Pierre Seghers: Sagesse et Poésie chinoises

A mon  âge, je n'ai pas honte de m'orner de fleurs.
Sur la tête d'un vieil homme, elles doivent paraître honteuses.
Ivre, titubant sur le chemin du retour, on doit rire de moi ;
Car, sur dix li, les rideaux de perles sont soulevés.

Su Dongpo


人老簪花不自羞，花應羞上老人頭。醉歸扶路人應笑，十裡珠帘半上鉤。

蘇軾 ( 蘇東坡居士)



Wang Wei : L'adieu

Descendant de cheval, je vous offre du vin
Et demande de vos nouvelles.
Je ne suis pas heureuse, dites-vous,
Je m'en retourne vivre au pied de la Montagne du Sud.
Alors, laissez-moi partir, ne me posez plus de questions
Les pâles nuages sans fin passent.


Búcsúzkodás

Leugrom a lóról, borral kínállak,
kérdem, hová  mégysz és  mi hír tenálad?
Szólsz: "Nyugtalan vagyok, mindent eluntam, pihenni vágyom Délen, hegyodumban.
Hát mitse kérdj, ne is tekints felém...
Majd a fehér felhőket nézem én."

Vang Vej
fordította: Kosztolányi Dezső (in: Kosztolányi D.:
Japán és kínai költők)


送别

下馬飲君酒，問君何所之。 君言不得意，歸臥南山陲。 但去莫復問，白雲無盡時。 

 

王维