1970. november 25-én Misima Jukio,
az egyik legtehetségesebbnek tartott modern japán író magánhadserege
négy katonájával túszul ejtette a Dzsieitai (Japán Honvédelmi Erők)
hadseregtábornokát, majd az összehívatott katonákat felkelésre, a
császári hatalom visszaállítására buzdította. Sikertelen kísérlete után
legközelebbi tanítványával együtt szeppukut (rituális hasfelmetszés)
követett el.
Halála - és annak nem mindennapos módja - sokakat megdöbbentett,
holott műveiben már a kezdetektől fogva számos jel utalt életének
tragikus végére. Misima tudatosan készült a halálra; annak "főpróbája"
egyik kései novellája, a Hazafiság, melyet meg is filmesített, és a
becsületét szeppukuval tisztázó hadnagy főszerepét is ő alakította.
Henry Scott Stokes, aki Misima barátjának számított, alapos és
fordulatos életrajzi művében végigköveti az író ellentmondásokkal teli
életének főbb állomásait, irodalmi pályafutásának meghatározó korszakait
- miközben részeket közöl legjelentősebb műveiből és azok
fogadtatásáról - és azokat a szellemi-ideológiai irányzatokat, amelyek
komoly hatást gyakoroltak Misima világnézetére. A könyv lapjain
megelevenedik a második világháború előtti és utáni - a konzervatív,
fegyverkező és optimista majd az amerikai megszállást követően
társadalmi változásoktól forrongó és a demokurasi útjára lépő modern -
Japán irodalmi- és közélete, politikai áramlatai és értékrendje.
"Olyan tehetségű író, mint Misima, minden két-háromszáz évben csak egy születik."
Kavabata Jaszunari, Nobel-díjas író, Misima pártfogója
Misima Jukio (1925-1970) a modern japán irodalom kiemelkedő tehetsége,
író, drámaíró, filmszínész, harcművész és politikai kommentátor.
Hiraoka Kimitake néven született egy felső-középosztálybeli családban. A
második világháború után elvégezte a Tokiói Egyetem jogi karát, és egy
rövid ideig a Pénzügyminisztériumban dolgozott. Írói pályafutását az
1949-ben megjelent önéletrajzi műve, az Egy maszk vallomása alapozta
meg.
Alkotókorszakaiban a legjelentősebb fordulatot az 1960-as zavargások
hozták. Érdeklődése a régi japán hagyományok és a császárság intézménye
felé fordult.
1967-ben létrehozta a Tatenokait ('A Pajzs Társasága'),
saját gárdáját. Innentől tudatosan készült arra, hogy tragikus halálával
felrázza a japán társadalmat és felébressze a régi harci szellemet.
Életműve több mint száz regényt, drámát, novellát tartalmaz.
Legkiemelkedőbb alkotásai a Hullámok sűrűjében (1954), Az Aranytemplom
(1956) és a négykötetes A termékenység tengere (1968-70).
Henry Scott Stokes neves újságíró, a The New York Times és a The London Times munkatársa.
Kommentátorként hosszú időt töltött Japánban; jelenleg Tokióban él.
No comments:
Post a Comment