Helmut Hoffmann: A tibeti műveltség kézikönyve

Ez a Bloomingtoni Egyetem Belső-ázsiai Tanszékének kiadványaként napvilágot látott mű régi hiányt pótol Magyarországon, hiszen először kínál átfogóbb és mélyebb szakmai betekintést a tibeti műveltség egészébe. A könyv fő alkotója, az elismert filológus Helmut Hoffmann azon túl, hogy bemutatja Tibet földrajzát, történelmét, vallásait, még külön fejezetet szentel a sajátos tibeti irodalomnak, művészetnek és a helyi életmód furcsaságainak. Tömör és arányosan szerkesztett ismeretanyagát minden témakör után a magyar fordításban a könyv első kiadása (1975) óta megjelent ide vonatkozó válogatott szakmai irodalommal bővített bibliográfia teszi naprakésszé. A könnyebb eligazodást és kutatást segíti a korábbi kiadásból hiányzó, de a magyar változatban szereplő mutató. A könyvet az ELTE Belső-ázsiai Tanszékének professzora, Kara György lektorálta.

Itt olvasható a könyv.

Madaras Takács Réka (szerk.): Ablak Tibetre – Kortárs tibeti elbeszélők

1950, Tibet „békés felszabadítása” óta teljesen megváltozott a tibeti irodalom jellege. A vallásos szövegek helyét a szépirodalom vette át, s olyan új, korábban nem létező műfajok jelentek meg, mint a regény vagy a novella. Ez a válogatás kortárs tibeti novellisták műveiből szemezget, a tibeti kultúrába bevezető utószóval, kiséletrajzokkal.

A hóoroszlán meséi - Tibeti mesék

Tibet – varázslatos, titokzatos ország, a misztikus remeték, a bölcs szerzetesek, a különleges lények otthona, vidám, jóindulatú, okos és szerény emberek hazája.
A tibeti mesékben beszélő állatok, segítő és ártó szándékú démonok, furcsa lények, mókás szellemek, és olyan emberek jelennek meg, akik őszinteségükkel, kitartásukkal, erejükkel, vagy éppen furfangosságukkal mindig legyőzik a nehézségeket, mindig elérik kitűzött céljaikat.

A buddhizmus és az ősi tibeti hitrendszer, a bön szelleme által áthatott történetek az egészen kicsik és a felnőttek számára is szórakoztató, tanulságos élményt jelentenek.

Az okos ács c. mesét itt el lehet olvasni angolul.

Korábban bemutattuk A kőoroszlán c. tibeti népmesegyűjteményt, valamint a Tibeti mesék - Han mesék c. könyvet, illetve A nyolcszirmú lótusz - tibeti legendák és mesék c. könyvet.

Tenzin Gyatso ( a XIV. Dalai Láma): Tibeti buddhizmus - Kulcs a középső úthoz

„Ez a szöveg a kezdők számára kívánja bemutatni a tibeti buddhizmust. Első része a 'My Land and My People' című könyvem függelékének (An Outline of Buddhism in Tibet) átdolgozott változata. A második része röviden ismerteti a menedék fogalmának jelentését, az emberi cselekedetek és következményeik szükségszerű kapcsolatát, a háromféle gyakorlatot és a bódhicsittát. Kívánom, hogy akik a béke és a boldogság ösvényét keresik, találjanak rá."

Dr. Hetényi Ernő: Buddhizmus a buddhológia tükrében

A tartalomból:

A források
A hagyomány
Az ősbuddhizmus
Az eredeti buddhizmus rekonstrukciója
Ontológia és kozmológia
Üdvtan és üdvutak
A Hínajána
Nirvána
A Mahájána

Kulananda: Buddhizmus

Korunk anyagias létéből kiábrándulva egyre többen fordulnak a buddhizmus felé, mivel vonzza őket ennek az életformának a szépsége és egyszerűsége. Ez a könyv betekintést enged a modern buddhizmus fejlődésének menetébe, és elmagyarázza: ki volt Buddha; a buddhizmus lényegét képező eszméket és hiedelmeket; hogyan kell meditálni; a világban ma létező buddhizmus fajtáit. Kulananda 1975-ben kezdett tevékenykedni a Nyugati Buddhista Rend Barátai nevű szervezetben. 1977-ben történt beavatása óta meghatározó személyisége a Nyugati Buddhista Rendnek; tanítóként, íróként, szóvívőként és szervezőként fő célja, hogy megteremtse a nyugati emberek számára a buddhizmus gyakorlásának lehetőségét.

Puskás Ildikó: Istenek tánca

"India - amelyet mint földrajzi-történeti egységet ma szívesen neveznek indiai szubkontinensnek, hogy megkülönböztessék a röviden csak Indiának nevezett Indiai Köztársaságtól - Dél-Ázsia csaknem európányi félszigete. E hatalmas és változatos felszínű, éghajlatú földrajzi térség az emberré válás korai időszaka óta tanúja a történelem változásainak..." 

 A tartalomból: 

Az Indus-völgyi civilizáció vallása 

A védikus vallás 

A bráhmanizmus 

A buddhizmus

A hinduizmus

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

A kiváló valláskutató és indológus az öt legjelentősebb vallást - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám - ismerteti művében.

Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja, ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait.

Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat egymás ellen vívott harcaikat is.

A tartalomból:

Hinduizmus
Kereszténység
Buddhizmus
Iszlám, univerzizmus
Egy örökkévaló személyes isten
Sok túlvilági segítő, Képkultusz
A teremtés és ítélet egyszerisége
Menny és pokol, Újramegtestesülés
Vallástól függő jogrend, Kasztrendszer
Papi rend, Szerzetesség
Poligámia, Étkezési törvények
Alkoholtilalom, Kizárólagos érvényesség igénye

Itt le lehet tölteni a könyvet.

Marcel Granet: Das Chinesische Denken. Inhalt - Form - Charakter

"»Granet wollte keine Philosophiegeschichte im üblichen Sinne geben; ihm kam es darauf an, phänomenologisch die Konstanten chinesischen Denkens herauszuarbeiten.« (Herbert Franke)"

Mo Ti: Konfuciusz hívei ellen

Nem sokkal Konfuciusz után, az i.e. V. század második felében élesen antikonfuciánus tanokkal lépett fel Mo Ti, más néven Mo-ce /Mo mester/ [hivatalos átírásban: Mo-zi, 墨子].

Tanai, amelyek a patriarchális család és szertartásai, valamint a konfuciánus morál bírálatát nyújtották, különböző iskolákban követőkre leltek. Cseppet sem véletlenül, hiszen Mo Ti nem pusztán mondásokba foglalta tanításait, mint Konfuciánusz tette, hanem érveléssel igyekezett meggyőzni a taítványait, ezzel pedig nagy lépést tett előre, az igazi filozófia felé.

Ez idő tájt ugyancsak antikonfuciánus tanaival aratott sikert egy Jang Csu nevű filozófus, kinek bölcseletéről a taoista Lie-ce című könyv legérdekesebb, VII. fejezete tudósít, amely kötetünkben ugyancsak olvasható.

Lewis Mumford : A gép mítosza

Ez a kötet korunk egyik ritka egyetemes elméjének munkásságából ad ízelítőt.

Lewis Mumford író, filozófus, történész és tanár – de e sok címke együtt sem mond róla eleget. Talán úgy jellemezhetnénk: az ember, a természet, a város és a gép együttélésének gondolkodója. De vérbeli író is, aki e mindannyiunkat érintő témáról szenvedélyesen és világosan ír. Válogatásunkban leghíresebb munkáiból olvashatók részletek: a város történetével, a gépek fejlődésével, az emberi nem természetének alakulásával foglalkoznak ezek a tanulmányok. Mumford gondolkodását az organikus szemlélet hatja át, a művészet, a vallás, a gazdaság, a szerszámok és a természet egymáshoz való viszonyának gazdag szövetében elemzi korunk katasztrofális fejleményeit, a környezet rombolását, a gép fetisizálódását, a mechanikus szemlélet gyilkos eluralkodását. A nagy tudós könyveiből történeti sorrendben közölt fejezetekből kultúránk történetének vázlata bontakozik ki.

Válogatta, szerkesztette és az utószót írta Kodolányi Gyula.

A szerző érdekesen ír a konfucianizmus, a buddhizmus és a taoizmus kezdetéről, s jellegzetességeiről.

 

                                                          

Henri Maspero: Az ókori Kína

Henri Maspero a francia Kína-kutatók nagy nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek később tanítványa és munkatársa volt a magyar származású Étienne Balázs is. Az ókori Kínáról szóló, először 1927-ben megjelent monográfiáját a szakirodalom mindmáig alapvető kézikönyvként tartja számon, mint a legteljesebb összefoglalót a kínai történelem és kultúra e klasszikus korszakáról. 

 

A könyv tartalomjegyzékéből a teljesség igénye nélkül: 

Társadalom és vallás

Az ókor vallása: mitológia

A papság, a kultuszhelyek és a szertartások

Az évi ünnepkör

Az ókori irodalom és filozófia

Konfuciusz és Mo-ce

A taoista iskola

 

Csuang Ce: A virágzó délvidék igaz könyve I-II.

Csuang-Ce (Kr. e. 369-286) életéről keveset tudunk. Egy legendás történet szerint nem vállalta a miniszteri hivatalt, mert úgy vélte, a hivatalnok egy felcicomázott áldozati ökör, és ő inkább szeret gondtalan szabadságban élni.
A szabad élet gyümölcse az Igaz könyv.
Az értékek viszonylagosságának gondolata, az erkölcsi normák állandó felülvizsgálata teszi rendkívül korszerűvé, a ma emberéhez szólóvá az ókori bölcseletet.

Itt lehet a szerzőről olvasni.
Egy blog, ami részletesen bemutatja a könyvet.

Csuang Ce bölcsessége

E kötet a nagy taoista bölcs legmélyebb gondolatait tartalmazza. Csuang Ce nemcsak a mindig aktuális örök emberi problémák meglepően modern szempontú tárgyalásával ragadja meg az olvasót, hanem a legtisztább irodalmi gyönyörűséget is szerzi. 

Világszemléletének mély és komoly derűje szinte intő szózat a mai felületes, ideges és kapkodó emberiséghez.

 

Fordította, a bevezető tanulmányt és a kommentárt írta: Brelich Angelo.

Priya Hemenway: Keleti bölcsesség

A kötetben egy-egy fejezet szól a taoizmusról, illetve a zenről.
A tartalomjegyzékből - a teljesség igénye nélkül:

Tao: összhangban a természettel

A taoizmus története
A száz filozófus kora
Lao-ce
A Tao te king
Csuang-ce
Li-ce
Taoista művészet

Zen: az üres elme

A zen születése
Gautama Buddha tanítása
Mahakászdzsapa
Bodhidharma közvetítésével a zen Kínába kerül
A zen Japánban
Koan
Haiku
A zen tíz bikája

Benjamin Hoff : Micimackó ​és a Tao

  

 

Micimackó – ki gondolná! — igazi taoista bölcs. Nem kínai ugyan, nem is nagy tekintélyű Filozófus, csupán egy nyugodt, kiegyensúlyozott, megfontolt és szeretetre méltó Csekélyértelmű Medvebocs, aki sokkal többet tud a taoról, mint… … a borongós hangulatú Füles …vagy az örökösen kételkedő és félős Malacka… … vagy a lóti-futi, folyton szervezkedő Nyuszi… …vagy a nagyképű, fontoskodó Bagoly. Micimackó, aki látszólag semmit sem tud, tisztában van a Lényeggel. Micimackó nem csinál semmi különöset, csupán Van. És ez a taoista bölcsesség egyik legfontosabb alapelve. 

A szerző Micimackó segítségével elmagyarázza a taoizmust, és a taoizmus segítségével elmagyarázza a Micimackó szereplőit. Megtudhatjuk, mi a Micimackó Módszer, ki az a Dógomvan, mi az, hogy Sehová és Semmi, és milyen a Hejesírás…

 

Benjamin Hoff : Malacka ​és a Tao

Benjamin Hoff : Malacka ​és a Tao

 A könyvben a szerző humorosan és érthetően tárja elénk a kínai taoista bölcsességet, csak most Malacka jellemvonásain és tettein keresztül. A könyv főszereplője természetesen Malacka. Miért pont Malacka? Mert Malacka jobb, mint a szeleburdi Tigris, vagy a búvalbélelt Füles, vagy a nagyképű, okoskodó Bagoly, sőt, még a szeretetreméltó Micimackónál is különb. Malacka a taoizmus egyik fontos alapelvét képviseli: a Kicsi Erényét. Mert a Kicsi Erénye Nagyon Praktikus Dolog. A többit majd a könyvben …

Benjamin Hoff : Micimackó ​és a Tao

Robert M. Pirsig : A ​zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete

 

15 éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek „bibliája”, vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hírét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához.

Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről – egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, „klasszikus” és „romantikus” gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról – a Minőségről.

Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az 'őrület' árán tagadható meg.

Lao-Ce: Tao Te King (Ford.: Ágner Lajos)

így kezdődik:

„A Tao, amelyet szavakkal kifejezhetünk,
nem az örök Tao.
A név, amelyet az ember ki tud fejezni,
nem az örök név.
A meg nem nevezhető Tao az égnek és földnek ősoka.
A megnevezhető Tao minden teremtmény ősanyja.
Már a régiek szerint:
csak az állandó vágynélküliség állapota
tesz képessé a fenséges titok szemléletére.
Ellenben, aki nem szabadul meg a vágyaktól,
csak a külső jelenségeket szemlélheti.
Ez a kettő tulajdonképpen eredetében egy.
Csak a nevük különböző.
Ez az egység a nagy titokzatosság, titkok titka.
Minden titkok megnyilvánulásának kapuja."

Itt lehet elolvasni a művet.

Ágner Lajos: Száz kínai vers c. művét itt lehet elolvasni (a bevezetőben olvashatunk a kínai költészetről).

Lao Ce éltebölcselete - Tao Te King (ford.: Stojits Iván)

Így kezdődik:

„Az örökkévaló Tao (1) szavakban ki nem fejezhető (2).
Minden elnevezés, mellyel az örökkévaló Taot illethetjük,
fogyatékos.
Ez a megnevezhetetlen Tao teremtője az égnek és a földnek.
A látható természet külső megnyilatkozása a láthatatlan Taonak.
Tao megismerésére csak a teljesen megtisztult lélek juthat.
A szenvedélyek rabja csak a külső természetet láthatja.
A láthatatlan Tao és a látható természet tulajdonképpen egyetlen
egy fenséges élettenger.
Csakhogy a Tao a kifürkészhetetlen ősök, a titokzatos szülőanya."

(1) Tao annyit tesz, mint: egyetemes világszellem, legfelső életprincípium, abszolút Istenség.

(2) Az Istenséget (legfelső világszellemet) elmélkedés útján meg nem ismerhetjük. (...)

Lao Ce: Tao Te King Weöres Sándor fordításában

A kötet több ezer éves kínai bölcsességek tárháza, a taoizmus hagyományos fő műve, amely feltehetően az i. e. 4. század körül keletkezett. Számos fordítása és értelmezése létezik.
A tao az örökké mozgó, változó világ végső egységének elve, az anyagi világ mozgását meghatározó természettörvény.

Weöres Sándor az egyik legkiemelkedőbb magyar sinológus, Tőkei Ferenc prózafordítása alapján írta meg a verses változatot. A kötet tartalmazza a prózafordítást is, amelynek olvasása közben élvezhetjük az egyszerű kínai kifejezésmódban rejlő többértelműséget.



így kezdődik:

„Az út, mely szóba-fogható,
nem az öröktől-való;
a szó, mely rája-mondható,
nem az örök szó.
Ha neve nincs: ég s föld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja.
Ezért:
aki vágytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha vágya van,
csak a dolgokat szemlélheti.
E kettő mögött közös a forrás,
csupán nevük más.
Közösségük: csoda,
s egyik csodától a másik felé tárul
a nagy titok kapuja."


Itt el lehet olvasni a művet.
Az alább bemutatott Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások c. kötete is tartalmazza ezt a művet.