Thursday, February 21, 2019

Yan Ge: Szecsuáni ​csípős

A ​család híre és túlélése azon múlik, viszik-e, veszik-e a csilipaprikával ízesített lóbabpürét. Márpedig a pürét veszik és viszik, hiszen Szecsuánban vagyunk, ahol a bors mellett ez a másik alapvető hozzávaló, amely minden ételbe kell. Nem is a pürével adódik bonyodalom, hanem amiatt, hogy a családban senki nem mondja ki, amit szeretne. Mindenki szerepet játszik, mindenki meg akar felelni, legalábbis szavakban, a többiek elvárásainak.
Most pedig ráadásul ki akarnak tenni magukért, hiszen nyolcvanéves a „nagyi”, aki anyacsászárnéként erős kézzel, már-már kíméletlenül mozgatja a szálakat, és irányítja a szereplők életét. Meg kell szervezni a születésnapi ünneplést, és eközben – ha csak képletes értelemben is – kiborul a rotyogó kondér, és minden családtag szennyese közszemlére kerül.
A Szecsuáni csípős lapjain Pingle, a képzeletbeli kisváros valós színekben, egzotikus kavalkádja teljességében elevenedik meg – ugyanakkor tele van olyan figurákkal, akik akár a szomszédunkban is élhetnének, akik akár mi magunk is lehetnénk. Éppolyan pletykásak, falánkak és kapzsik, és ugyanúgy rejtegetik jellembeli fogyatékosságaikat, mint mi. Ez garantálja, hogy a fiatal szerző csípős, groteszk műve bármely ország bármely olvasóját szíven találhatja.
Yan Ge 1984-ben született Kína Szecsuán tartományában. A Szecsuáni csípős a harmadik regénye, 2013-ban hazájában elnyerte vele „A Legígéretesebb Új Tehetség” díjat. A világ most kezdi el felfedezni, egyszerre számos országban készül a regény fordítása.

Friday, February 1, 2019

Hársvölgyi Virág : Kína

 

Az Ázsiai kultúrákról fiataloknak című sorozat harmadik kötetében a Mennyei Királyság, vagyis Kína mutatkozik be. A főként a gyermekeknek írt könyvben az általános tudnivalók (mint például a nemzeti himnusz és zászló, vagy a kínai nyelv bemutatása) után esik szó a kínai mindennapokról: az olvasó megismerkedhet az ünnepekkel, a hagyományos viseletekkel, a lakberendezési szokásokkal. Nemcsak a hagyományos művészetek, a népszerű kínai sportok is helyet kapnak ebben a kis könyvben, és végül a Kína szerte a legkülönbözőbb tárgyakon gyakran szereplő buddhista szimbólumok is sorra kerülnek.

A gazdagon illusztrált kötet, melyben a Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményének több műtárgya is megjelenik, egy közismert kínai népmesével zárul.