Dai Sijie: Balzac ​és a kis kínai varrólány

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​​utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt Franciaországban a kínai születésű, de közel két évtizede Párizsban élő filmrendező és író, Dai Sijie önéletrajzi ihletésű regénye. A könyv két főhősét, a tizenhét éves narrátort és barátját, az egy évvel idősebb Luót – mindketten osztályellenségnek nyilvánított burzsoá-értelmiségi, nevezetesen orvos család fiai – a kulturális forradalom idején átnevelő táborba, egy isten háta mögötti kis hegyi faluba küldik, koldusszegény és hihetetlenül tudatlan parasztok közé. A hajdani ópiumtermesztők, akiket már régen „jó útra térített”, átnevelt Mao rendszere, gyanakodva és ellenségesen fogadják a fiúkat. A két jó barát a földeken és a rézbányában dolgozik – embertelen körülmények között. Éheznek, fáznak és ami a legrosszabb, állandóan rettegnek. Ám egy napon hatalmas boldogság és szerencse éri őket: tulajdonukba kerül egy, tiltott nyugati szerzők (Balzac, Hugo, Stendhal, Dumas, Dickens) kínaira lefordított műveivel teli láda. Egy addig ismeretlen, káprázatos, új világ tárul fel előttük. A regény narrátora a kincs elvesztéséről és a leleplezéstől való félelmében Balzac egyik művének néhány sorát felírja birkabőr bekecse belső oldalára: az irodalom melegíthet-melengethet is – nemcsak a testet, de elsősorban a lelket. Na és persze a szívet, amit alkalomadtán teljesen meg is lágyíthat. Ezért olvassa fel Luo Balzac regényét szerelmének, a címszereplő kis kínai varrólánynak. A lányt azonban annyira megváltoztatják, „átnevelik” a hallottak, hogy egy napon búcsút mond egész addigi életének, még kedvesének, Luónak is, és a városba indul szerencsét próbálni. Az ifjú kínai Pügmalion és a nagy francia regényíró új életet lehel egy kis varrólányba, szabad, független nővé és emberré változtatja. A művészet hatalma végtelen. Dai Sijie regénye megrendítő, hiteles dokumentum a kulturális forradalom éveiről, Mao Kínájáról, a regény három ifjú hősének remekbe szabott, finom, intelligens humorral átszőtt Bildunsgromanja, amolyan kínai „Érzelmek iskolája”, és szívből jövő, őszinte tisztelgés az irodalom előtt, amely reményt, hitet adhat, sőt életben tarthat.

Dornbach Mária (szerk.): A ​sárkányhercegnő

A népmesék kedvelt hőse a sárkány. Általában hétfejű, gonosz, félelmetes, rettegésben tartja a vidéket. Ám mindig akad egy bátor vitéz, aki legyőzi a rettenetes szörnyet, vagy túljár az eszén, s elnyeri méltó jutalmát is. Gyűjteményünk két részében a világ népmesekincséből nyújtunk válogatást. A magyar, kínai, burmai, tadzsik, görög és spanyol mesék más-más helyszínre kalauzolják ugyan olvasóikat, egyvalami azonban közös bennük: főhősük a legyőzött és a lóvá tett sárkány. Manapság is születnek újabb és újabb történetek róla, csakhogy – mint sok más népmesei hősből – az írók belőle is már kedves, szeretetre méltó figurát faragnak. Ilyen szelíd, „ibolyaszemű” sárkányok tehát a szereplői kötetünk harmadik részének.

Szántai Zsolt (szerk.): A tűzmanó - japán mesék

Hogy gondolkodik egy szigetlakó a világ teremtéséről? Kik a japán népmesék hírhedt ördögei és jótündérei? Féljünk vagy barátkozzunk az ázsiai démonokkal, sárkányokkal? Mindezekre választ kaphatunk a japán népmesegyűjteményből.

Japán népmese-gyűjtemények, melyet korábban bemutattunk:

Urasima Taró, a szegény halász – japán népmesék
Japán népmesék
Az eladott álom - japán mesék
Bűbájosok versengése - japán népmesék
Japán mesék - A világ meséi sorozatból
Japán regék és mondák


Népmese-gyűjtemények, melyek japán népmeséket is tartalmaznak:

A három amulett - Ázsiai mesék
A sárkánykirály palotája - Kínai, tibeti, vietnami, japán, koreai és ujgur mesék
Schweiger Szilvia (szerk.): A róka árnyéka - Távol-keleti mesék felnőtteknek
A Távol-Kelet varázsa : népmesék, legendák, történetek

 

Ma Jian: A tollnok

A kínai Kunderaként is emlegetett író a mai kínai élet abszurd és kegyetlen jelenségeit tűzi tollhegyre Egy estén az író kifakad barátjának, hogy pártmegbízásból egy közkatonáról kell írnia, aki a forradalom ügyéért áldozta életét, csakhogy ő nem ilyen regényt akar. Olyan emberekről akar írni, akiket ismer, és akiknek az élete sokkal jobban hasonlít arra a világra, amelyben él…

Lin Yutang: A bölcs mosoly

A világhírű kínai író könyve az emberről és az ember életéről szól. Lírai filozófia, személyes, egyéni szemlélet tükre. Nem elvont okoskodás, olyan ember írta, aki „végtelenül szeret a földön heverni, hozzátapadni a talajhoz, eggyé válni a gyepes hanttal” – de némelykor megrészegszik ettől a földtől, oly könnyűnek érzi lelkét, hogy az égben képzeli magát. Elbűvölő okossággal ír a szellemről és a testről, a kínai filozófiáról, a virágokról és a versekről, a játékról és a művészetről. Soha nem nagyképű, mindig emberi, megtanít arra, hogy „az élet költemény” és hogy a legméltóbb emberi állásfoglalás a bölcs mosoly.

A szerzőtől korábban bemutattuk:

Lin Yutang: Egy múló pillanat I-II.
Lin Yutang : Peónia
Lin Yutang: Mi, kínaiak

Gyatso, Tenzin (Quatorzième Dalai Lama): Mon pays et mon peuple : mémoires

L'année 1984 a marqué vingt-cinq ans d'exil pour cent mille Tibétians et leur chef spirituel et temporel, Tenzin Gyatso, XIVe Dalaï Lama.

A ceux des Occidentaux qui lui demandent directement ce qu'ils peuvent faire pour son peuple, Sa Sainteté répond qu'ils doivent s'attacher sans relâche à rappeler l'existence et la situation actuelle des Tibétains.

C'est dans cet esprit et à l'occasion de cet anniversaire qu'a été entreprise une nouvelle traduction de ces Mémoires, publiés en 1962 sous le titre My Land and My People. Une première édition française était déjà parue en 1963, sous le titre Ma terre et mon peuple. De plus, dans le désir de l'actualiser, ce texte a été complété d'articles récents écrits par le Dalaï Lama.

Piotr Kłodkowski: A ​Kelet csodálatos zamata

A ​​Kelet csodálatos zamatát évszázadok óta fűszerek és legendák juttatják el a mi tájunkra, Európába. Gondoljunk csak a Szöktetés a szerájból vagy a Diótörő transzportált keletiességére! 

Manapság a valóság megragadásában előbbre járunk, csak be kell fizetni egy turistaútra, a meglepetés kinek-kinek másképp jut ki. 

Egy kis előkészület ez a kötet az útra indulóknak és pótlék az itthon maradóknak. 

Piotr Kłodkowski Irántól Indiáig, Kínától Arábiáig, Kambodzsától Ceylonig keresztül-kasul bejárta a Kelet világát. 

Stílusa elegáns, könnyed, szellemes, olykor akár költői; sok váratlan fordulatot tartogat. Ír arról, hogy a nyugati mintára épült plázában egy kis mecset is húzódik, ahol a rituális mosdás helyét veszélyes vizeldének tekinteni, hogy a nyugati mintára trenírozott menedzser zug kutyahúsevő, hogy a bazár árusainak becsületessége is meglepő, hogy talán az Európából visszatérő keletiek is ugyanúgy sóvárognak Európa után, ahogy a Keletre visszavágyódó utazó teszi, és így tovább… 

Jó idegenvezetőre találunk a szerzőben!