Ashida Kim: A láthatatlan ököl (A nindzsa harcművészet titkai)

Minden nindzsákat övező legenda közül talán a láthatatlanság képességéről szóló a legérdekesebb. A titokzatos japán harcosokról szóló történetekben szinte mindig felbukkan az a részlet, amikor a nindzsa egyszerűen köddé válik az ellenség orra előtt. De vajon mágikus képesség-e ez?

Ashida Kim, a nindzsucu nemzetközileg elismert mestere könyvében egyértelmű választ ad: szó sincs varázslatról. A láthatatlanná válásnak számtalan módszere létezik, ám mindegyik megegyezik abban, hogy a megtévesztésre épül, és kellő figyelemmel, összpontosítással és gyakorlással bárki elsajátíthatja őket.

Josikava Eidzsi: Muszasi 1-5.

A Muszasi többek szerint a japán Elfújta a szél. Igazi nagyregény, amely a XVI. századi Japánt örökíti meg. Azt a Sógun történetéből is ismert Japánt, amely a több mint 150 évig tartó háborúskodás után egy igazi hősért kiállt, aki egyesíti a feldúlt és zsarnok nagyurak által felosztott országot. Itt lép színre Muszasi, a valóságban is létező páratlan kardforgató harcművész, író és zen-buddhista mester, hogy megkezdje emberpróbáló küzdelmét egy új kor hajnalán…

Josikava Eidzsi (吉川 英治) egyike Japán legtermékenyebb és legnépszerűbb íróinak. A Muszasi olyan történelmi regény, amelynek öt kötetét számtalanszor jelentették meg, generációk nőttek fel rajta, film- és tévésorozatok tömege készült belőle, hiszen Japán élő folklórjának része. Az első kötettel az olvasó egy hosszú utazásra indul a felkelő nap országába, amelyet egykor szamurájok és sógunok uraltak, és ahol a kard osztott igazságot.

     
Szubjektív kultnapló

S. Winkler & G. Düriegl: Samurai und Bushido

Der Spiegel Japans: Nagoya und die Einheit des Reiches 1550-1867
Eigenverlag der Museen der Stadt Wien

 "Samurai und Bushido. Der Spiegel Japans. Nagoya und die Einheit des Reiches" entwirft ein kulturgeschichtliches Bild vom Werden Japans und seiner Gesellschaft, von der Mitte des 16. Jahrhunderts bis zum Beginn der Meiji-Zeit 1867.

Shusaku Endo: The Samurai

One of the late Shusaku Endo’s finest works, The Samurai tells of the journey of some of the first Japanese to set foot on European soil and the resulting clash of cultures and politics.

Look inside

Book review on Blogcritics

Endo Suszaku: Némaság

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Endo Suszaku Némaság című regénye – témaválasztásában és szemléletében egyaránt – sajátságosan katolikus regény. Japánban játszódik, a 17. század elején, mikor a gyorsan terjedő kereszténységet hirtelen kitiltják az országból. A misszionáriusokat és az újonnan kereszténnyé lett japánokat brutális kínzásokkal kényszerítik hitük megtagadására. A regény főhőse egy portugál szerzetes, Rodrigues, aki társával elindul a messzi Japánba, hogy meggyőződjék a kósza hírek valódiságáról. A két szerzetest, célja elérésében – a misszionálás folytatásán túl – egy személyes indíték vezérli: az a hír járja ugyanis, hogy rajongva tisztelt hajdani szerzetes-tanáruk, a japán missziók legendás hírű vezéregyénisége is megtagadta hitét. Az ő sorsáról szeretnének mindent megtudni, amikor nekivágnak a kalandos tengeri útnak, hogy Indián és Kínán keresztül eljussanak Japánba…

A szamurájok kegyetlenségben harsány világa szinte fülsiketítővé erősíti Rodrigues háborgó lelkében Isten némaságát. Hogyan engedheti meg Ő ezt a tengernyi szenvedést? Isten nem marad néma, látszólagos hallgatásában sem! – érti meg legvégül Rodrigues, a szenvedő Krisztus arcában látva meg mesterének valódi arcát.

Egy részleteiben is kiváló, szellemében pedig kifejezetten keresztény ihletésű regényt vehet kézbe a magyar olvasó. Általa nemcsak egy izgalmas történet részesévé válik, hanem saját kereszténységének, saját Krisztus-képének bírájává is.

könyvmolyok
ekultúra

Inoue, Yasushi: Eroberungszüge

Lyrische Prosaskizzen.
Mit einem Vorwort von Yasushi Inoue.

Mit einer Originalhandschrift der Skizze "Das Jagdgewehr" von dem Autor.

Vorwort

Ich und das Gedicht

Man ist Erzaehler, also schreibt man keine Gedichte; man ist Lyriker, also schreibt man keine Romane. Um dennoch als der eine ein Gedicht, als der andere einen Roman zu schreiben, müsste sich dort das Erzaehler-Ich vorübergehend in den Lyriker, müsste sich hier das Lyriker-Ich zeitweilig in den Erzahler verwandeln. Roman und Gedicht werden zwar in der gleichen innergeistigen Geheimwerkstatt produziert; doch der dabei zu vollziehende Produktionsvorgang ist ein grundsaetzlich verschiedener.

Da ich, wie die Dinge stehen, das Schreiben von Romanen als meine Hauptbeschaeftigung betreibe, möchte es demnach richtiger erscheinen, ich gaebe die Lyrik auf und konzentrierte mich ausschliesslich auf den Roman; dazu indessen bin ich nicht imstande. Wer die erste Berührung mit Literatur durch das Gedicht hatte, kann sich sein Leben lang nicht losmachen vom Gedicht. ...

Autorenporträt von Yasushi Inoue

Inoue Jaszusi: Szamuráj csatazászló

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Inoue híres történelmi regénye Japán háborús időszakába (1467-1573) kalauzol minket, mely korban a földesurak a hatalomért és birtokokért harcoltak a részeire szakadt országban.

Takeda Singen, a büszke és magabiztos hadúr ki szeretné terjeszteni hatalmát a környező birtokokra. Amikor stratégának szolgálatába fogadja a törekvő és rejtélyes Jamamoto Kanszukét – az ismeretlen múltú rónint –, merész és ravasz társra lel. Kanszuke diplomáciai tehetségével és hadászati stratégiájával hatalmas sikereket hoz a Singen klánnak.

Singent és Kanszukét a sors Juu hercegnőhöz vezeti. Kanszuke felfedezi annak a kastélynak a romjai között, amit akkor foglalt el, a hercegnő éppen öngyilkosságot készül elkövetni. Kanszukét bűvöletbe ejti szépsége, ezért meggyőzi, hogy maradjon életben és folytassa családjának vérvonalát.

Singen, Kanszuke és Juu hercegnő egymásnak ellentmondó törekvései állnak ennek az összetett és erőteljesen drámai történetnek a középpontjában. Mindhármuknak szüksége van a másik kettőre, hogy elérhessék céljaikat – végül már azt sem tudni, hogy ki, kit is használ fel.

Japánban először 1959-ben jelent meg Inoue Jaszusi klasszikus regénye, amely híven mutatja be a japán történelem ezen korszakát. Bár az még ma is kétséges, hogy Kanszuke ténylegesen létezett-e, Inoue történelmi elbeszélése a mindennapi élet leírásával egyedi és lebilincselő képet ad a feudális korszak végéről.