Yei Theodora Ozaki : Japán ​tündérmesék

 Yei Theodora Ozaki (1870 – 1932) Londonban született, édesapja az első japánok közé tartozott, akik nyugati egyetemre jártak. Édesanyja angol, így két nyelvet, az angolt és a japánt beszélte anyanyelvi szinten. Látva a japán tündérmesék iránti érdeklődést, döntött úgy, hogy elkészíti saját változatát. Erre az Iwaya Sazanami által kiadott és hallatlan népszerűségre szert tett japán nyelvű változatot használta. A kötet különlegessége, hogy az írónő japán helyett angolul és a nyugati olvasó számára ismerős szerkezetben, érthető nyelvezettel írt. A könyv óriási siker lett, 1903-as megjelenését követően rövid idő alatt további három alkalommal adták ki (1904, 1906, 1908). Különlegessége, hogy a japán kultúrát ismerő és abban nevelkedett írója elegánsan, érthetően, ám a japán fordulatokat megőrizve ültette át a nyugati ízlés számára kedvelt és ismert formába a történeteket.

A Japán tündérmesék című kötetünk 21 japán és egy kínai eredetű mesét tartalmaz, mely a japán népmesekincs legjavából válogat: a 712-ből fennmaradt Kodzsiki krónikában és a X. századi Taketori monogatari gyűjteményben már említett történetek mellett a XIX. század végén lejegyzett, szájhagyomány útján fennmaradt mesék egyaránt szerepelnek itt. A szórakoztató és tanulságos történetek kitűnő keresztmetszetét adják a tőlünk oly távoli nép gondolkodásának, kultúrájának – néha humorának – és emberi értékeinek egyaránt. Számos mesében szerepel Rjúdzsin, a tengerek sárkánykirálya, és még több történetből ismerjük meg a japán ember bensőséges viszonyát a tengerrel és annak élőlényeivel. Természetesen az állatos mesék sem hiányoznak, így szerepel Shiro, a kutya és gazdájának megható története mellett a japán néphagyományban oly nagy szerepet játszó, intelligens ám gonosz tanuki (japán nyestkutya) is. Ám egy mesekönyv sem lehet teljes óriások nélkül. Így került egy másik ikonikus mese a gyűjteménybe: Rasomon emberevő óriása – a történet a mai japán kultúrában is eleven, Kuroszava Akira 1950-ben forgatott filmet a misztikus és hátborzongató történetből A vihar kapujában (Rashōmon) címmel.

Büszkén és szívből jövő ajánlással adjuk olvasóink kezébe először magyar nyelven ezt a páratlan mesegyűjteményt, mely igazi csemege a meséket, idegen kultúrákat, örök emberi értékeket kereső olvasó számára.

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz

Eleanor Marion-Crawfordnak

Előszó

Uram, rizseszsákkal

A nyelve szegett mezei veréb

Urasima Taró, a halászlegény története

A gazda és a tanuki

Sinansa, avagy a dél felé mutató kocsi

Kintaró, az aranyfiú kalandjai

Hasze hercegnő története. Régi japán mese

Az ember, aki nem akart meghalni

A bambuszvágó és a Hold-gyermek

Macujama tükre. Történet a régi Japánból

Adacsigahara gonosz szelleme

Az eszes majom és a bölcs medve

A boldog vadász és az ügyes halász

Az öregember, aki virágzásra bírta a kiszáradt fát

A medúza és a majom

A makákó és a rák viszálya

A fehér nyúl és a krokodilok

Jamato Takeru herceg története

Momotaró, avagy a barackfiú története

Rasómon emberevő óriása

Hogyan szabadult meg az öregember a golyvától

Nü-va császárnő és az öt színű kövek. Régi kínai történet

Jegyzetek