Achim Eckert: A gyógyító Tao

A könyv alcímei:
Az öt elem egyensúlyán alapuló egészség. Gyakorlatkönyv

A taoista filozófiának és az öt elemről szóló tanításnak olyan világnézet szolgál alapjául, amely az élet egyes jelenségei közötti összefüggések és kölcsönhatások megismerésére és megértésére irányul.
A taoizmus öt eleme nem más, mint minden természeti jelenségben, így magában az emberben is működő kozmikus erő. Ha ezek az erők egyensúlyban vannak, az embert és a természetet egészség, harmónia tölti el.

Az elemek egyensúlyának felborulása azonban betegségben és gyengeségben mutatkozik meg. Az olvasó felteszi magának a testi és lelki állapota felmérését célzó kérdéseket sorban mind az öt elemre vonatkozóan, és közvetlen betekintést kap arról, hogy azok hogyan fejtik ki benne a hatásukat.

A kérdésekre adott őszinte válaszok tiszta képet rajzolnak fel az energiákkal kialakult személyes kapcsolatáról, és hogy mekkora az egyensúly vagy az egyensúlyvesztés. Arra az esetre, ha egy vagy több elem rossz egyensúlyára derül fény, az olvasó sokféle szempontból megoldást nyújtó és könnyen végrehajtható szellemi és testi gyakorlatokat talál. Ezek rendszeres végzésével az elemek kiteljesedését és az egyensúly harmóniáját alakíthatja ki önmagában és maga körül.

A könyv egy másik ismertetője:

A nyugati analitikus gondolkodásmódtól eltér - csakúgy, mint sok régi gyógyászati eljárás - az a taoista filozófia szerinti gondolkodási forma, amely a Yin és Yang, valamint a jelen könyvben tárgyalt öt elem alapulvételén nyugszik. Nevezhetjük a világ szellemi szempontból történő megközelítésének, amely arra irányul, hogy a dolgokat közös létükben ragadjuk meg, az élet egyedi jelenségeit összefüggéseikben és kölcsönhatásaikban ismerjük meg, és értelmüket így értsük meg. Ennek a gondolkodási formának az egyik sajátossága az a széles perspektíva, amely lehetővé teszi, hogy az embernek és a természetnek a különböző síkjait - a szellemi, a lelki és az anyagi síkokat - egyidejűleg lehet szemlélni, és az így megszerzett ismeretek segítségével harmonikusan lehet alakítani.

Kínai filozófia és gyógyítás címmel olvashatunk itt egy írást, melyhez ez a könyv is segítségül szolgált többek között.

Martin Palmer: Jin és jang

Alcím: Egyensúly és harmónia a kínai bölcseletben, művészetben és a hétköznapokban. 

 

"Aki tudja férfi-hatalmát,

mégis őrzi nő-lágyságát:

hegyi-ér a világon...

 

Aki tudja fehérségét,

mégis őrzi feketeségét:

példa a világon...

Aki tudja dicsőségét,

mégis őrzi rejtettségét:

völgy a világon.."

Lao-e/Az út és az erény könyve

 

A jin és a jang kozmikus energia két ellentétes, egymást kiegészítő megnyilvánulása. Az élet művészete az ellentétek kiegyensúlyozásából áll...

Az ismert sinológus, Martin Palmer segít, hogy megértsük és hasznosíthassuk az ősi Kína ma is élő szellemét.

 

Lie Ce: Az ​elomló üresség igaz könyve

Az elomló üresség igaz könyve a taoizmus egyik legbecsesebb szent könyve, melyet Lao Ce és Csuang Ce műveivel együtt a filozófiai taoizmus alapvetésének tartanak. Lie Ce mester, a „széllel szálló igaz ember" legrégebbi szövegei, mintegy kétezer-ötszáz évesek, s noha évszázadokon át alakultak, formálódtak, mit sem veszítettek szépségükből, gondolatgazdagságukból. 

Könyvünk nyolc fejezete a taoista filozófia minden lényeges tanát feldolgozza, de jelentős hangsúlyt kap benne a természetfilozófia, a taoisták kedvelt területe. 

Külön érdekessége a könyvnek, hogy a kínai filozófia egyedülálló dokumentumaként tartalmazza egy korábbi gondolkodó, Jang Csu mondásait és cselekedeteit is. Az ő tanításait összefoglaló fejezetből hiányzik minden metafizika, komor hedonizmusának üzenete azonban máig érvényes: „ Tisztességgel tegyétek dolgotok, de semmit se tegyetek abban a hitben, hogy tisztességesek vagytok. Úgy szeretetre leltek majd, bárhová térjetek is."

Lie-Ce: A Tao könyve

Részlet a könyvből: „A Lie Ci és általában a kínai filozófia kozmológiája úgy tartja, hogy az univerzum őseleme a csi („lélegzet”, „levegő”). Ez nem más, mint egy állandóan megszilárduló vagy feloldódó ősegység, melynek lényege a fokozatok létrehozása, s aminek terminusai az abszolút „finomság”, a Semmi azaz maga a Tao. Az univerzum akkor keletkezett, amikor a csi kilépett az Ürességből, s a viszonylag könnyű és tiszta részei megalkották az Eget, míg a nehéz és szennyezett elemei a Földet.”
Kasza Miklós írását Kína és a Tao címmel olvashatjuk itt (mely hivatkozik többek között erre a könyvre, illetve: Lao-Ce: Tao Te King (Stojits Iván fordításában) (Ágner Lajos fordításában), Weöres Sándor: Tao Te King, valamint az előzőleg bemutatott Tábori László: A Tao virágai c. könyvre).

Tábori László: A Tao virágai

Alcím: Beszélgetések és írások a TAO-ról

A taoizmusról (a szerző szerint a kifejezés félreérthető, ő csak Taóról ír) szólnak a kis kötet írásai, a legkülönbözőbb oldalakról és módokon közelítve meg a témát. Némely írások a Tao nagymestereit mutatják be, mások nyugati taoistákat, az ő életfelfogásukat, életmódjukat ismertetik, ismét mások a Tao szent könyveiből hoznak szemelvényeket vagy a Tao történelmének epizódjait elemzik, a kötet végén pedig a Tao és a kereszténység kapcsolatairól szóló tanulmányok olvashatók. A szerző természetesen taoista; ismertetései, kommentárjai nem ‘pártatlanok’; a mű azokhoz szól, – akik maguk is késztetést éreznek a taoistává váláshoz.

Részlet a könyvből:
Kertépítő-művészet és virágrendezés

„A kertrendezést és a virágrendezés művészetét sokan Japánnal és a Zennel azonosítják, jóllehet mindkettő kínai és taoista eredetű. Egyidősek a kolostori taoizmus kialakulásával. A taoisták kertrendező művészete sokkal egyszerűbb, mint a japán. Óvakodtak minden túlzástól, igyekeztek a tájat és ezen belül a kertet is meghagyni természetes állapotában, és csak ott igazítottak rajta, ahol nagyon kellett. Úgy változtattak rajta, ahogy a természet is megváltoztatta volna - ők csak segítették ezt a folyamatot. Kertjeik tükrözték az Ég, Föld és Ember közötti harmóniát, és ez volt a taoista kertrendezés tulajdonképpeni célja.

[...] Persze a taoista gondolat nem hiányzik az ikebana filozófia hátteréből, a Zenből; ugyanis a Zen (Csan) születésekor a taoizmus éppen annyit adott a buddhizmus e fajtájának születéséhez, mint maga a buddhizmus. Vágott virág helyett inkább egész virágzó ágakat használtak.

A virág egyébként sem hiányzik a taoista oltárokról, legyen az Tajvanban vagy New Yorkban. A taoista szereti a virágot, de nem viszi túlzásba a vele való foglalkozást, és főként nem csinál művészetet vagy üzletet belőle. Tudja, hogy a virág a Tao megjelenése ebben a szép formában, és részvéttel tölti el annak pusztulása.”

Ming-Tao, Teng: Taoista történet

A könyv alcíme: Egy taoista mester titokzatos élete és vándorlásai

Mesterek, életek, tanítások sorozat 2. kötet

A könyv főszereplője Kuan Szajhung mester, kilencéves korában került Kína egyik szent hegyének taoista kolostorába. Belső alkímiát, gyógynövényismereteket, meditációt, csikungot és titkos harcművészeteket tanult. Szigorú mesterének irányításával tanulmányozta a kínai filozófiát, a Tao Te Kinget és a Ji Kinget, a Változások Könyvét. Hosszú tanulás, számos kaland és próbatétel után ő lett Huasan Nagymesterének utolsó, tizenharmadik tanítványa. A történelem viharai Amerikába sodorták. Ma is ott él és tanít.

Holch Gábor: Mindenki szellemi kalauza Kína

A Sanghajban dolgozó és élő szerző csaknem 40 szócikkben foglalja össze mindazt, amit a kínai birodalomról, a szocializmusból a világ egyik legtőkeerősebb gazdaságává kinőtt kontinensnyi országról tudni érdemes.
Ugyanúgy eligazít Kína történelmében, mint a mindennapi életben - legyen szó férfi, női életútról, a családról, iskoláról, egészségügyről, szabadidőről, szórakozásról, étkezési kultúráról - miként nem maradhatna ki az elemzések a kínai triád szerepéről, vagy a sportsikereikről szóló rész sem. A Kínában élő fotóművész, Balogh Attila remek fényképeivel illusztrálva.


A tartalomból:

Férfiak és nők
Család
Nyelv
Oktatás
Táj - és időjárás
Természet
Háziállatok
Egészség
Kung fu és tajcsi
Sport
Pártállam
Társadalom
Luxus
Belső útlevelek
Kisebbségek
Arc
Vallás
Cég
Elektronika
Közlekedés
Étkek
Tea
Kortárs írók
Kortárs képzőművészet
Álomváros
Építészet
Misztika és babonák
Szerencsejátékok
Holdújév