Sunday, March 24, 2013

Miklós Pál: Tus és ecset

Tus és ecsetKínai kultúrtörténeti esszék.

Csodáljuk-e inkább Kínát, vagy félünk tőle? Talán nem is félelem ez: inkább idegenkedés. A régitől – mert bonyolult, érthetetlen jelképekkel teli; a maitól – mert túl gyorsan változik. Talán, ha jobban, mélyebben ismernénk…

A Tus és ecset ekönyv ingyenesen letölthető (.mobi és .epub) ekönyv olvasók számára, valamint olvasható böngészőből illetve Apple, Windows 8 és Android alkalmazással is.

Itt olvasható.

Friday, March 22, 2013

Tőkei Ferenc : A kínai elégia születése

Alcím: K'ü Jüan és kora

Miért nem fejlődött ki az ókori Kínában a hősi eposz műfaja, milyen irányba fejlődtek a primitív epikai formák, s miért vált az elégia a kínai költészet középponti jelentőségű műfajává? Ezekre az irodalomtörténészeket és esztétikusokat egyaránt érdeklőd kérdésekre keres feleletet e kötet szerzője.
Az első fejezetek minden elvileg számba jöhető primitív-epikus, epiko-lírai és lírai formát megvizsgálnak a Csou-kori irodalomban (i.e. I. évezred), az eredeti szövegek alapján, műfaj-elméleti elemzéssel.

A tanulmány ezután K'iü Jüan, a legnagyobb kínai költő életművének részletes elemzésével bizonyítja, hogy a Csou-korban kialakult műfajok mozgása a korszak végén hogyan teremti meg a legjellemzőbb kínai műfajt, az elégiát.

A szerző fejtegetéseit bőségesen támasztja alá versidézetekkel, melyek kiváló műfordítóink tolmácsolásában ugyancsak értékes részei e jelentős munkának.

Lao-Ce: Az út és erény könyve

Versbe fordította Weöres Sándor. Kínaiból magyar prózára fordította és kommentálta Tőkei Ferenc

Balassi Kiadó 1996


Az ókori kínai bölcselet páratlan, a Biblia szelleméhez mérhető művét többféle fordításból, kiváltképp Weöres Sándor átültetéséből ismerhette meg a magyar olvasó. A Weöres-féle fordításváltozat a konfucianizmussal szembesülő, feltehetően több, számos vonatkozásban népi eredetű, közmondás jellegű alkotás filozófiai tartalmának minél teljesebb átmentésére, s a mű sokat vitatott vers voltának kiemelésére törekszik. Weöres a költemény egyértelműen didaktikus részeit is filozofikus tartalmú szabadverssé emelte, méltó módon tolmácsolva az elégikus hangvételű költői betéteket is. A kiadvány tartalmazza a nyersfordító Tőkei Ferenc prózafordítását is. A kötetet utószó, valamint a nehezebb fogalmakat és képeket értelmező jegyzetanyag egészíti ki. A meglévő fordításváltozatok mellett ez a leginkább klasszicizálódott, legautentikusabb átültetése a műnek.

Korábbi posztok: Lao-Ce: Tao Te King (Stojits Iván fordításában) (Ágner Lajos fordításában), Weöres Sándor: Tao Te King.

Wednesday, March 20, 2013

Eva Wong : Útmutató ​a taoizmushoz

 

Alcím: Átfogó bevezetés egy ősi kínai szellemi hagyomány történetébe, filozófiájába és gyakorlatába

 

Eva Wong stílusa a vallásos tiszteletet és a tudományos alaposságot kiválóan ötvözve mutatja be a taoizmus teljes rendszerét, amitől a jelen kiadvány hiánypótló mű a magyar könyvesboltok polcain. 


A mű rövid ismertetője:
"A taoizmus szellemi áttekintésének ezen útmutatója nem csak a taoizmus történetének fontos eseményeit, a szövegeket lejegyező Bölcseket, vagy a taoista gondolkodás különböző iskoláit mutatja be, hanem arra is ráérez belőle az Olvasó, hogy milyen a taoizmust gyakorolni napjainkban. 


A könyv három részből áll:
A taoizmus története nyomon követi a hagyomány fejlődését a történelem előtti Kína sámánjaitól kezdve a klasszikus időszakon át (beleértve Laozi, a híres Bölcs tanításait), érintve a taoizmusnak, mint vallásnak a kezdetét, a misztikus és alkímiai taoizmus felemelkedését, valamint a taoizmus, buddhizmus és konfucianizmus egységbe rendezését.
A taoizmus rendszerei bemutatja a mágikus iskolákat, jövendöléses gyakorlatokat, vallásos szertartásokat, a belső alkímiát és a helyes cselekvés útját.
A taoista gyakorlatok a meditációt, a test művelésének technikáit és a megtisztulás, szertartás, illetve talizmános varázslás rítusait tárgyalja. 


Az értékes kézikönyvet átfogó könyvjegyzék zárja, segítséget nyújtva a további tanulmányokhoz."

Friday, March 15, 2013

Őri Sándor : Konfuciusz bölcseletei - Lun jü

A Mester mondotta:
Aki reggel felismeri a Helyes Utat,
az mit se bánja, ha halált hoz az alkonyat.

***

Ételünk legyen akár száraz rizs, s csak víz az italunk,
párnaként pedig jobb híján megfelel behajlított karunk,
a bldogsághoz még akkor is ugyanúgy eljuthatunk;
Mert hiába a vagyon és a rang, ha az igazsággal nincs összhang;
Számomra olyan lenne, akár a felhő: tovaszálló és elenyésző.

***

Ne kívánj semmit gyorsan érni el,
és ne a kicsiny haszonra figyelj!
Mert aki gyorsan akar valamit elérni,
az messzire nem juthat;
S mert aki a kicsiny haszonra figyel,
az nem visz végbe nagy dolgokat.

***

Az időseknek adassék nyugalom,
a barátok között legyen bizalom,
és a gyermekeket ölelje oltalom!

***

Az erényes sosem marad árva,
mindig akad neki társa.

Őri Sándor: Konfuciusz ​élete és kora

 Konfuciusz. A legnagyobb kínai bölcs. A világ első tanítója és legjelentősebb filozófusainak egyike. De ki is volt valójában Konfuciusz? Erre a kérdésre ad választ ez a könyv, könnyen érthető olvasmányossággal, de ugyanakkor történelmi pontossággal és hitelességgel, hűen a krónikaírók legszebb hagyományaihoz. Feltárul előttünk a Mester és tanítványainak élete,továbbá bepillantást nyerhetünk az ókori Kína viszontagságos évszázadainak történelmébe is. Végül pedig megismerhetjük a Bölcs útját, aki egész életén keresztül a társadalom helyes útját kereste az erényességet és az igazságot, de legfőképp az emberi boldogságot. 

A könyv érdekes történeteit és a Mester örök érvényű mondásait számos válogatott fametszet teszi még emlékezetesebbé, melyek a középkori kínai művészet legremekebb alkotásaiból nyújtanak ízelítőt.

Tőkei Ferenc : Kínai filozófia I-III.

A kínai filozófia ókori nagyjait, a kínai irodalom kiemelkedő műveit, a középkori kínai esztétika fő irányzatait elsősorban a sinológus, esztéta és társadalomfilozófus Tőkei Ferenc (1930-2000) fordításai és tanulmányai révén ismerte meg a magyar közönség. Ő volt az, aki a hazai művelődés körét kitágítva a magyar kultúrába mintegy beemelte a kínai konfucianizmust, a taoizmust, a motizmust, és feltárta ezek belső összefüggéseit a kínai társadalom történeti fejlődésének sajátosságaival.

Az életműsorozat olvasója most kiváló tudós kalauzolásával fedezheti fel a kínai kultúra örökbecsű értékeit, amelyek nélkül nem lehet teljes a modern ember világképe.

Wednesday, March 13, 2013

Hamvas Béla (szerk.): Anthologia ​humana

 

Alcím: 5000 év bölcsessége

 E ​lapokról ötezer év néz le reánk. Ami ezalatt az ötezer év alatt a felszínen történt, azt megőrizte a világtörténet: a háborúk, az éhség, a forradalmak, a népek pusztulásának, a vérontásnak átkozott története. Nem ez az egyetlen. Alatta és mögötte van a művészetek, a vallások, a filozófiák és a költészet áldott története. Ez a másik; és ez az igazi. Az emberi lét igazi melódiájának szövege nem a pusztuló Babylon, a letiport Egyiptom, nem a rothadó Róma és Bizánc panasza és átkozódása, őrjöngése és halálkiáltása, hanem az a néma tudás, amit a piramisok, a görög szobrok, a kínai templomok és a mexikói városok őrizték meg. Igazi létünk abban van, amit alkottunk és nem abban, amit elpusztítottunk. Abban, ami megmarad, nem abban, ami mulandó. De egyetlen áldottabb, egyetlen nagyobb, egyetlen hűségesebb és igazabb, zengőbb, mélyebb történet sincs, mint az írott szóé. A szó a lét igazi szövege; az egész történet valódi tartalma és értelme és megfejtése. 


Aki ezt a könyvet kezébe veszi, önkéntelenül azt kérdezi: vajon ezalatt az ötezer év alatt észreveszi-e azt a fejlődést, vagy haladást, amelyről annyit beszélnek? Vagy igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy haladás nincs, az emberiség mindig egy helyben állt és örökké egy helyben fog maradni. Az olvasó a könyv első átlapozása közben azt a határozott benyomást fogja nyerni, hogy semmiféle haladásról nem lehet beszélni. Négyezerötszáz évvel ezelőtt írta Egyiptomban valaki névtelen „Az életúnt panaszait”, de valaki más tegnap is írhatta volna. Formában pedig? A Shu-king formája modern, sokkal modernebb, mint a tegnap élt, bizonyos tekintetben archaikus Walt Whitman. Az emberi lét nagy témái nem változtak: mindig ugyanarról volt szó. Laotsenál, Irogenésnél, Eckehart mesternél, Emersonnál. Az emberiséget éppen az teszi, hogy létének minden témája örök.

Tuesday, March 12, 2013

Gondolatok ​az emberről

 


Alcím: Nagy emberek híres mondásai

Horizont Kiadó, 2002

 

Gondolatok az államról, a hatalomról, a bürokráciáról, az erőszakról, a politikáról, a demokráciáról, a hazáról, a hazaszeretetről, a történelemről, a hódításról, a népszerűségről, a jóról és a rosszról, a szegénységről, a kezdetről, a szeretetről, a gyűlöletről, a gyávaságról, a bátorságról, az ellentétről, az érzésről, a gyönyörről, az indulatról, a félelemről stb.

 Olvashatók a könyvben idézetek Konfuciusztól, Lao-Cétól, Jen Futól, Cseng Ki Tongtól, Taj-Csentől és Vang Tautól.