Fudzsivara no Teika (szerk.) : Száz ​költő egy-egy verse

 A klasszikus japán irodalom iránt régóta elkötelezett két magyar kutató és műfordító veszi górcső alá Fudzsivara no Teika, az egyik legjelentősebb 12-13. századi japán költő gyűjteményét, az előző hat századból egy csokorba szedett száz japán költő száz versét, melyek az évszakok változatos sokszínűségén mutatják be azokat az emberi érzéseket, melyek kortalanul elkísérik az emberiséget. 

A beteljesedett és plátói szerelmek megéneklése egy olyan korszakból származik, ahol a krizantém színárnyalatai is külön jelentéssel bírtak a szerelmesek üzenetváltásaiban, édes éjszakai találkák, keserű elválások pirkadat előtt és megannyi más, a sorok között megbúvó rejtett üzenet, melyek lehetséges megfejtéséhez a fordítói kommentárok segítségével juthat el a keleti kultúrában még kevéssé járatos olvasó is. 

A magyar közönség e kötetből fedezheti fel a japán irodalom és történelem jeles alakjait, azok egy-egy művét, melyeknek a szigetországban már évszázadok óta ismert és mára már Magyarországot is meghódító karuta kártyajátékot is köszönhetjük. 

Ezek mellett helyet kapnak a gyűjteményhez kapcsolódó további versek fordításai is, így az olvasó összesen csaknem kétszáz versben és illusztrációikban lelheti élvezetét. A fordítók által közreadott tanulmányok és a filológiai apparátus gazdag forrás a japán kultúra iránt elmélyülten érdeklődő tudósok számára is.

Károlyi Orsolya : A költő, aki átírta a japán irodalmat - Fudzsivara no Teika élete és versei a mek-en

Sólyom Anna: Macskabár

Nagore élete viszontagságosan alakul: szakított a barátjával, otthagyta a munkahelyét, és jó tíz év után visszaköltözött Barcelonába. Mivel nem tudja fizetni az albérletét, kis híján utcára kerül. Ekkor egy régi barát különleges munkahelyet ajánl neki: felszolgálót keresnek a Macskabárba, ahol délutánonként hét cica keresi gazdáját a betérő vendégek közt. Nagore egy kellemetlen gyerekkori élmény miatt retteg a macskáktól - helyzete azonban reménytelen, így végül egyhónapos próbamunkára szerződik. Idővel a káosznak tűnő szituáció apránként meghatározó élménnyé alakul át: a Macskabár hét macskamestere a lány kezébe adja a boldogság művészetének kulcsait. A négylábúaktól tanult képességek - többek közt a derű, a koncentráció, az alkalmazkodás - sorsfordító hatást gyakorolnak Nagore életére.

Sólyom Anna Budapesten született, 2012 óta Barcelonában él. Filozófus, és az írás mellett testalapú stresszcsökkentő módszerekkel, mindfulnesszel és biodinamikus craniosacrális terápiával dolgozik. 2012-ben jelent meg magyarul Párnafilozófia című esszéje, spanyolul 2018-ban kezdett publikálni. A spanyol mellett hollandul és portugálul olvasható A mindennapi élet mágiájának kicsiny kurzusa (Pequeño curso de magia cotidiana) című kézikönyve, míg a Kapcsolódj vissza a testedhez (Reconecta con tu cuerpo) című írása idén jelenik meg cseh nyelven. A Macskabár (Neko Café) az első regénye, amely több mint 12 nyelven jelent meg Laura Stagno illusztrációival, többek között franciául, németül, görögül, olaszul és portugálul.

Murakami Haruki : A ​kormányzó halála

 A kétkötetes történet főhőse egy harmincas portréfestő, aki, miután elhagyta a felesége, egyszer csak egy neves festőművész hegyi házában találja magát. A padláson korábban ismeretlen képre bukkan, amivel akaratlanul rejtélyes események láncolatát indítja el – derült ki a Láthatóvá váló ideák című első kötet lapjain. Miután végigkísértük, hogyan sodródott bele rejtélyes eseményekbe, s kötött kapcsolatot különös emberekkel, a regény második, Változó metaforák című kötetéből megtudjuk, hogy csak úgy vethet véget a nyugtalanító történéseknek, ha elvégzi a rá háruló, több mint különös feladatokat.

Szerelem és magány, művészet és háború, öröm és veszteség – mind a világhírű japán Murakami Haruki (村上春樹) ismerős témája, ezúttal is az ő kifogyhatatlanul gazdag képzeletének megfelelő tálalásban.

Kovács Bálint írása a regényről az index.hu-n

Murakami Haruki : Köddé ​vált elefánt

A Köddé vált elefánt című kötet Murakami Haruki (村上春樹) korai novelláinak legjavából válogat. Rafinált olvasmányok ezek, látszólag egyszerűek, mégis súlyosak. Különös, felkavaró és elgondolkodtató élmény valamennyi. Többségünk mégis azért szereti Murakamit, mert a szerző a megismerhetetlent járja körül, az olvasó pedig szeret belemerülni a misztikus, talányos, sokszor átláthatatlan meseszövésbe.

A kötet tizenkét év novellatermését fűzi egy csokorba. A rövid elbeszélések már előrevetítik azoknak a kultikussá vált nagyregényeknek a sokkal összetettebb és bonyolultabb világát, amelyek meghozták a nagy áttörést, és Murakamit a világ egyik legismertebb, legolvasottabb szerzőjévé emelték.

A kötetről a magyarnarancs.hu-n

Molnár Csaba ajánlása

Murakami Haruki : Egyes ​szám, első személy

 

Az egyes szám, első személy ezúttal nem száraz nyelvtani kategória, hanem Murakami Haruki (村上春樹)  új novelláskötetének sokatmondó címe. Nyolc remekbe szabott történetet rejt, személyes vallomásként elmesélve. A meg nem nevezett narrátor magányos, már nem fiatal ember, aki hol nosztalgikusan tekint vissza gyerekkorra, fiatalságra és felnőtté válásra, rég elillant kapcsolatokon, szerelmeken, veszteségeken, halálon merengve, máskor bizarr történetet mond el úgy, mintha magától értetődő valóság lenne. S hogy ez az elbeszélő maga a szerző-e, vagy valaki más, azt döntse el az olvasó, miközben elmerül a különös hangvételű, hol bölcs, hol szeszélyes, finom érzékletességgel megírt történetekben, amelyekből persze nem hiányzanak a világhírű japán íróra jellemző csavarok sem.

Vannak szerzők, akik tükröt tartanak a világnak, Murakami Haruki írásaiban a tükör kaput nyit a mögötte rejlő talányos univerzumra. Hogy hol is van pontosan ez a titkos tartomány? Bennünk, emberekben, az életünkben, múltunkban, jelenünkben, emlékeinkben, álmainkban és vágyakozásainkban. Vagy ahol megtaláljuk, Murakami ezt ránk bízza, ahogy sok mindent.

Mijamori Aszataro : Szamurájmesék

Aszataro Mijamori (1869 – 1952) a jónevű tokiói Keió Egyetemen az angol nyelv professzoraként küldetésének tartotta a japán nyelv és irodalom legnagyobb értékeinek angol nyelvű tolmácsolását. Vers-, haiku-, kabukidráma fordításai mellett egyik legnépszerűbb műve kötetünk szamurájtörténeteinek válogatott kiadása. A kötet 1920. évi megjelenése óta 19 angol nyelvű kiadást ért meg (legutóbbi változata 2002-ben került a polcokra), és most első ízben válik magyar nyelven hozzáférhetővé Rákócza Richárd kiváló műfordításában.

Bár legújabb kötetünk ismét a japán irodalomból meríti témáját és címében szerepel a mese szó, ez ne tévessze meg az olvasót. Nem gyermekmesék ezek, sokkal inkább a hősi szamurájidők legendás történetei, késő középkori japán mondái, amik Íejaszu Tokugava korszakából, aki 1603-ban megteremtette a sógunátust, amivel példátlan béke és prosperitás köszöntött Japánra. Bár „…a szamurájok a feudalizmussal együtt letűntek, ám a japánok zöme bizonyos értelemben a mai napig szamuráj – írja bevezetőjében a könyv szerzője. – Az európai civilizáció forradalmasította a japán társadalmat, és a japánok a politikai és társadalmi intézmények, az erkölcsök és a szokások, a művészetek és az irodalom terén számos jellemző vonásukat elveszítették; ugyanakkor bizonyosan állíthatjuk, hogy a szamurájérzelmek, motivációk és erkölcsi elvek jellemük alapjai maradtak.”

A könyv nyolc jellemző történetet tartalmaz, melyek mindegyike a szamurájerkölcsök, elvek, viselkedés és erkölcs, azaz a busidó elvei köré csoportosulnak, és a mai modern japán társadalmat is át- meg átszövik. Ezt hangsúlyozza Mijamori könyvének rövid bevezetőjében. A történetek nemcsak egzotikusak és borzongatók, de a japán néplélek megértésében, sőt, a modern japán írók, akár Rjúnoszuke Akutagava, Abe Kobo és az irodalmi Nobel-díjas Oe Kenzaburo vagy a hazánkban is méltán népszerű Murakami Haruki motivációinak, társadalmi-történeti-kulturális hátterének megértésében is segítenek. Arról nem is beszélve, hogy remek olvasmány valamennyi.

Tartalomjegyzék:

Előszó a magyar kiadáshoz

Aszataro Mijamori

Előszó

1. Ungo-Zendzsi

2. Egy szamurájfiú hűsége

3. Kacuno bosszúja

4. Esküvői ajándék

5. Torii Kacutaka hősiessége

6. Egy daimjó küzdelme

7. Kimura Sigenari története

8. Becsületes Kjusuké

Jegyzetek

Georges Jean: Az ​írás, az emberiség emlékezete

 Az írás története öt évtizeden ível át. Fontos epizódjai a Tigris és az Eufrátesz partjától az Égei- és a Földközi-tengerig mind-mind a hétköznapokban gyökereznek. Íróvessző, nádtoll, véső, lúdtoll: az eszközök alakítják a formát. És a forma fokról fokra bontakozik ki.

Terjed az írás, ez a csodálatos örökség: az emberiség emlékezete.

Külön fejezetek szólnak a japán és kínai írásról, írásművészetről sok szép illusztrációval.

Xue Yanping : Lazúrkő

 

1977, Peking. Néhány fiatal, akiket a kulturális forradalom ide­jén vidékre küldtek dolgozni, visszatér az újjászületőben lévő fővárosba. Többségüknek az a célja, hogy a régen várt egyetemi felvételire készüljön, azonban a zűrös ügyeiről és heves termé­szetéről ismert Öreg Kettőt egészen más dolog foglalkoztatja - el akarja nyerni osztálytársa, a gyönyörű és okos Wu Qiang szerelmét. Legnagyobb örömére érzései viszonzásra lelnek, ám amikor környezetük tudomást szerez a viszonyukról, rosszindulatú pletykák kelnek szárnyra, amelyek súlyos árnyékot vetnek mindkettejük jövőjére. Eközben Wu Qiang barátnője, Daling reménytelenül sóvárog Öreg Kettő után, de egy szomo­rú eseményt követően érzelmeit mélyen magába kell temetnie. Mindhárman keserű tapasztalatok árán tanulják meg, hogy bár a társadalomban komoly változások mentek végbe, a nagy múltú kínai lakóközösségek, a hutongok továbbra is sajátos rendszerek és értékek mentén működnek, és kegyetlenül kita­szítják azt, aki megszegi a szabályokat. Sikerül vajon a fiatalok­nak megtalálni a boldogságot ebben a zavaros és sokszor közö­nyös világban? Vagy meg kell tanulniuk élni a saját törvényeik szerint? 

A jelenleg Magyarországon élő kínai írónő legújabb, ízig-vérig pekingi könyve mesterien megírt tabló egy lüktető és páratla­nul sokszínű nagyvárosról, múlt és jelen sokszor ambivalens kapcsolatáról, valamint a hétköznapok váratlan tragédiáiról és apró örömeiről.

Mo Yan : Élni és halni végkimerülésig

 

A ​regény első számú narrátora, a kommunista hatalomátvétel után nem sokkal kivégzett földesúr, Ximen Nao hatszor születik újjá. Ötször állatbőrben – szamár, ökör, disznó, kutya, majom – majd hatodjára, abban a pillanatban, mikor beköszönt 2000 újéve, már emberként, a saját ükunokája, Nagyfejű Lan Qiansui testében, hogy 2005-ben, ötévesen nekifogjon az 1950 és 2000 között történt események elbeszélésének, és önmagába zárja a regényt. 

Az állattestben bolyongó Ximen Nao hányattatásain, és a kivégzése után magára maradt családja tagjainak, a saját és ágyasai gyermekeinek, illetve az ő házastársaiknak szövevényes viszonyrendszerén, a családtagok nyomorúságán és boldogságán keresztül láthatjuk, hogy a választásnak milyen illúzióit kínálta fel a sors a világnak ezen a pontján, ebben az időben a reménytelenül csökönyös és az ambiciózusan elvtelen emberek számára. 

Mindeközben a család tagjai közül az idő előrehaladtával egyre jobban kiemelkedik a második narrátor, a hivatalnokká váló, majd a karrierjét egy szerelem miatt feladó Lan Jiefang.

 

Kenéz Janka Borbála recenziója a 1749-n Véremmel kötődöm hozzád, szülőföldem címmel

Az irodalmijelen.hu-n Mo Yan Nobel-díjáról

Korábban bemutattuk a szerzőtől:   Mo Yan: Szeszföld