Karátson Gábor: Ji King

Alcím: A változások könyve

Gyakran ​hallani, hogy a régi kínai szövegek tulajdonképpen lefordíthatatlanok; Karátson Gábor azonban a magyar ji kinget hozta létre, a magyar nyelv saját benső léte felől alkotva újra a kínai szöveget. Törekvésében a kínai írás és nyelv képzőművészeti formarendje vezette, a kínai írásjegyekben (és még inkább archaikus előzményeikben) élő, hihetetlenül gazdag képvilág. A latin ábécé ezzel valóban nem versenyezhet; a kínai mondatszerkezet pedig nemcsak a magyarhoz, hanem a latinhoz képest is roppant tömör. A magyar szavak, a magyar mondatképzés festői és rajzi gazdagsága viszont sokszorosan fölülmúlja a kínai nyelvét; a fordítás a kínai gondolatokra s a magyar mondatokra egyaránt felszabadítólag hat. 

Az új ji kingnek azonban nemcsak magyarnak, hanem korunkhoz szólónak is kellett lennie. Mert a ji king mint divinációs könyv (úgymond jóskönyv) korunkhoz, az elbizakodottság korához szóló üzenetet tartalmaz (mintha ma válna csak igazán érthetővé); nemcsak híven látja veszélyeztetett helyzetünket, hanem tanácsokat ad arra nézve is, hogyan keveredhetnénk ki belőle. Az egyes hexagramokhoz írott kommentárok történelmi és írásjegy-elemzéseikkel, filológusok és ji king- szakemberek írásai alapján, segítséget nyújt az olvasónak abban is, hogy saját kérdéseivel fordulhasson a Könyvhöz.

Müller Péter: Jóskönyv

Alcím: Ji-King mindennapi használatra

A Jóskönyv működik. Kapcsolatot teremt. Bizalommal fordulhatunk hozzá, tanácsot ad. Nem konkrétumokat mond, annak válaszol, aki érti a nyelvét, aki vállalkozik az útra, amely hosszabb és rögösebb, mint gondolnánk, noha megmozdulnunk sem kell, hogy elinduljunk. Ez az út önmagunkba vezet. A válasz adott, elérhető. Ha elég bátrak vagyunk hozzá, hogy feltegyük a kérdést, és ha valóban az igazságra vagyunk kíváncsiak, keresve sem találunk jobb útmutatást.

Ni Hua-Ching: I ching

Alcím: A változások könyve és a változatlan igazság

A I Ching rejtett szellemi szintjei szinte vég nélküliek. Kulcsként használható a lélek belső helységeinek feltárásához, amelyek szorosan kapcsolódnak a mindenség rejtett zugaihoz. A fejlődés egy bizonyos szakaszában a tudatunk, lelkünk mélyén eltemetett igazságot nem mindig könnyű meglátni, észlelni. A I Ching azonban segíthet ennek és sok minden másnak is a feltárásában. Semmi sem kerül(het)i el finom és mélyreható tekintetét.

Marlies Holitzka : I ​Ching – Az ősi kínai bölcselet alapján

 A Ji-Csing az ősi Kína tudását mutatja meg a mai embernek, annak az embernek, aki a jelenségek világából újra befelé fordul a saját belső világába, hogy a belső történésein keresztül érezhesse át a harmóniát. A Ji-Csing ráébreszt minket arra, amit igazán érzünk, gondolunk és tehetünk. 

Lao-Ce tanítása szerint: „A bölcsnek ki sem kell lépnie a szobájából, és mégis megismeri a világ összes történését, mert saját magát ismeri.” Ez a forrás az önismeret, ezt tanítja meg nekünk a Ji-Csing.

 

Richard Wilhelm : A ​változások könyve - Ji Csing

A tanácskérőnek, aki jelen és jövője lehetőségeit kutatja, rá kell hangolódnia a könyv példázataira, szimbolikus, képes beszédére, cselekvően be kell kapcsolódnia a jóslás, ill. a jövőbe látás folyamatába, azzal értelmeznie kell a kapott útmutatásokat. Ez a fáradozás azonban hamarosan busásan megtérül mert segít visszatalálni ahhoz az ősi szemléletmódhoz, amelyben ember és természet egysége még töretlen, és mélységes önismerethez vezet, melyben megélhetjük embertársainké és önmagunk változásainak és állandóságának harmóniáját.

 A ​Ji Csing, A változások könyve – a kínai bölcsesség és jóslás könyve – az egyik legrégebbi írott emlék az emberiség történetében; eredete a régmúlt homályába vész. Számtalan legenda és magyarázat tapadt hozzá az évszázadok során, ez azonban a benne rejlő alapgondolatot sohasem érintette: vagyis azt, hogy nincsenek állandó állapotok és helyzetek, mert minden örökösen változik: a természetes éppen úgy, mint benne az ember, az emberi lélek és a közösség, a társadalom. Ugyanakkor véletlenek sincsenek: az ember és a természet kölcsönhatásának tükrében a változások bizonyos ősképeket követnek. Ezek az ősképek alighanem ott élnek valamennyiünk tudattalanjában, s kellő önismerettel felszínre hozhatók akkor is, ha ez európai és nem a keleti kultúra gyermekei vagyunk. 

A Ji Csing a világ teljességének állandóságát a lüktető, változó mozgásba ragadja meg, szoros rokonságban azzal a taoista bölcsességgel, melyben így fogalmazódik meg ugyanez: "Az Út örök és tétlen, mégis mindent végbevisz észrevétlen." 

 

Sorskérdések könyve - Ling csi king

 A Sorskérdések könyve a minden idők leghíresebb jövendőmondó kézikönyve, a Változások könyve (Ji king) nyomdokain halad ismeretlen szerzője arra törekedett, hogy az elődnél praktikusabb, egyértelműbb jóskönyvet alkosson. A mű önmagában is olyan jóslási rendszert alkot, amely számos más jövendőmondó módszerrel szemben nem igényel speciális tudást, és eksztatikus erők bevonására sincs szükség.

A Változások könyvéhez hasonlóan a Sorsjátszmák könyvének alapja is a három vonásból álló jósjelek, az úgynevezett trigramok meghatározása, a hozzájuk kapcsolódó képzettársítások és jóslatok megfogalmazása. A jóslatok pedig olyan, mindenki számára fontos témákban igazítanak el, mint a családi kapcsolatok kérdése, a természeti jelenségek magyarázata vagy az ember életében felbukkanó nehézségek a gonosz felbukkanása, a betegség, a szomorúság, az akadályokkal és a szerencsétlenséggel való találkozás kezelése.

A Sorsjátszmák könyvének jóslási rendszere hosszú évszázadokon keresztül népszerű volt Kína-szerte, sőt, Japánban is elterjedtté vált. Tokaji Zsolt szakértő tolmácsolásában e páratlan szöveg most először olvasható magyar nyelven.