Si King - Dalok könyve

„Mint egy-egy finom keleti tusrajz, olyanok a Si King, a régi kínai daloskönyv versei, melyeket a hagyomány szerint maga Konfuciusz válogatott ki korának népköltészetéből. Boldog asszonyok éneklik meg bennük uruk szépségét, elhagyott szerelmesek panaszolják sorsukat, névtelen katonák jajgatják el bánatukat, ismeretlen dalnokok foglalják versbe intelmeiket. A kínai költészetnek ez az első nagy írásos emléke, amelyből századokon át merítettek ihletet a kínai irodalom nagy klasszikus költői.”

Itt olvasható.

Klabund: Chinesische Gedichte - Nachdichtungen

Ein Gedicht aus dem Buch:

Improvisation

Pfirsichblüte,
Wie süß du duftest,
Bunte Trösterin,
Wenn die Regenfee
Sich über dich beugt
Und ihre Tränen
Dich benetzen.

(Unbekannter Dichter)

Rotes Laub - Altjapanische Lyrik

Mit vier Dichterporträts aus Bildrollen des 13. Jahrhunderts

Aus dem Japanischen übertragen und herausgegeben von Jürgen Berndt


Gedichte aus dem Buch:

Der Frühling ist da,
sagen die Leut überall,
nur ich glaub nicht daran,
solang der Nachtigall Lied
ich noch nirgends vernommen.

春立つといふばかりにやみ吉野の山も霞みてけさは見ゆらむ
Mibu no Tadamine (壬生 忠岑)



Nachgesang

Bei der Bucht von Tago
kam ich heraus - und siehe
in strahlendem Weiß
lag frisch gefallner Schnee
auf dem Gigfel des Fuji.
Da nun die Männer
ausritten fernhin zur Jagd,
wandeln die Mädchen
in langen roten Gewändern
an klarer Wasser schönem Strand.

田子の浦にうち出でて見れば白妙の 富士の高嶺に雪は降りつつ

Passing through Tago Bay and coming to a clearing, I see snow falling, pure white, on Fuji’s lofty peak

Yamabe no Akahito (山部赤人)
　

Natsuo Kirino: Joshinki - A halál istennője

Umihebi szigetén szigorú törvények uralkodnak. Mindent a jin és a jang, az éjszaka és a nappal, a holtak és az élők örök egyensúlya határoz meg. A sziget lakói nehezen teremtik elő mindennapi betevőjüket, vallásuk szabályait azonban semmilyen körülmények között nem szegik meg.
Namima és Kamikuu, a két nővér nem sokáig élvezheti a gyerekek gondtalan életét, a sziget szokásainak értelmében ugyanis sorsuk már jóval születésük előtt eldőlt. Kamikuu hatévesen tudja meg, hogy ő lesz Umihebi következő főpapnője. Elszakítják családjától, és megkezdődik hosszú évekig tartó felkészítése a nagy feladatra.
Hugára, Namimára még ennél is kegyetlenebb sors vár…

„Nem vehettem részt az ünnepségen. Kamikuu volt az egyetlen közülünk, aki jelen lehetett. Kitüntetett helyen ült, közvetlenül Mikura-szama mellett – és élvezhette a válogatott finomságokat. Mindketten fehér ünnepi öltözetben voltak, nyakukat ragyogó igazgyöngysorok díszítették. Kamikuuval általában együtt ettünk, és rossz volt látnom, ahogy most magában falatozik. De ennél is rosszabb az érzés, hogy elszakítják tőlem, és ettől borzalmasan nyugtalan lettem. Végre valahára az étkezés véget ért, és Kamikuu kilépett a házból. Odaszaladtam hozzá. De Mikura-szama félrelökött.
– Namima, neked nem lenne szabad itt lenned. Ne nézz rá Kamikuura!
– Miért, Mikura-szama?
– Mert te tisztátalan vagy.
Ahogy ezt kimondta, apám a többi férfival azonnal odalépett Kamikuu és közém. »Tisztátalan?« Döbbenten álltam. Lehajtottam a fejem, egész testemben remegtem. Hirtelen megéreztem, hogy valaki figyel. Amikor felnéztem, tekintetem Kamikuuéval találkozott. Láttam rajta, hogy majd megszakad a szíve a szánalomtól. Ösztönösen hátrahőköltem, soha nem nézett még rám ilyen arckifejezéssel.”

Kirino Natsuo (桐野 夏生) , a magyarul is megjelent, nagy sikerű Kín szerzője, Japán egyik legnépszerűbb írónője. Regényei számtalan elismerésben részesültek világszerte. A halál istennője 2009-ben elnyerte az egyik legrangosabb japán irodalmi díjat. A történet mitikus, ember nem ismerte, meghatározhatatlan időbe röpít, hogy különös események láncolatával összekösse halandók és istenek sorsát. Meghökkentő, különös regény, fordításában is csodás nyelven hangszerelve.

Natsuo Kirino: Kín

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Kirino többszörös díjnyertes regénye egy csendes tokiói kertvárosban elkövetett gyilkossággal kezdődik. Jamamoto, a kisgyermekes anya, aki éjszakai műszakban dolgozik egy gyárban, megfojtja erőszakoskodó férjét, majd kolléganőitől kér segítséget, hogy megszabaduljon a holttesttől, és eltüntesse a gyilkosság nyomait. Az intelligens és hidegvérű Maszako veszi a kezébe az irányítást, de hamar rájön, hogy ez a gyilkosság csupán a kezdete egy félelmetes útnak, amely a japán társadalom legsötétebb bugyraiba vezet…

Kirino regénye egyszerre irodalmi remekmű, mely megindítóan idézi fel a japán társadalomban alávetett szerepre kárhoztatott nőket és a velük szemben támasztott elvárásokat, ugyanakkor oly sötét, oly kegyetlen és oly nyomasztó, hogy szédelegve tesszük le a könyvet. Nincs az a véres amerikai nagyvárosi erőszaktörténet, amely fölvehetné a versenyt a Kín iszonyatával.

„Felejtsük el a virágrendezést meg a gésákat… A Kín izgalmas bepillantást nyújt a japán alvilág könyörtelen mindennapjaiba, miközben szétzúzza a japán nőkről alkotott sztereotípiákat.”

Kirino Natsuo (桐野 夏生) 1951-ben született, saját hazájában gyorsan hírnevet szerzett, mint zseniális krimiíró, akinek munkái messze túlmutatnak a szokványos bűnügyi regényeken. Ezt a tényt támasztja alá, hogy nemcsak a Japán bűnügyi regényírók nagydíját nyerte el – 1998-ban a Kínnal –, hanem a rákövetkező évben az ország egyik legrangosabb irodalmi kitüntetését, a Naoki-díjat is a Hamvas arc című regényével.

A regény elejébe beleolvashatunk itt.

ekultúra
Egy francia blog, ami megemlíti a könyvet.

Tanizaki Jun'ichiro : Lob des Schattens - Entwurf einer japanischen Ästhetik

 «Wie ein phosphoreszierender Stein, der im Dunkel glänzt, aber bei Tageshelle jeglichen Reiz als Juwel verliert, so gibt es ohne Schattenwirkung keine Schönheit.»

Am Beispiel des Umgangs mit Licht und Schatten gelingt Tanizaki Jun’ichiro der faszinierende Entwurf einer japanischen Ästhetik. Kunstfertig und mit Leichtigkeit ergründet sein Essay die Wurzeln fernöstlicher Schönheit.

Ob Gärten, Häuser oder Gegenstände des alltäglichen Gebrauchs – im Umgang mit Licht und Schatten liegt der Schlüssel zum Verständnis japanischer Ästhetik. Gerade das Halbdunkel und die irritierende Düsternis bringen den Glanz bestimmter Materialien aufs Eindrücklichste zur Geltung. Die Eleganz lackierter Flächen, das Glitzern der Gold- und Silberfäden alter Gewebe entfalten sich ausschließlich im Schattenspiel zwischen den Objekten. Farbe und Struktur japanischen Papiers rückt erst der Dämmerschein ins rechte Licht. «Das, was man als schön bezeichnet, entsteht in der Regel aus der Praxis des täglichen Lebens heraus. So entdeckten unsere Vorfahren, die wohl oder übel in dunklen Räumen leben mussten, irgendwann die dem Schatten innewohnende Schönheit, und sie verstanden es, den Schatten einem ästhetischen Zweck dienstbar zu machen», erklärt Tanizaki Jun’ichiro.

Einen besorgten Blick richtet er Richtung Westen. Denn was bedeuten der Siegeszug des elektrischen Lichts und gleißender Helligkeit für die jahrtausendealten Schönheitsvorstellungen seiner Heimat? An der Wende zur Moderne geschrieben, wurde Tanizakis berühmter Essay zum «ästhetischen Testament Japans» (Neue Zürcher Zeitung).

 

Tanizaki Dzsunicsíró: A kulcs

A regény 1956-ban jelenik meg, s még ebben az évben a pornográfia gyanújába keveredik. A remekművek azonban túlélik botrányaikat. Míg japánul A kulcs, más nyelveken Szemérmetlen vallomások címen terjed, s válik hamarosan a japán irodalom egyik legismertebb huszadik századi regényévé. A téma elől egyetlen, magát és hivatását komolyan vevő japán író sem térhet ki; arról van szó, hogy épp Tanizaki Dzsunicsíró (谷崎 潤一郎) életében zajlik le viharos gyorsasággal az a folyamat, amely a hagyományos Japánt – a bábszínház, a bambusz ivóvízcső, a kimonó és a tipegésre kényszerítő facipő Japánját – az elektronika világhatalmává változtatja. A Nyugat értékpusztító és -teremtő betörése a japán szigetekre olyan emberi konfliktusok sorát váltja ki, melyek szinte kívánkoznak a lélekrajzban, a mikrokörnyezetek leírásában utolérhetetlen japán író ecsetjére. Ez a kérdéskör ölt testet A kulcs-ban is, izzó erotikus cselekmény-köntösbe öltözve. A japán férfiú, aki elhatározza, hogy naplót fog vezetni legintimebb szokásairól és vágyairól, s titkos naplójában annak a személynek kíván üzenni, aki előtt titkolózni óhajt; s a japán asszony, aki úgyszintén titkos naplójával válaszol a kihívásra – ők ennek a világhírű erotikus regénynek a hősei.

Dadzai Oszamu: Hanyatló nap

A kígyó, amely baljós előjelként ott tekereg a betegágyon, a ház lépcsőjén és a kertben, a keleti állatöv hatodik jegye. Áhítat és babonás félelem övezi. Házadba települt kígyót bántalmazni végzetes bajt hozó cselekedet. Kadzuko tehát, Dadzai Oszamu művének én-hőse kihívja maga ellen a sorsot, amikor elégeti a kertben a kígyótojásokat. A balvégzet, mint a kígyó, lassan kúszik fölfelé a lépcsőkön, s az egykor előkelő családnak lehanyatlik a napja. Önnön sorsát írta meg vajon Dadzai Oszamu? Vagy családja végzetét szőtte bele eksztatikus remény és hűs, borzongó borongás közt vergődő alakjai hangulatában? A gazdag nagybirtokos család sarja, Dadzai Oszamu (1909-1948) (太宰 治) francia irodalmat hallgatott az egyetemen, de nem szerzett diplomát. Tagja volt az illegális kommunista pártnak, de individualizmusa hamarosan szakításra késztette a mozgalommal. 1935-ben tette közzé első elbeszélését, a háború után érett nagy íróvá. A Hanyatló nap 1947-ben óriási sikert aratott, de az író – mindössze harminckilenc esztendős volt – pályája csúcsán, 1948-ban öngyilkos lett.

Komacu Szakjo: A sárkány halála

„Eltűnhet-e egy hatalmas, gazdaságilag erős, sok évszázados történelemmel és kultúrával rendelkező ország? Akadtak-e a világtörténelemben hasonló esetek? Állt-e már politikus hasonló probléma előtt?” A regényben Japán miniszterelnöke gyötrődik e drámai kérdéseken, és minden oka meg is van rá. A felkelő nap országának örökre bealkonyul Komacu Szakjo méltán világsikert aratott könyvében. A sárkány, azaz Japán helyzete geológiai értelemben valóban bizonytalan. A regény szerinti sorsa az, hogy szörnyű katasztrófák közepette végleg elmerüljön a felhevült Csendes-óceánban: Atlantisz legendája tehát a sci-fi lapjain ismétlődik meg. A százmilliós japán nemzetet a D-stáb halálmegvető bátorsággal telepíti át a Föld országaiba. A diadalmas japán gazdaság azonban megsemmisül, a sikeres, nagy és irigyelt népből kegyelemkenyéren tengődő diaszpóra válik.

A megdöbbentő történet Komacu kitűnő előadásában kétségbeejtő hitelességgel pereg, hátterében az állandósult japáni földrengések valóban fenyegető morajával és valóban beláthatatlan perspektívájával. E tudományos-fantasztikus, mégis reális vízió egyúttal kulcsot ad a „japán csoda”, a japán ember számos titkának megfejtéséhez is.

Júliusban hunyt el a szerző.

A mű japán nyelvű címe: Japán elsüllyedése (日本沈没). Az eredeti címmel 1973-ban és 2006-ban filmesítették meg a műt, az 1973-as verziót meg lehet nézni a youtube-on angol és egyúttal kínai felirattal.

Komatsu Sakyo: A holnap elrablói

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A férfi mindenre elszánt bérgyilkos volt…
Keze nem remegett, midőn pontosan az áldozat mellének szegezte a fegyver csövét…
Nem akadt senki, aki megakadályozhatta volna a gyilkost.
De csak egy éles, fémes csattanás hallatszott.
Aztán egy újabb és újabb, de a fegyver minden esetben csütörtököt mondott…
Nemcsak ez a fegyver mondott csütörtököt.
Elnémult a Föld minden fegyvere.
A frontokon hirtelen megváltoztak az erőviszonyok, a technika, a hadigépek tömege használhatatlanná vált.
Aztán egy napon megszűnt az elektromosság…
És egy másik napon nem lehetett meggyújtani a benzint, a kerozint és az olajat…
A megdöbbentő események mögött egy furcsa kis emberke állt; Goemon, az idegen, aki valahonnan a világűrből érkezett.

Komatsu Sakyo (小松 左京) tudományos-fantasztikus regénye arra keres választ, hogy mire való a tudomány: háborúra, vagy az emberiség boldogítására?
A fantasztikus történet hátterében kirajzolódik a mai Japán, hagyományaival és modernségével, dinamizmusával és ellentmondásaival.

Tokunaga Naoshi: A sötét sikátor

1960 júniusában az egész világ figyelmét Japán felé fordította az a tény, hogy a hatalmas arányú tüntetések miatt Eisenhower nem léphetett Japán földjére. A japán munkásmozgalom erejének ez a nagyszerű demonstrációja megmutatta a világnak, hogy a japán munkások húszas évekbeli nagy harcai nem voltak hiábavalók, a fasizmus évei és az amerikai megszállás nem törték meg a japán baloldalt, hogy tehát a japán dolgozók nagy tettekre képesek a békéért és szocializmusért vívott harcban.

Napjaink eseményeinek megértését mélyebbé és könnyebbé teszi Tokunagának ez a világhírű regénye, mely izgalmas, pergő történetével a húszas évek munkásmozgalmának „történeti” értékű, mégis, ma is aktuális regényben állít méltó emléket.
(Az 1962-es kiadás fülszövege)

„A sötét sikátort 1928 végétől 1929 márciusáig írtam, munkanélküliként, megrozzant egészséggel. De a regénnyel utat törtem az irodalomba, s ez volt életem legnagyobb szerencséje.”
Tokunaga Naoshi　(徳永直司)
(Az 1968-as kiadás hátoldalán olvasható.)

Kaiko Takesi: Ószakai éjszakák

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Fukuszuke, a szerencse fia, így nevezik el társai a regény főhősét, aki valóban a szerencse fiának érezheti magát, mert Ószaka kivilágított utcáin tekergő, éhező csavargóból „apacs" lett belőle, teljes jogú tagja a koreai Kim ócskavas-tolvajlásból élő csapatának. Ószaka közepén, az egymillió-kétszázezer négyzetméternyi lebombázott gyártelep romjai közt keresik éjszakánként nehéz kenyerüket a csapat tagjai. Örökös harcban állnak a rendőrséggel, a rommező őrzésére kirendelt csőszökkel és a Pénzügyi Igazgatóság teát iszogató bürokratáival, akiknek dolguk lenne, hogy kezdjenek valamit a háború idején lebombázott fegyvergyár romjaival, de nem tesznek semmit. Ezért az apacsok – csavargók, börtönt járt mackósok, zsebtolvajok, agyafúrt vagányok – magukénak érzik a romokat, s megpróbálnak pénzt facsarni az ócskavasból. Vas van elég, csak ki kell „bányászni", de jó pénzt érő réz vagy mangán ritkán akad. A „jó" kereseti lehetőségnek híre megy egész Japánban, csak úgy áramlanak az apacstelepre a társadalom számkivetettjei az ország minden részéből. A rendőrségi hajszák egyre sűrűsödnek, egyre nehezebb zsákmányhoz jutni. Már-már reménytelennek látszik az apacsok sorsa. De akkor kósza hír kel szárnyra ezüstlemezeket tartalmazó ládákról, melyek a Pénzügyi Igazgatóság raktárában hevernek. Összefog az egész telep a nagy hadjáratra…

Itt olvasható a könyv.

Mi elsősorban a fülszöveget szoktuk idemásolni, de az itt olvasható hozzászólás/értékelés a könyvről, pont a fülszövegre is utal, hogy nem helytálló.

Óe Kenzaburó: Futball-lázadás

Óe Kenzaburó (大江 健三郎) Nobel-díjas regénye egy tűz-víz testvérpár sorsán és egy szerelmi háromszögön keresztül mutatja be a hagyományos és a modern Japán életét, Japán másfél évszázados történelmét.

A regény eredeti címe: 万延元年のフットボール, jelentése: Futball (amerikai foci) 1860-ban.

Egy blog, ami bemutatja a regényt.

Részletek Óe Kenzaburo műveiből- Óe Kenzaburo világa címmel.

Óe Kenzaburó 75 éves