Kara György: Mongólia

Részlet az előszóból:

"Az első magyarok jó hét évszázada - s nem jószántukból jártak mogol földön, mikor a Dzsingisz-fiak birodalma tengertől tengerig ért. Száz esztendeje a kalandos életű Bálint Gábor kutatott rokon szók utá a mongol élő istenek székvárosában, bő félszáz éve meg hazaigyekvő szibériai hadifogoly magyarok sodródtak délre a mongol forradalommal.

Manapság évről évre százak teszik meg repülőgépen vagy vasúton a Magyarország Mongólia közötti hétezer kilométernyi utat, hogy néhány napot, hónapot vagy éppen évet töltsenek itt, látogatóként, kiküldetésben vagy munkával.  ..."

Kara György (szerk./ford.): A mongol irodalom kistükre

Antológia a klasszikus és mai mongol irodalom és népköltés műveiből

Lőrincz László: Mongol ​mitológia

 A ​mongol népek mítoszai, mitikus elképzelései s a belőlük összeálló mitológia a szakemberek igen szűk körét kivéve ismeretlen volt még a mítoszokkal foglalkozó kutatók előtt is. A szerző hosszú évek kutatómunkájának eredményeit összegezi e kötetben, megrajzolva a mongol népek mitológiájának körvonalait. A mongol népek körében a gazdasági fejlettségtől függően három mítoszrendszert különböztet meg: az ősközösségi társadalomban élő mongolok, a nagyállattartó lovasnomád, azaz a feudalizmus viszonyai között élő mongolok és a földműveléssel foglalkozó mongolság mitológiáját. Gazdag anyaggal illusztrált elemzéseiből előtűnnek a legősibb mitikus elképzelések – napmítosz, szoláris hérosz – maradványai, amelyek a buddhizmus hódítása nyomán részben feledésbe merültek. 

A szerző cáfolja azt a nézetet, hogy a különböző társadalmi fejlettségű mongol népek mitológiája a mongol mitológia fejlődésének különböző szakaszait jelentené, s rámutat arra, hogy ezek a mítoszrendszerek más-más gazdasági és társadalmi feltételek között, egymástól függetlenül alakultak ki.

Kara György (szerk./ford.): A köztes lét könyvei

Kelet klasszikusai sorozat

A Mahájána-buddhizmus tanítómesterei szerint a halál óráján, amikor a testet alkotó elemek egymásba omlanak, nem ér véget az élőlények útja. A tibeti, lámahitű buddhizmus úgy tartja, hogy a hús-vér test elhagyása után az eszmélő-lény szellem-, azaz elme-testet ölt, és az elme önnön jelenései, utak, fények, istenek, szörnyek között bolyong a köztes lét szakadékában, szurdokában. Több napon át tart ez az állapot, legtovább hétszer hét, azaz negyvenkilenc napig, s az eszmélő onnan csak úgy szabadulhat, vagy legalább úgy kerülheti ki a Rossz Ösvények, gonosz utak csapdáit, önnön teste, szíve, szava tévedései, vétkei hatását, a Rossz Tettét, ha még életében avatott mestertől szerzett intelembe, tanácsba, a nemtudást és balgaságot szüntető Tudásba fogódzva szembesül önnön jelenéseivel, és megérti, hogy mindezek – istenek, szörnyek, mennyek és poklok – önnön elméjének szülöttei.

Ilyen intelmeket írnak le a Köztes Lét Könyvei, köztük a legismertebbnek, a Köztes Lét Hallomásbeli Nagy Megszabadítójának könyvei.

A könyv első oldalai megtekinthetők (a "Belelapozás" menüpont alatt)

Popper Péter: Az önmagába térő ösvény

Érdemes-e végigmenni az önmagába visszatérő ösvényen? Hiszen ugyanoda érkezünk, ahonnét elindultunk. Mégis, útközben sok minden történhet velünk. És bár világossá válik, hogy nincs Start és Cél, megérkezéskor mégis sokfélét másképp látunk, mint elinduláskor. Nem a világ alakul át, hanem mi változunk meg. Mit élt át a pszichológus szerző többszörös indiai tartózkodása során? Mit őrzött meg magában egyfajta kultúra levegőjéből? Mihez kezd ezzel az élményvilággal Európában, ha nem akar hindut játszani, indiai jelmezt ölteni, mert éppen Indiában jött rá, hogy ő mennyire nyugati ember. S éppen, mert alázattal tekint a Távol-keletre, egyre szilárdabb a meggyőződése, hogy aki nem találja meg a szellemi útját hazájában, az a Himalája hegyei között vagy a Gangesz partján sem fogja megtalálni.

Modern kínai elbeszélők - Tanulmányok és fordítások Galla Endre 80. születésnapjára

Szerepelnek benne a korszak legnagyobb íróinak (Lu Xun, Lao She) rövid írásai, ugyanakkor a Kínán kívül kevésbé ismert szerzők novellái és esszéi is. E művek magyarul még nem jelentek meg. 

A könyv átfogó képet ad a 20. századi kínai irodalom fejlődéséről, az egyes iskolákról, a különböző időszakok irodalmának központjában álló problémákról, s közvetve Kína egyik legviharosabb évszázadának történelméről, társadalmáról és kultúrájáról. 

Az egyes szerzőket és műveket a fordítók által írt tanulmányok mutatják be. 

Szerkesztette: Hamar Imre és Salát Gergely.

 

 

Zombory Klára (szerk.): Nők egy fedél alatt - Mai kínai kisregények

"Emberek szellemekkel pecáznak, alkudoznak, halott fiatalasszony gyermekét segítik világra, belepusztulnak abba, hogy autó gázol át a kabátjukon. Folytonos álmok, képzelgések kísérik a kisváros lakóinak életét. Hiedelmek, babonák, imák, születési csillagzatok, teljes bizonytalanság" Egy fiatal férfi (talán az író maga) elhatározza, hogy minden kockázat ellenére egy tibeti lepratelepen tölt néhány napot a nyomorult, félholt betegek között. Szinte fullasztó monotonitás és unalom veszi körül ezeket a világtól örökre elzárt, semmittevésre kárhoztatott lényeket, ám érzelmi világuk, sőt érzékiségük nem satnyult el, nem rothadt szét a testükkel együtt" Egy fiatal diáklány apja halála miatt belekényszerül egy "házasságba": egy ötvenvalahány éves kereskedő veszi házába felesége és két ágyasa mellé negyediknek. A nők csak játékszerek ebben a környezetben, életük egyetlen célja, hogy magukra vonják a ház urának figyelmét, és fiút szüljenek neki, mert akkor viszonylagos kényelemben élhetik életüket. S aki vét a tradíciók ellen, arra a "halálkút" vár...

A nagyvárosi kispolgárok szüntelen hajszája, küzdelme a fennmaradásért tönkreteszi a hétköznapok apró szépségeit is. A férj a legegyszerűbbnek tűnő dolgokat sem képes elintézni, mert nem látja át, hogyan működik a rendszer... Egy isten háta mögötti kis hegyi faluban egy testi-lelki nyomoréknak le akarják vágni a fejét, hogy így engeszteljék ki a Rizsistent, s mivel az áldozati felajánlás kudarcba fullad, háborút indítanak a szomszéd falu ellen- A modern kínai próza öt jeles képviselőjét mutatjuk be kötetünkben.

A "kulturális forradalmat" követő időszakban megjelent egy új gondolkodású, világirodalmi tájékozottságú, fiatal írónemzedék, amelynek művei a kínaiak életében, gondolkodásában végbement alapvető változásokat tükrözik.

Újszerű, igényes irodalmi alkotások születtek, különféle (nyugati és keleti) szellemi áramlatok hatnak azóta is.

Tematikai (korunk, vidék, kultúra, az értelmiség helyzete, testi és lelki szerelem, a perifériára szorult emberek mindennapjai, a történelmi események újraértékelése stb.) és stílusbeli sokszínűség jellemzi ezeket az írókat, akiknek nem egy műve Európában és Amerikában is feltűnést keltett, s a filmvásznon is népszerű lett, mint például a Zhang Yimou és Gong Li által fémjelzett Vörös lámpások, a Nők egy fedél alatt moziváltozata.

Gyutai Zsuzsa könyvismertetője