Marosi Miklós: Japán, koreai és kínai menedzsment

A XX. század második fele nyomorral, szegénységgel köszöntött a Távol-Keletre: Japán a világháború szörnyű romjait takarította, Koreában három évig tartó háború pusztított és Dél-Korea a világ legszegényebb országai közé süllyedt, a kínai kontinensen a kommunisták hosszú, véres háborúban kerekedtek felül, Délkelet-Ázsia nyomorgó gyarmatai pedig szegény önálló államok lettek. Mégis a távol-keleti fejlődésről szóló 1979-ben megjelent első amerikai bestseller címe: „Japán az első”.

Amikor a gyors fejlődés hullámai Dél-Koreában és a tengerentúli Kínában is felpezsdítették a gazdaságot, a Világbank „Távol-Keleti csodáról” szólt. Bár a gyors fejlődés üteme az utóbbi években lassult, még mindig meghaladja a Nyugat növekedését.

A gyors fejlődés széles körben felkeltette az érdeklődést, s a különféle menedzsment módszereket a nyugati világban utánozni kezdték. Magyarországon is létrejöttek a menedzsmentben „divat modellek”, mint pl. a minőségfejlesztésben a „minőségi körök”. Érdemleges eredmény azonban nem volt megfigyelhető.

A Távol-Kelet gazdasági sikereit ugyanis nem lehet néhány ügyes gazdaságszervezési, menedzseri „fogásra”, eljárásra leegyszerűsítve magyarázni. A siker mögött – mint azt a szerző bemutatja –, összetett társadalmi tényezők vannak: a Távol-Keleten más a nemzeti és szervezeti kultúra, más a gondolkodásmód, és a konfuciánus értékvilág vezérli az emberek magatartását, cselekvését. A nyugatitól eltérő módon készíti elő a döntést, és más módon dönt a japán, a koreai és a tengerentúli multinacionális kínai cég vezetője.

                                      * * *

A szerzőnek egy korábbi könyve: Marosi Miklós: Japán ​vállalatok vezetése és szervezése

Dr. Kós Péter: Japán - mélyponttól a csúcsig (1945-1992)

Japán újjáéledése és felemelkedése a második világháborúban elszenvedett katonai vereség után századunk egyik legfigyelemreméltóbb nemzetközi fejleménye. Az az út, amit a Felkelő Nap országának népe a legutóbbi csaknem félszáz év alatt megtett, példaértékű és ösztönző hatású a világ, s azon belül hazánk számára is. Bár a sajátos helyi tényezők miatt a japán tapasztalatok csak korlátozott mértékben hasznosíthatóak, tanulmányozásuk mégis célszerű a fejlődés némely részelemeinek átvételéért. 

 

Hazánkban eddig számos olyan magyar és külföldi szerző által írt mű jelent meg, mely Japán gazdasági fejlődésének különböző kérdéseivel foglalkozott. Több könyv elemezte a japán „gazdasági csoda" okait, azt, hogy hogyan vált a távol-keleti szigetország szinte a semmiből a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává, és miként tudta ezt a pozicióját tartósan megőrizni. 

 

A magyar szerzők közül a teljesség igénye nélkül Bíró Klárát, Ehrlich Évát és Hernádi Andrást sorolom fel. 

 

A Magyarországon eddig megjelent, Japánról szóló könyvek közül azonban csak kevés foglalkozott a japán bel- és külpolitika kérdéseivel, márpedig ezek nélkül az ország tanulmányozása nem lehet teljes. A hézagot kívánja részben betölteni ez a könyv. 

 

 Egyébként a kül- és belpolitikán kívül Japán gazdasági fejlődésének különböző aspektusai is vizsgálat tárgyául szolgálnak, igaz csak vázlatos formában. Az ország belső eseményeinek ismertetése bizonyos kronológikus rendet követ. Eközben természetes aránytalanságok keletkeznek, így például viszonylag hosszú a későbbi fejlődést megalapozó megszállási időszak bemutatása. Ugyancsak aránylag nagyobb terjedelmű Nakaszone miniszterelnöksége időszakának (1982-1987) ismertetése, mely összegezést is tartalmaz. A Nakaszone utáni időszak fejleményei csak röviden szerepelnek. Végül hosszabb összefoglalóval zárul a könyv.

Ferber Katalin: Érdemeink beismerése mellett - A rendszerváltás kívülről és belülről

A kötet közgazdasági és pénzügyi elemzés a magyarországi rendszerváltásról. A 17 éve Japánban élő professzor a nemzetközi összefüggések rendszerébe, s így új megvilágításba helyezi rendszerváltásunkat.

A szerző könyvében részletesen ír a magyarországi japán befektetésekről.

Ferber Katalin: A siker ára – Japán

E kötet négy év munkája: bevezetés a japán társadalom működésébe. Jómagam is bevezetésnek tekintem ezeket a fejezeteket, hiszen egy monográfia ugyan impozánsabb, de öt év tokiói tartózkodás ehhez még mindig kevés.

1993. március 16-án érkeztem a japán fővárosba, meghívott egyetemi tanárként, s az első héten megfogalmazott kérdésem most is érvényes: miért más a japán gazdaság működése, mint a többi fejlett országé?

Gordon Győri János: Az oktatás világa Kelet- és Délkelet-Ázsiában

Alcím: Japán és Szingapúr

Noha ​a nagy nemzetközi kutatásokból évtizedek óta tudjuk, hogy a kelet- és délkelet-ázsiai régió számos országában kimagaslóan hatékony az oktatás, és ez az adott országok gyors fejlődésének egyik kulcsa, a magyar nyelvű olvasó alig rendelkezik konkrét ismeretekkel ezeknek az országoknak a pedagógiájára vonatkozóan. Gordon Győri János könyve az első hazai szakmai munka, amely átfogó, ugyanakkor igen részletes képet nyújt mindenekelőtt Japán és Szingapúr oktatásának világáról, s rajtuk keresztül az egész régió pedagógiai helyzetéről. A könyv a téma szinte maradéktalan teljességgel és naprakészen feldolgozott pedagógiai és pedagógiai-pszichológiai szakirodalma segítségével mutatja be a kelet-ázsiai pedagógiát. A sorokon, mondatokon átüt a szerző személyes tapasztalatokon nyugvó gazdag ismerete, a téma finom, saját kutatásokon is nyugvó megértése. Így a kötet, amelynek számos része szinte letehetetlenül olvasmányos is, egyszerre szakmailag hiteles, a nemzetközi kutatások és értelmezések fő áramához kapcsolódó, s ugyanakkor a téma olyanféle benső megértésén nyugszik, amely speciálisan a magyar olvasóhoz szólva teszi érthetővé napjaink kelet-ázsiai pedagógiájának jellemzőit. 

A kötet érdeme, hogy kiemeli a magyar olvasó számára a kelet-ázsiai pedagógia világát az egzotikumból, és – ugyancsak elsőként a hazai szakmunkák közül – a kulturális pedagógia eszköztárát alkalmazva úgy állítja elénk, mint amelynek ismerete elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy azt is jobban megértsük, miről szól saját pedagógiai gyakorlatunk idehaza, illetve általában a nyugati világban. Gordon Győri János könyve hézagpótló és jelentős szemléletformáló munka nemcsak a könyv közvetlen tartalmi értékei miatt, hanem azért is, mert azt a korszerű szemléletet képviseli, hogy az oktatás világa igazán csak akkor érthető meg és mutatható fel a maga összetett gazdagságában, ha szerkezeti, tartalmi és kulturális jellemzőit, társadalmi kontextusát egyaránt és együtt vesszük figyelembe.

Ian Buruma: A modern Japán (1853-1964)

Ian Buruma, napjaink egyik legkiválóbb Ázsia-szakértője Hollandiában született, de felsőfokú tanulmányait Japánban végezte, és évtizedekig élt a Távol-Keleten. Jelen kötetében Japán történelmének sorsdöntő száztíz évét írja le, attól kezdve, hogy 1853-ban a Tokiói-öbölben megjelenő amerikai hadihajók rákényszerítették a félfeudális államot a kapcsolatok felvételére a külvilággal, egészen az 1964-es tokiói olimpiáig, amely mintegy felmutatta a külvilágnak a második világháborús összeomlás után újra felvirágzó „japán csodát”.

 Mindvégig élvezetes, szellemes stílusban olvashatunk a modern Japán kialakulásának különböző társadalmi és történelmi stádiumairól: az ország államilag vezérelt gazdasági megerősödéséről a XIX. század végén, a nagyhatalmak közé kerüléséről a Kína és Oroszország elleni háborúval, veszélyes ideológiai homogenizálódásáról az 1920-as és 30-as években, Japán kelet-ázsiai küldetéstudatának kialakulásáról, arról, hogy mindez miképpen vezetett második világháborús részvételéhez, és végül arról, hogy a katasztrofális vereség után hogyan volt képes az új japán vezetés amerikai irányítással hátat fordítani ennek a száz esztendőnek, és felépíteni egy versenyképes, nyugati típusú demokráciát.

Inogucsi Takasi: Japán politika

Inogucsi Takasi Japán egyik legjelentősebb politikatudósa, a Csúó Egyetem jogi karának politikatudományi professzora. 2005 áprilisáig a Tokiói Egyetemen, A Keleti Kultúra Intézetében tanított politológiát, emellett az ENSZ főtitkár-helyettesi posztját is betöltötte.

„E kötet nem csupán úttörő jelentőségű munka a japán politikáról, de a politikatudomány általános fejlődéséhez is kiemelkedő módon járul hozzá. Inogucsi Takasi nagy tehetséggel szövi egybe a kortárs japán politika elemzését a politikai és gazdasági fejlemények történetének leírásával. Ezenfelül megvilágítja a japán politika, politikai gazdaságtan és politikai kultúra kérdéskörében jelenleg is folyó tudományos viták megannyi oldalát.”
(Lucian W. Pye)

Wintermantel Péter könyvismertetője a Kül-Világban