Lao Ce: Tao Te King Weöres Sándor fordításában

A kötet több ezer éves kínai bölcsességek tárháza, a taoizmus hagyományos fő műve, amely feltehetően az i. e. 4. század körül keletkezett. Számos fordítása és értelmezése létezik.
A tao az örökké mozgó, változó világ végső egységének elve, az anyagi világ mozgását meghatározó természettörvény.

Weöres Sándor az egyik legkiemelkedőbb magyar sinológus, Tőkei Ferenc prózafordítása alapján írta meg a verses változatot. A kötet tartalmazza a prózafordítást is, amelynek olvasása közben élvezhetjük az egyszerű kínai kifejezésmódban rejlő többértelműséget.



így kezdődik:

„Az út, mely szóba-fogható,
nem az öröktől-való;
a szó, mely rája-mondható,
nem az örök szó.
Ha neve nincs: ég s föld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja.
Ezért:
aki vágytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha vágya van,
csak a dolgokat szemlélheti.
E kettő mögött közös a forrás,
csupán nevük más.
Közösségük: csoda,
s egyik csodától a másik felé tárul
a nagy titok kapuja."


Itt el lehet olvasni a művet.
Az alább bemutatott Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások c. kötete is tartalmazza ezt a művet.