A tehetséges, fiatal sinológus könyve a kínai kultúra magyarul ez idáig
alig tárgyalt részével, a fegyverek és harci eszközök történetével
foglalkozik. A kezdeti bronzfegyverektől az ópiumháborúk idején
megjelenő lőfegyverekig követi nyomon a közel háromezer éves kínai
haditechnikai fejlődést.
Olyan eszközöket ismerhetünk meg, amelyek
méltatlanul maradtak a nagy kínai találmányok, a selyem, a papír, a
porcelán árnyékában. A másfélszáz ábrával kiegészített könyv hasznos és
igényes lexikona, érdekes olvasmánya lehet a harcművészet rajongóinak, a
fegyvergyűjtőknek, de a sinológus szakemberek is haszonnal forgathatják
a régi szövegekben előforduló fegyverek azonosításához.
* * *
„A legszebb fegyverek is szerencsétlenséget hozó eszközök...”
irta Lao-ce az Út és Erény könyvének 31. szakaszának nyitó sorában. Mi
is egyetértünk a nagy bölcselő e kijelentésével, ugyanakkor
vitathatatlan, hogy a fegyverek akarva-akaratlanul valamennyi kultúra
szezves részévé váltak, és
alaposabb ismeretük segítséget nyújt ahhoz, hogy egy teljesebb és
elevenebb képet alkothassunk az adott kultúráról.
E szellemben íródott könyvünk végigkíséri a fegyverek legkülönbözőbb
fajtáinak történetét, fejlődését a kínai történelem több mint háromezer
esztendején keresztül. Biztosan sokakat meglep, hogy szintén a kínai
lelemény szülötte a számszeríj, a katapult, a kengyel vagy a lángszóró.
A fegyverek bemutatását korabeli dokumentumok és neves műfordítók
tolmácsolásában szépirodalmi idézetek, és mintegy másfél száz
illusztráció teszi
gazdagabbá. A régi Kína fegyvereit magyar nyelven bemutató első mű
reményeink szerint hasznos olvasmánya lehet Kína és a kínai kutúra iránt
érdeklődőknek.
No comments:
Post a Comment