Tuesday, June 26, 2018

Traditional Korean Theatre


„…a pioneering collection of Korean mask-dance and puppet plays… a fine introduction to the traditional vernacular Korean theater…”--Choice

Wednesday, June 6, 2018

Csoma Mózes: Korea története - A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

Csoma Mózes: Korea története - A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításávalAz elmúlt években a Koreai-félsziget helyzete a nemzetközi politika egyik kiemelt ügyévé vált. Dr. Csoma Mózes Korea-kutató monográfiája a kezdetektől a legutóbbi fejleményekig mutatja be a félsziget történetét, az egyes korszakok tárgyalásánál
pedig részletesen kiemeli a dél-koreai és az észak-koreai történelemszemlélet közti különbözőségeket. 

A hidegháborús megosztottság ugyanis a félsziget ókori, középkori és újkori történelmének értelmezésére is rányomta bélyegét: a Koreai Köztársaság és a KNDK tankönyvei más-más módon mutatják be az egyes korszakokat és a történelmi szereplőket. A 20. századi fejlemények tárgyalásakor a szerző nagy számban használt fel eddig publikálatlan levéltári forrásokat, amelyek sok új információt tartalmaznak a Koreai-félsziget viszonyainak alakulásáról. 

A monográfia elkészítéséhez a szerző több volt diplomatával és egyéb szemtanúval készített interjút, akik az elmúlt évtizedek során forrásértékű megfigyeléseket tettek a koreai politikai folyamatokról.

Tuesday, May 29, 2018

P. Szabó József: Tűzgömb ​a város felett

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
P- Szabó József újságíró a Magyar Rádió utazó tudósítójaként szinte az egész világot bejárta Afrikától és Latin-Amerikától Ázsiáig, főleg azonban a Távol-Kelet országait. A „Tűzgömb a város felett” című műveben feldolgozza a Hirosimai atombomba történentét. 
 
„Hirosima története, az atombomba története azonban nem száraz statisztika, hanem borzalmas kalandregény. Az emberiség legtragikusabb kalandjának története, amelyet annak reményében ajánlok az Olvasónak, hogy ez volt az emberiség utolsó borzalmas kalandja,”

Zágoni Ferenc: A ​megjelölt ember

Miva Siro, japán orvos túlélte a hirosimai tragédiát, és életét a sugárbetegek gyógyításának szentelte. Amikor felismeri magán is az atombetegség jeleit, az Egyesült Államokba utazik, hogy utolsó erejével bosszút álljon. A pilótát keresi, aki a bombát a város fölé irányította, de a találkozás perceiben ráeszmél, hogy a hirosimai borzalmakért nem a félőrült pilóta felelős, az igazi bűnösöket másutt kell keresnie. Megjelenése riadalmat okoz, az emberek többségét határozott állásfoglalásra kényszeríti, egyesekben felébreszti a lelkiismeretet, mások, akik a hídregén-bomba végítéletét szánják az emberiségnek, ellene fordulnak. 
 
Anna, a disszidens magyar lány az ő hatására találja meg ismét élete értelmét, célját. A rendkívül izgalmas, fordulatos regény külön érdeme és érdekessége, hogy gazdag tényanyagra épül, több szereplőjének modellje pedig félreérthetetlenül azonos élő (részben magyar származású) személyekkel.

Karl Bruckner: Szadako ​élni akar

1945. augusztus 6-án reggel nyolc óra tizenöt perckor az amerikai atombomba felrobbant Hirosima fölött. Ez a dátum az emberiség mementójává vált. És az emlék azóta is, a fegyverkezés ijesztő hajszájában még inkább nyomasztó és figyelmeztető teherként nehezedik ránk. Karl Bruckner, a neves osztrák író olvasmányos és tanulságos regényében Szadako Szaszaki hirosimai kislány tragikus élettörténetével ismertet meg bennünket.

Monday, May 28, 2018

Takagi Tosiko: Az üvegnyúl

1945. március tizedikén a 12 éves főhős, Tosiko, elveszíti anyját és két húgát Tokió minden addiginál súlyosabb légitámadása alkalmával. A vidéken menedéket kereső kislány hazatér és a romokból kaparja ki az egykor édesapja által készített üvegnyúl figura összeolvadt maradványait.

Augusztus ötödikén éppen áttelepülőben édesapjával Niigata megyébe, Ninomija állomáson rajtaütésszerű légicsapás következtében az apa is meghal. A magára maradt kislány eltemeti apját és várja, hogy két bátyja leszereljen és hazatérjen. Az egyik bátyja támogatása ellenére még sokáig nélkülözésekkel és megpróbáltatásokkal kell megküzdeniük, míg végre talpra állhatnak.

Ez az önéletrajzi regény a „Sorstalanság” japán változatának is tekinthető. Japánban kötelező iskolai olvasmány és számos idegen nyelvre lefordították.

"A háború a szívembe nagy üreget vájt, amikor tizenkét éves voltam. Azért írtam ezt a művet,hogy betömjem eztaz üreget."