Jake Adelstein: Tokió Vice

Alcím: Egy újságíró a japán maffia hálójában

„Az információnak nincs szaga. Nem számít, hol találtad vagy kitől loptad.”
Jake Adelstein Tokióban élő külföldiként a csodával határos módon lett újságíró Japán egyik legnagyobb napilapjánál, a Jomiuri Shimbunnál. Oknyomozó munkája olyan helyszínekre szólította, ahová átlagemberként soha nem juthatott volna el. Rádöbbent, hogy a hierarchikus, udvarias, modern és csillogó társadalom álarca mögött egy másik Japán, egy pénzhajhász, romlott, szexuális perverzióktól fűtött, kegyetlen világ lappang. Nyomozásai közben maga is egyre mélyebben belekeveredett ebbe a közegbe, és olyan információkhoz jutott, amelyek barátai, családja és a saját életét is halálos veszélybe sodorták. A jakuza, a japán maffia félmillió dollárt kínált neki, ha nem írja meg ezt a könyvet, amelynek minden szava igaz – de ő nemet mondott. A kötet japán kiadója halálos fenyegetéseket kapott, a szerző pedig hosszú ideig bújkált.

Jake Adelstein az oknyomozó újságírás legjobb hagyományait krimiszerű izgalommal, szarkasztikus elbeszélésmóddal, fekete humorral és öniróniával ötvözi. Minden mondata kaland – s e kalandok sora a modern japán társadalom képét is kirajzolja a maga ellentmondásosságával együtt: tudásalapú társadalom, felhőkarcolók, jólét, biztonság, puritanizmus, ugyanakkor mélyszegénység, elnyomott bevándorlók, letagadott múlt, bűnbandák, szexuális kizsákmányolás kavalkádja.

Kihagyhatatlan könyv mindazoknak, akiket a modern Japán vagy a maffiatörténetek foglalkoztatnak, de az oknyomozó újságírás iránt érdeklődőknek is nagy hasznára válik.

David E. Kaplan, Alec Dubro: Yakuza: The Explosive Account of Japan's Criminal Underworld

Known for their striking full-body tattoos and severed fingertips, Japan's gangsters comprise a criminal class eighty thousand strong—more than four times the size of the American Mafia. Despite their criminal nature, the yakuza are accepted by fellow Japanese to a degree guaranteed to shock most Westerners. Here is the first book to reveal the extraordinary reach of Japan's Mafia. Originally published in 1986, Yakuza was so controversial in Japan that it could not be published there for five years. But in the West it has long served as the standard reference on Japanese organized crime, inspiring novels, screenplays, and criminal investigations. David E. Kaplan and Alec Dubro spent nearly two decades conducting hundreds of interviews with everyone from street-level hoodlums and police to Japan's most powerful godfathers. The result is a searing indictment of corruption in the world's second-largest economy.

This updated, expanded, and thoroughly revised edition of Yakuza tells the full story of Japan's remarkable crime syndicates, from their feudal start as bands of medieval outlaws to their emergence as billion-dollar investors in real estate, big business, art, and more.

Toshishiro Obata : Shinkendo

Ez a régen várt kiadás az első nyomtatott jele annak a fáradságos munkának, amely az egész világon terjeszti a Shinkendo technikáit és filozófiáját. Bár elsősorban a Shinkendo-tanoncoknak válik hasznukra ez a könyv, de a más harcművészeti stílusokat űzők is találnak majd ismerős és új elveket benne vagy olyanokat, amelyeket eddig még nem fedeztek fel. A Shinkendo legfőbb technikáit mutatják be ebben az első kötetben. A későbbiekben kiadandó kötetekben pedig ezek közül fejtenek ki részletesebben egyet-egyet.

Yoshimura Kenichi: A japánok és a kard

Különleges ​mű. Ellentétben sok más, Ázsiáról szóló kulturális témájú könyvvel, ez az írás eredetileg nem japánul és nem is angolul, hanem francia nyelven született.

                                                       

 

A szerző, Yoshimura Kenichi, aki hosszú évekig volt a francia kendó válogatott technikai igazgatója, a japán kultúra számos aspektusát tartja megközelíthetőbbnek a kard és annak történetén keresztül.
Kifejezetten európai olvasóknak, franciául írta meg könyvét, rengeteg olyan képi illusztrációval gazdagítva az anyagot, amelyek korábban nem voltak elérhetők.

A könyv kimagasló erénye, hogy egyszerre fest történelmi és kultúrtörténeti tablót, miközben rendkívül összetetten mutatja be a japán kard fejlődését, annak technológiai hátterével együtt. Mindeközben sosem válik unalmasan részletezővé, vagy feleslegesen szakmaivá.

Finom utalásai és szórakoztató történetei révén pedig azoknak is intellektuális csemege, akiktől maga a kard témája esetleg távol áll.

Aktuális olvasmány, hisz a könyv tulajdonképpen az alkalmazkodás történetét tárja elénk. Azt bontja ki színes történelmi tablók során, hogy miként tudta egy nemzet befogadni az újat és megőrizni a régit, mindig újraépítve saját hiteles nemzeti önazonosságát. A globalizációról beszélve, vagy azzal fenyegetve, egy Európai Unióban, ahol minden nemzet keresi vagy védi a helyét, ezek a kérdések és meglátások igen gondolatébresztőek lehetnek.

 

Szugavara Makoto: Japán kardvívó mesterei

„Kengó olyan személy volt, akinek kardvívó tehetségét elismerte a nép – nem léteztek tárgyilagos ismertetőjegyek arra, hogy valaki méltó legyen a kengo elnevezés elnyerésére. Ehhez a megszólításhoz az kellett, hogy egy nevezetes kardforgató legyőzésével szerezzenek maguknak hírnevet. Az elismerés elnyerésének különböző módjai léteztek, de valójában az összes kengó valamikor az országot járta, hogy párbajok során tökéletesítse vívótehetséget. Azok, akik utazásaik során tökéletes magabiztosságra tettek szert a harci tudás terén, megalapították saját iskolájukat. A kengók számos tanítványukkal együtt dózsókat hoztak létre, hogy ott oktathassák az újonnan alapított iskola tudását. Felesleges mondanunk, hogy minden új iskola megalapítója maga választotta ki utódját. Az Edo-korszak végére (1867) több hétszáz ilyen harcművészeti iskola létezett. Ebből arra következtethetünk, hogy a Tokuvaga-sógunátus alatt rengeteg kardfrorgató mester élt Japánban. Közülük választottam ki néhányat – Cukara Bokuden, a Jagúk, Jamaoka Tessu stb. – akikről viszonylag jelentős történelmi anyagot találtam, és amennyire csak lehetett, ezek alapjánírtam meg életük történetét.”

Hacumi Maszaaki: Japán kardvívás

Alcím: A szamurájok titkai

 

 

A könyv szerzője dr. Hacumi Maszaaki, a világ legismertebb nindzsa nagymestere – jelenleg a Togakure-rjú nindzsucu 34. nagymestere –, a japán kardvívás rejtelmes világába vezeti az olvasót, és megosztja gondolatait e harcművészet rejtett lényegéről. Hacumi szenszei többek között bepillantást nyújt a páncélos harc, a kard elvételi technikák és a több támadós küzdelem világába is.

Sey Gábor: Japán kard

Alcím: Misztikum helyett valóság

A szerző művében megpróbálta ezt a szinte kimeríthetetlen témát több oldalról megközelíteni.

„A japán kardot a maga korában kell csodálni, amikor valóban az egyik legjobb anyagból készült, az egyik legjobb technológiával, a korabeli páncélok és más kardok ellen. Utolérhetetlen volt, a kor viszonyai között tökéletes.”


Galgóczi Tamás bemutatja a kötetet az ekultura.hu-n