A japán építészetről 30 évvel ezelőtt még keveset tudtunk. Minden, ami
Japánból származott, egzotikumnak tűnt, amelyben nem a teljesítményt,
hanem az európaitól eltérő különbözőségeket néztük.
A II. világháború után az egész világ felfigyelt Japánra, amely egy
csapásra kiemelkedett évszázados elszigeteltségéből és technikájával
utolérte a legfejlettebb nyugati országokat.
Itt Közép-Európában Japánról – a napról napra világgá repített
szenzációs hírek, hírügynökségek tudósítások révén – többet vagy
kevesebbet tudunk. De nem ismerjük. Építészete a modern nyugati
építészetében az 1960-as évektől kezdve olyan váratlan új szemléletet
hozott, amely sokban megdöntötte a mindaddig örökérvényűnek tartott
építészeti követelmények alapelveit, és új felfogásával egyik pillére
lett korunk előremutató építészetének.
A könyv egyik célja feltárni az új szemléletű építészeti eredmények
lényegét és összefüggéseit a tradicionális helyi és nyugati modern
építészettel, valamint elemezni azokat a mozgató rugókat és indítékokat,
amelyek a mai japán építészet hátterét alkotják.
A könyv másik alapvető célja, hogy rávilágítson a mai japán
építészet tervezési módszerére, amely merőben különbözik a mi
módszereinktől, mivel azokban más társadalmi, kulturális és ideológiai
hagyományok ötvöződnek a kor követelményeivel. A szerző mindehhez
kétéves tanulmányút és kutatómunka eredményeit használja fel és saját
kitűnő fényképeivel bizonyítja állítását.
No comments:
Post a Comment