Sunday, June 21, 2015

Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból - Észak-Koreából a szabadságba

Az utóbbi évek egyik legsokkolóbb tényfeltáró könyve Sin Donghjok huszonhárom éves rabságának és szökésének története.

Sin Donghjok az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Gyermekkorát egy nagyfeszültségű szögesdróttal körülvett lágerben töltötte. Mivel nagybátyjai állítólag bűnt követtek el, a „három generáció” büntetése törvény szellemében, az állam őt is bűnözőnek tekintette genetikailag, és teljes jogfosztottságban tartotta.

Sin sorsa az államgépezet rendelkezése értelmében örökös kényszermunka volt. Első emléke egy kivégzés, és anyjára, mint versenytársra tekintett a mindennapi élelemért. Tizenhárom éves korában beárulta anyját és testvérét, akik szökni akartak. A fiút megkínozták, majd szeme láttára anyját felakasztották, testvérét pedig agyonlőtték. „Szeretet, együttérzés és család: Sin előtt ismeretlen fogalmak voltak. Isten sem tűnt el vagy halt meg számára: egyszerűen nem hallott róla.”

Észak-Korea elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok.



A szerző

Blaine Harden jelenleg a PBS Frontline és az Economist munkatársa. Hosszú éveken át a Washington Postot tudósította Ázsiából, Kelet-Európából – Magyarországról is - és Afrikából. Dolgozott belföldi tudósítóként a New York Times-nak. Munkásságát számos újságíró díjjal jutalmazták. Legutóbbi könyve, a Menekülés a 14-es táborból bestseller lett és nemzetközi ismertséget hozott neki. „Óriási öröm számomra, hogy könyvem Magyarországon is megjelenik. Az 1980-as évek vége óta vagyok az ország nagy tisztelője, amikor a The Washington Post kelet-európai tudósítójaként dolgoztam.”

(Blaine Harden)

Wednesday, June 17, 2015

Hyeonseo Lee: A lány hét névvel - Szökésem Észak-Koreából

„Megrázóan szép történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz valakit emberré."  
 
Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül.

Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába.

Ez a vakmerő és különleges történet nem csupán arról szól, hogyan tette meg a szerző az utat a sötétségből a fénybe, de a felnőtté válásáról is. Elszántan, többször is újraépítette az életét. Egy erős, kivételesen bátor nőt ismerhetünk meg, akinek a visszaemlékezéseiből egy rendkívüli egyéniség képe rajzolódik ki.

Suki Kim: Nélküled mi sem vagyunk

SukiKIm_Nelkuled mi sem vagyunk-bor200Alcím: Élet az észak-koreai diktatúra elit egyetemén


A Phenjani Műszaki Egyetem hallgatói – az észak-koreai uralkodó osztály gyermekei – naponta háromszor szabályos sorokban masíroznak az étkezőbe, Észak-Koreát és vezetőjét dicsőítő dalokat énekelve: „Nélküled mi sem vagyunk, Nélküled nincsen hazánk.” Megdöbbentő jelenet, de Kim Suki lassanként ráhangolódik a dallamra, és anélkül, hogy észrevenné, maga is dúdolni kezdi. 

A könyv amerikai–dél-koreai szerzője egy olyan intézményben vállalt angoltanári állást, ahol minden terem faláról Kim Ir Szen és Kim Dzsongil portréi néznek le rá szenvtelen pillantással. Az élet itt magányos és klausztrofóbiás hangulatú, különösen Kim Suki számára: minden egyes levelét cenzúrázzák, jegyzeteit és fotóit pedig el kell rejtenie a felügyelők, sőt saját kollégái, az evangélikus misszionáriusok elől is. 

A Nélküled mi sem vagyunk megindító és ritka bepillantást kínál a világ egyik legzártabb országába, és azoknak a kivételezett fiataloknak az életébe, akik egyszerre a rendszer katonái és rabszolgái.