„Mint egy-egy finom keleti tusrajz, olyanok a Si King, a régi kínai daloskönyv versei, melyeket a hagyomány szerint maga Konfuciusz válogatott ki korának népköltészetéből. Boldog asszonyok éneklik meg bennük uruk szépségét, elhagyott szerelmesek panaszolják sorsukat, névtelen katonák jajgatják el bánatukat, ismeretlen dalnokok foglalják versbe intelmeiket. A kínai költészetnek ez az első nagy írásos emléke, amelyből századokon át merítettek ihletet a kínai irodalom nagy klasszikus költői.”
Itt olvasható.
No comments:
Post a Comment