François Cheng: L'écriture poétique chinoise: suivi d'une anthologie des poèmes des Tʻang

L’idéogramme restitue à la fois le lien secret qui relie les choses et le souffle qui les anime. Diamant taillé selon la correspondance des symboles, incantation des tracés incarnés, la poésie chinoise fascine par une unité sui generis entre écriture, calligraphie, peinture et musique. François Cheng entreprend dans cet ouvrage une analyse sémiotique de ce système signifiant situé d’emblée au niveau de la métaphore et dresse l’inventaire des procédés poétiques fondés sur la cosmologie chinoise : Vide-Plein, Yin-Yang, Homme-Terre-Ciel. Double questionnement : mise à l’épreuve de la sémiologie dans un champ qui lui était inconnu ; dépassement de la simple curiosité exotique pour sonder en retour ce qui a pu être réprimé dans les pratiques signifiantes occidentales. L’analyse se nourrit des plus beaux poèmes des Tang (618-907), dont l’auteur renouvelle profondément la lecture.

Csire Gabriella: Kínai regevilág

A Kínai regevilág huszonöt regét és egy mitikus fogantatású meseregényt ölel fel Csire Gabriella átdolgozásában. A kötet egységes rendszerbe foglalja a kínaiak több ezer éves múltba gyökerező regevilágát.

Az időrendi sorrendbe szedett mesék, mondák és mítoszok sorát a szóbeli hagyományok éltette teremtésmítoszok nyitják. Az ősi regék folytatásaként az évszázadok folyamán keletkezett eredetmagyarázó mesékkel, mondákkal és átváltozás-történetekkel ismerkedhetünk meg. A hegyek, folyamok és égitestek eredetmagyarázatait a Kr. e. 3. évezred elején megjelenő kultúrhéroszok, a pusztító árvizekkel és aszállyal szembeszegülő, jólétért küzdő, eszményített császárok – Jao, Sun, Nagy Jü – és a Héraklészhez hasonlítható mennyei íjász kalandos történetei követik. A Sang-kortól ( i.e. 18. sz. – i.sz. 11. sz.), az első bizonyított dinasztia idejétől követhetjük nyomon a hősök historizálásával ellentétes folyamatot, a történelmi személyiségek mondahősökké alakulását a megtörtént eseményekhez, neves kormányzók, miniszterek, fejedelmek és császárok tetteihez fűződő fantasztikus mesékben. Elkülönülő csoportot alkotnak a halhatatlanság témájára épülő, csodás elemekben bővelkedő mítoszok és mesék. Az örök élet utáni vágyból sarjadt regék világában a csúcspontot a késő népi mitológia népszerű állathőséhez, a majomkirályhoz fűződő izgalmas történet jelenti. Kötetünket Vu Cseng-en 16. századi regényének, a Nyugati utazásnak a nyomán készült, tíz fejezetből álló meseregény zárja, A nagyravágyó kőmajom.

A kínai képzőművészet klasszikus alkotásainak a reprodukciói illusztrálják a kötetet, a mítoszokhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó ecsetrajzok, metszetek, tekercsképek és szobrok. Csire Gabriella hasznos Név- és tárgymutatója, valamint a sajátos hitvilág és a kötetbe válogatott regék magyarázatára vállalkozó utószava (A kínai mitológia főbb vonásai) az olvasó útbaigazítását hivatott elősegíteni.

Radnai Tamás : Megtalálni Japánt

 Ez a könyv nem útikönyv, nem is visszaemlékezés, ennél jóval több. A szerző, aki számtalanszor járt Japánban, történeteket mesél az országról és az ott élő emberekről. Mindeközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért nem érthetők meg a japánok európai észjárással.

Vegyük például a fugut, vagyis a halálosan mérgező gömbhalat. Ne gondoljuk, hogy csak az íze miatt esznek meg egy olyan halat, melynek az elkészítésekor a szakács kezébe adják az életüket.

De akkor mi másért?

És vajon miért a reményről nevezték el a legújabb, leggyorsabb szuperexpresszt?

Mi segítette át őket Fukusimán? És mi miért szeretjük annyira Murakami Haruki könyveit?

Japán az az ország, mely a mai napig a legerősebben kötődik kultúrájának több ezer éves gyökereihez. De mi is szorosan kötődünk Japánhoz, több szálon is, legyen ez a zöld tea, a szamurájos mozi, az animekon vagy a Hello Kitty.

Itt az idő, hogy egymásra találjunk, ebben lesz segítségünkre a könyv.

 

 

Ferber Katalin : Az elárult Japán. Út Fukusimáig

 A szerző több mint 20 évet élt Japánban. Személyes élettörténetén keresztül mutatja be a japán társadalomba való beilleszkedésének nehézségeit. Atomtudós japán férjével végül arra a fájdalmas döntésre jut, hogy a fukusimai atomtragédia után el kell hagyniuk Japánt, többé oda nem térhetnek vissza - az elhallgatások és a kirekesztés országába.

 

 

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber ​Katalin jelenleg Japán egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye, a tokiói Waseda Egyetem docense. 1993 tavaszán súlyos betegként indult útnak Budapestről Tokióba, hogy új életet kezdjen. Kozák Gyula szociológus három nyáron át faggatta beszélgetőpartnerét a Japánban töltött évek tapasztalatairól és tanulságairól. E hosszú interjúból megismerhetjük hétköznapjainak örömeit és buktatóit, a más kultúrába való beilleszkedés nehézségeit, s azt is, miként alakult karrierje, miért és hogyan tanulta meg e különösen nehéz nyelvet, milyen az élete japán férje oldalán. Ferber Katalinnak sok buktató és ennél is több munka árán végül sikerült megérteni e számunkra távoli, olykor misztikusnak tűnő ország múltjának és jelenének összefüggéseit, a gazdasági siker, a japán csoda mozgató rugóit, az oktatási rendszer ellentmondásait, a munkamorál és a gazdágfilozófia kapcsolatát. Elbeszélése nyomán az általánosságok és a kuriozitások szintjénél lényegesen gazdagabb és árnyaltabb képet kaphatunk a mai Japán társadalomról, életmódról, életfilozófiáról.

A szerző alábbi köteteit mutattuk be korábban:

Ferber Katalin: Érdemeink beismerése mellett - A rendszerváltás kívülről és belülről 

Ferber Katalin: A siker ára – Japán

 

Gerlóczy Márton: Nézd ​csak, itt egy japán!

Alcím: Az Altató borítójának története

A közelmúlt egyik legnagyobb irodalmi és közönségsikere volt Gerlóczy Márton Altató című regénye. 

Az irodalomból és történelemből ismert Jékely-Áprily család nőtagjainak sorsát elmesélő mű gyönyörű borítója önmagában is számos titkot rejt: miként került a magyar író kapcsolatba egy csodabogár japán fotóssal, hogyan jutott el a szerző Japánba, miként jött a japán fotóművész Magyarországra, s milyen furcsa helyzetekbe keveredett az író-fotós páros Budapesten és Erdélyben. S emellett természetesen a Jékely-Áprily család híres alakjaival is megismerkedhetünk: számos kortárs és családi fotó illusztrálja e különleges könyvet.

Károli Könyvek – Monográfia

A Freud és a felkelő nap országa az első magyar nyelvű könyv a pszichoanalízis és a japán kultúra rendkívüli találkozásáról. Multikulturalista nézőpontja segítségével […] lehetővé teszi, hogy saját kultúránk megkérdőjelezhetetlennek vélt axiómáit megfelelően kezeljük, és reflektálhassunk rájuk. Ahogyan a szerzők írják, „A Kelet éles fénybe állíthatja az individuális Nyugat megtévesztően magától értetődőnek tűnő alapfeltevéseit az egyén szabadságával kapcsolatban, és vice versa: a Nyugat rámutathat azokra a lehetőségekre, amelyeket a keleti társadalmak biztonságot adó, ám olykor fojtogató mátrixai zárnak el az individuumok elől.”

A könyv a Nyugat emblematikus termékét, a pszichonalízist állítja középpontba. A modern nyugati gondolkodást megalapozó freudi életművet, a lélekelemzést mutatja be a bölcsőből, a közép-európai kulturális közegből kiszakítva. Freud tudománya Észak-Amerikában sikerre vitte; kérdés azonban, hogy mi történik, ha még távolabb, a táptalaját adó nyugati, individualista világot hátrahagyva, egy kollektivista keleti társadalomban kerül alkalmazásra. Kétségtelen tény, hogy a pszichoanalízis eljutott egészen Japánig, de a tudományág vajon milyen változásokon ment keresztül ahhoz, hogy ott is alkalmazható és értelmezhető lehessen?

A Freud és a felkelő nap országa nagy szakértelemmel mutatja be, hogy a pszichonalízis és az azt átvevő japán társadalomtudósok milyen hatással voltak a japán különlegességtudat kultuszára, a nihonjinron-ra. A könyvben a két szerző, Szummer Csaba és Indries Krisztián az eszmetörténeti hátteret, valamint a terepen folytatott kutatási eredményeket remekül ötvözve ábrázolja, hogy Nyugat és Kelet „egymás szemében tükröződve érthetik meg valójában önmagukat, míg ha saját értékrendjükhöz mérik a másik kultúráját, csupán görbetükröt tartanak egymásnak.”

Dr. Palanovics Norbert
Nagykövet
Magyarország Nagykövetsége, Tokió