F. W. Bain: Ami az álomban valóság

Alcíme: Hindú szerelmi történet
Fordította: Baktay Ervin

Részlet a Beveztésből:

Szinte bizonyosra veszem, hogy mások éppúgy fogják szeretni ezt a kis mesét, mint én: olyan sajátságos egyszerűséggel és mégis olyan különös mélységgel süríti magába a régi-régi történet varázsát, az igaz szerelem történetét, az igaz szerelemét, amely sohasem vált sekélyessé. [...]  Az "Ami az Álomban valóság" félig szerelmi történet, félig meg tündérmese: mint ahogy igazán minden szerelmi történet tündérmese.

Kazuo Ishiguro: A lebegő világ művésze

A japán származású angol író, a Napok romjai és a Ne engedj el… szerzőjének lenyűgözően komplex lélektani regénye, mely 1986-os megjelenése után elnyerte az egyik legrangosabb brit irodalmi elismerést, a Whitbread-díjat. 
 
1948 ősze. Japán a II. világháború pusztítása után javában építi újjá városait. Az emberek igyekeznek maguk mögött hagyni a vereséget, inkább a jövőre fordítják figyelmüket. Nem így az egykor ünnepelt, majd a háború után visszavonult festő, Ono Maszudzsi, aki kertje és háza gondozásával, illetve két lányával és unokájával tölti az idejét. Kisebbik lánya közelgő eljegyzése okán fájdalmas erővel tolakodnak elő egykori döntéseinek emlékei. Vajon jól tette-e, hogy hűtlen lett a gésák és teaházak lebegő világához? Jó irányt vett ezt követően az élete? Nyugalmára sötét árnyat vetnek a múlt megidézett eseményeivel kapcsolatos gondolatai, és egyre több felkavaró kérdéssel szembesíti önmagát. Ahogy bejárja emlékezete labirintusát, sorra feltárulnak művészi és emberi pályájának döntő epizódjai.

Korábban bemutattuk az eredeti nyelvű kiadását a regénynek:
Kazuo Ishiguro: An Artist of the Floating World

Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

Négy anya, négy lány, négy család története bontakozik ki a különlegesen megírt könyv lapjain. 1949-ben négy kínai emigráns fiatalasszony találkozgat San Franciscóban, hogy dim sumot egyen, madzsongot játsszon, de főleg azért, hogy meséléssel szórakoztassák egymást.

Kibeszéletlen bánat és remény hívta életre a Mennyei Örömök Klubját, ahogy társaságukat nevezik, de ami összetartja, az a fennmaradás és a felemelkedés hihetetlenül erős vágya. Negyven év múlva lányaik folytatják a történetet, ki-ki a magáét.

Amy Tan a rá jellemző‘ érzékenységgel bogozgatja az anyák és lányok bonyolult néha sérelmekkel teli máskor gyengéd szerető‘ kapcsolatának szálait. Titkok tárulnak fel míg mások kagylóhéja feltörhetetlenül bezárul és a szálak végérvényesen összekuszálódnak mert anyák és lányok elszakíthatatlanul összetartoznak matriarchális gyökerű életük misztériumában.

Az amerikai Amy Tan kínai emigráns szülők lánya. Számos regény szerzője, a Mennyei Örömök Klubja című regényéből készült film forgatókönyvét ő maga írta. 

Keleti Bűvöletben - When Anaria Went to The Bookshop
Whalemények: Könyvajánló
A kínai-amerikai kacsahattyú - Magyar Narancs
Tan, Amy: Mennyei Örömök Klubja - An-Mei Hsu: Forradás (Jakab Tünde fordítása) Magyar Napló 10. évf. 2. sz. / 1998 


Korábban bemutattuk a szerzőnek egy másik regényét: Amy Tan: A száz titkos érzék

Amy Tan : A gyógyító lánya

LuLing rohamosan romló emlékezete egyre nehezebben képes megidézni a szülőföldjén, Kínában töltött életét, anyját, az egykor híres gyógyító-csontdoktor lányát. A gyorsan elillanó múlt kísértése arra készteti, hogy megírja, amit még őriz a családja és faluja, Halhatatlan Szív történeteiből, elhallgatott titkokról, szerelmekről, csalódásokról, ősi mítoszokról, házi szellemekről, gyógyító sárkánycsontokról, csonthegyekről, magányos csúcsokról, ahol csak a szél zúg. Kalligrafikus kínai írásjelekkel papírra vetett naplóját egy fiók mélyén találja meg lánya, Ruth, aki hivatásos árnyékíróként, ahogy ő nevezi magát, mások történeteinek megfogalmazásából él, és saját életéről talán már beszélni sem képes. Anyja visszaemlékezései olyan erővel hatnak rá, hogy elhatározza, lefordítja a naplót. Ahogy halad a munkával, végre megismeri kislányként nehezen értett anyját, magyarázatot kap különös viselkedésére, és megtudja, amit LuLing már nem oszthat meg vele, de amit neki nem szabad elfelejtenie. 

A napjaink San Franciscójában és a múlt századi Kína eldugott vidékén játszódó megindító történet az emberi lélek mélyére hatol, feltárja a múlt legfájóbb sebeit, legóhajtottabb reményeit és összetört álmait.


Amy Tan, az Egyesült Államokban élő, kínai származású írónő önéletrajzi ihletésű regényében hitet tesz a szeretet ereje mellett,
amely képes arra, hogy emlékeiben az ember újra megtalálja azt, amitől a fájdalom megfosztotta az életben.

Gail Tsukiyama: A szamuráj kertje

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1937-38-ban vagyunk, egy tengerparti japán faluban, ahová gyógyulni küldik szülei a tizenkilenc éves, tüdővészes kínai fiatalembert, Stephent. Miközben anyja és testvérei Hongkongban az előrenyomuló japán csapatoktól reszketnek, apja pedig Japánban, Kóbéban bonyolítja zavartalanul jól menő üzletét, Stephen egy teljes őszt, telet, tavaszt és nyarat tölt el a hagyományai között élő japán falucskában, Tarumiban, abban a jókora japán házat formázó villában, amelyet még dúsgazdag nagyapja építtetett. A ház és főleg a hozzá tartozó kert gondnoka Macu, egy hatvan körüli japán férfi, aki már a nagyapát is szolgálta hajdanán.

Az intelligens, nagyvilági, festegető Stephen közvetítésével tárulnak elénk, mint valami szépséges képeskönyvben, a falu ünnepei, szokásai, viseletei és viszonyrendszerei, a japán kert évszakonkénti építése-újraépítése, (ahol a mesterséges tavacska fölött átívelő bakhátas kis híd a szamuráj életét jelképezi: nehéz út a csúcsra, ott egy pillanat, s aztán máris lefelé).

Ám mindez csak elbűvölő háttér egy kisebb történethez, Stephen és egy helybeli lányka románcához, meg egy hatalmashoz, tragikushoz: Tarumitól pár kilométerre, a hegyek között elrejtve van egy másik falucska, Jamagucsi, ahol már évtizedek óta a Japánból mindenhonnan összejött leprások élnek. Itt él egy rejtélyes nő, Szacsi is, már vagy harminc éve. A kertész titkon jár fel hozzá, testileg-lelkileg ápolja. Az ő több évtizedes, megrendítő közös múltjuk bomlik ki visszafelé Stephen előtt, és ér aztán katartikus végkifejlethez, mielőtt még fiú esztendeje kitelne s ő visszaindulna a háború poklának tornácára jutott Hongkongba.

A japán apától és kínai anyától származó amerikai írónő regénye világszerte nagy sikert aratott.

Fajcsák Györgyi: Az örömök kertje

Alcím: Kínaiak, mongolok és mandzsuk Eszterházán 

 A keleti művészet, a kínai porcelán és a kínai lakkművészet világa, a 18. századi chinoiserie jellegzetes formaelemei elevenednek meg Fajcsák Györgyi sinológus 2007-ben megjelent könyvében. Az Esterházy-kastély hercegi lakk-kabinetjét bemutató kötettel új sorozat indult útjára Árkádia Könyvek néven, melynek első tagja gazdag hazai és külföldi illusztrációkkal tárja elénk a lakktáblák történetét, díszítményeit, és annak ma rekonstruálható eredeti felépítését.

A gyönyörű kiállítású könyv pompás illusztrációi között Magyarországon még soha nem publikált műtárgyakban is gyönyörködhetnek az olvasók.