Alcím: Csontcitadella és Sziklaváros elveszett történelme
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Liu Cixin (刘慈欣) (1963) a világszerte kétmilliónál is több példányban elkelt Háromtest-trilógia Hugo-díjas és kilencszeres Galaxy-díjas kínai szerzője, akinek regényfolyamából – minden idők legmagasabb jogdíját fizetve az adaptációs jogokért – a Trónok harca alkotói készítenek Netflix-filmsorozatot. A siker garantált, hiszen a Vándorló Föld (The Wandering Earth) című kisregényéből készült nagyszabású kínai film is hatalmas kasszasikernek bizonyult.
Liu Cixin a Hangyák és dinoszauruszok című kisregényében ezúttal a késő krétakor fantasztikus világába kalauzolja el az olvasót, ahol intelligens rovarok és értelmes ősbehemótok civilizációi küzdenek egymással – a fennmaradásért és a bolygó megmentéséért. Talán más – 66 millió évvel később megjelenő –, önmagát szintén értelmesnek tartó faj számára is tanulságos módon…
Szatirikus mese? Politikai allegória? Ökológiai vészcsengő?
A kínai sci-fi irodalom új generációjának leginnovatívabb és legeredményesebb képviselője megtévesztő egyszerűséggel, de ragyogó éleselméjűséggel – és finom humorral: vajon hány Stegosaurus fér el egy buszban? – idézi meg az atom- és hidegháború korszakát, amely máig hatóan a gombafelhők árnyékába kényszerítette az emberiséget.
No comments:
Post a Comment