Alcím: A változások könyve
Gyakran hallani, hogy a régi kínai szövegek tulajdonképpen
lefordíthatatlanok; Karátson Gábor azonban a magyar ji kinget hozta
létre, a magyar nyelv saját benső léte felől alkotva újra a kínai
szöveget. Törekvésében a kínai írás és nyelv képzőművészeti formarendje
vezette, a kínai írásjegyekben (és még inkább archaikus előzményeikben)
élő, hihetetlenül gazdag képvilág. A latin ábécé ezzel valóban nem
versenyezhet; a kínai mondatszerkezet pedig nemcsak a magyarhoz, hanem a
latinhoz képest is roppant tömör. A magyar szavak, a magyar
mondatképzés festői és rajzi gazdagsága viszont sokszorosan fölülmúlja a
kínai nyelvét; a fordítás a kínai gondolatokra s a magyar mondatokra
egyaránt felszabadítólag hat.
Az új ji kingnek azonban nemcsak
magyarnak, hanem korunkhoz szólónak is kellett lennie. Mert a ji king
mint divinációs könyv (úgymond jóskönyv) korunkhoz, az elbizakodottság
korához szóló üzenetet tartalmaz (mintha ma válna csak igazán
érthetővé); nemcsak híven látja veszélyeztetett helyzetünket, hanem
tanácsokat ad arra nézve is, hogyan keveredhetnénk ki belőle. Az egyes
hexagramokhoz írott kommentárok történelmi és írásjegy-elemzéseikkel,
filológusok és ji king- szakemberek írásai alapján, segítséget nyújt az
olvasónak abban is, hogy saját kérdéseivel fordulhasson a Könyvhöz.
No comments:
Post a Comment