Saturday, September 29, 2012

Henry Scott Stokes: Misima Jukio élete és halála

1970. november 25-én Misima Jukio, az egyik legtehetségesebbnek tartott modern japán író magánhadserege négy katonájával túszul ejtette a Dzsieitai (Japán Honvédelmi Erők) hadseregtábornokát, majd az összehívatott katonákat felkelésre, a császári hatalom visszaállítására buzdította. Sikertelen kísérlete után legközelebbi tanítványával együtt szeppukut (rituális hasfelmetszés) követett el.

Halála - és annak nem mindennapos módja - sokakat megdöbbentett, holott műveiben már a kezdetektől fogva számos jel utalt életének tragikus végére. Misima tudatosan készült a halálra; annak "főpróbája" egyik kései novellája, a Hazafiság, melyet meg is filmesített, és a becsületét szeppukuval tisztázó hadnagy főszerepét is ő alakította.
Henry Scott Stokes, aki Misima barátjának számított, alapos és fordulatos életrajzi művében végigköveti az író ellentmondásokkal teli életének főbb állomásait, irodalmi pályafutásának meghatározó korszakait - miközben részeket közöl legjelentősebb műveiből és azok fogadtatásáról - és azokat a szellemi-ideológiai irányzatokat, amelyek komoly hatást gyakoroltak Misima világnézetére. A könyv lapjain megelevenedik a második világháború előtti és utáni - a konzervatív, fegyverkező és optimista majd az amerikai megszállást követően társadalmi változásoktól forrongó és a demokurasi útjára lépő modern - Japán irodalmi- és közélete, politikai áramlatai és értékrendje.

"Olyan tehetségű író, mint Misima, minden két-háromszáz évben csak egy születik." Kavabata Jaszunari, Nobel-díjas író, Misima pártfogója Misima Jukio (1925-1970) a modern japán irodalom kiemelkedő tehetsége, író, drámaíró, filmszínész, harcművész és politikai kommentátor. Hiraoka Kimitake néven született egy felső-középosztálybeli családban. A második világháború után elvégezte a Tokiói Egyetem jogi karát, és egy rövid ideig a Pénzügyminisztériumban dolgozott. Írói pályafutását az 1949-ben megjelent önéletrajzi műve, az Egy maszk vallomása alapozta meg. Alkotókorszakaiban a legjelentősebb fordulatot az 1960-as zavargások hozták. Érdeklődése a régi japán hagyományok és a császárság intézménye felé fordult.

1967-ben létrehozta a Tatenokait ('A Pajzs Társasága'), saját gárdáját. Innentől tudatosan készült arra, hogy tragikus halálával felrázza a japán társadalmat és felébressze a régi harci szellemet. Életműve több mint száz regényt, drámát, novellát tartalmaz. Legkiemelkedőbb alkotásai a Hullámok sűrűjében (1954), Az Aranytemplom (1956) és a négykötetes A termékenység tengere (1968-70). Henry Scott Stokes neves újságíró, a The New York Times és a The London Times munkatársa. Kommentátorként hosszú időt töltött Japánban; jelenleg Tokióban él.

Saturday, September 22, 2012

Misima Yukio: Bevezetés a hagakure szellemiségébe

Mint a legtöbb erkölcsfilozófiai írás, a Hagakure, A szamurájok kódexe is időtlen. Tanítása bármely kor emberéhez megtalálja az utat. Mai, hanyatló világunkban, amikor már nem a kard kemény, de igazságos és egyértelmű törvénye él, más formában jelentkezik.
Misima Jukio, Japán egyik legnagyobb írója – az utolsó japán, aki szeppukuval vetett véget életének – „az egyetlen könyvnek” tartotta a Hagakurét, amely „szabadságra és szenvedélyre” tanít. Misima ebben a művében – többek között – részletesen elemzi a Hagakure negyvennyolc létfontosságú alapelvét.
 „A háború alatt a Hagakure olyan volt, mint a nappali égbolton fényesen ragyogó tárgy, ám igazi fényét éppen koromsötétben sugározza. [...] Ezt a könyvet más, háború alatt íródott művekhez hasonlóan gyűlöletes, rossz, gonosz könyvnek kezdték tartani, amely annyira mocskos, hogy ki kell törölni az emberiség emlékezetéből, szorosan becsomagolni és a szemétdombra hajítani. Így a Hagakure, korunk sötétségében, először kezdte igaz fényét sugározni.”

Friday, September 21, 2012

Mishima Yukio: The Sea of Fertility (four novels)

The Sea of Fertility (豊饒の海 Hōjō no Umi) is a tetralogy of novels written by the Japanese author Yukio Mishima. The four novels are Spring Snow (1969), Runaway Horses (1969), The Temple of Dawn (1970), and The Decay of the Angel (1971).The series, which Mishima began writing in 1964 and which was his final work, is usually thought of as his masterpiece. Its title refers to the Mare Fecunditatis, a "sea" on the Moon.

Spring Snow is set in Tokyo in 1912, when the hermetic world of the ancient aristocracy is being breached for the first time by outsiders -- rich provincial families unburdened by tradition, whose money and vitality make them formidable contenders for social and political power.

Among this rising new elite are the ambitious Matsugae, whose son has been raised in a family of the waning aristocracy, the elegant and attenuated Ayakura. Coming of age, he is caught up in the tensions between old and new -- fiercely loving and hating the exquisite, spirited Ayakura Satoko. He suffers in psychic paralysis until the shock of her engagement to a royal prince shows him the magnitude of his passion, and leads to a love affair that is as doomed as it was inevitable.

Runaway Horses:
 Isao is a young, engaging patriot, and a fanatical believer in the ancient samurai ethos. He turns terrorist, organising a violent plot against the new industrialists, who he believes are threatening the integrity of Japan and usurping the Emperor's rightful power. As the conspiracy unfolds and unravels, Mishima brilliantly chronicles the conflicts of a decade that saw the fabric of Japanese life torn apart.

The Temple of Dawn:
Honda, a brilliant lawyer and man of reason, is called to Bangkok on legal business, where he is granted an audience with a young Thai princess - an encounter that radically alters the course of his life. He is convinced she is a reincarnated spirit, and undertakes a long, arduous pilgrimage to the holy places of India, where, in the climatic scene, he encounters her once more, only to have his newfound beliefs shattered and his life bereft of all meaning.

The Decay of the Angel:
As the dramatic climax of The Sea of Fertility, 'The Decay of the Angel' brings together the dominant themes of the three previous novels- the meaning and decay of Japan's courtly tradition and samurai ideal; the essence and value of Buddhist philosophy and aesthetics; and, underlying all, Mishima's apocalyptic vision of the modern era, which saw the dissolution of the moral and cultural forces that throughout the ages nourished a people and a world. The time is the late 1960s. Honda, now an aged and wealthy man, discovers and adopts a sixteen-year-old orphan, Toru, as his heir, identifying him with the tragic protagonists of the three previous novels, each of whom died at the age of twenty. Honda raises and educates the boy, yet watches him, waiting

Mishima Yukio: Spring Snow 
Mishima Yukio: Runaway Horses
Mishima Yukio: The Temple of Dawn
Mishima Yukio: The Decay of the Angel
Alan Friedman: The Decay of the Angel

Sunday, September 16, 2012

Misima Jukio: Véres naplemente

Ryuji, a tengerész már régóta a titkos napra vár. Hiába töri azonban a hullámokat, valahogy a jószerencse mindig elkerüli, mígnem egy napon megismerkedik Fusakóval. Beleszeret az egyedülálló asszonyba, és hajóját feledve a szárazföldre költözik. Fusako fia azonban nem nézi jó szemmel a családjukba tolakodó férfit, aki elrabolja tőle szerelmesen imádott anyját. Tizenévesekből álló bandájával bosszút forral a felnőttek álszent és érzelgős világa ellen, és a tengerészen kezdik a sort. Hárman akár boldog család is lehetnének, de az élet sokkal kegyetlenebb sorsot szán nekik…

e-kultúra 
Magyar narancs

Saturday, September 15, 2012

Misima Jukio: Egy maszk vallomása

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„A szépség félelmetes és rettentő dolog! Félelmetes, mert meghatározhatatlan, meghatározni pedig azért nem lehet, mert az Isten csupa merő talánynak teremtette. Itt egymásba futnak a partok, itt együtt él minden ellentmondás… Szépség!… Amit az értelem gyalázatnak tart, az csupa gyönyörűség a szívnek. Hát nem lehet szép Szodoma?… Az a borzasztó, hogy a szépség nemcsak félelmetes, hanem titokzatos dolog is. Itt az ördög harcol az Istennel, és az emberek szíve a csatatér.”

Mishima Jukio (1925-1970) regénye, az Egy maszk vallomása önéletrajzi ihletésű, a japán érzékenység és a nyugati lélekelemző módszer ragyogó ötvözete. A minden szubjektív megnyílvánulást, vallomást, gyónást kerülő japán ember, az irodalom történetében először, a nyugati ember lelkiismeret-vizsgálatra kész hajlandóságával elemzi önmagát. A főhős életében tragikusan szembekerül egymással a szexualitás és szépség.

Friday, September 14, 2012

Misima Jukio: Hullámok sűrűjében

"Csijokó, a világitótorony őrének lánya a moló végében állt, karján könnyű táska himbálózott. Ez a nem túlságosan barátkozó természetú lány hosszú távollét után érkezett vissza a szigetre. Nem szívesen állt szóba a szigeten lakó fiúkkal. Arcát nem festette sosem, és szinte soha nem keltett feltűnést, amihez persze egyszerű, sötétkék kosztümje is hozzájárult. Komoly arcában, szépen megrajzolt szemében és orrában volt valami, ami vonzott egyes férfiakat. Ennek ellenére Csijoko örökké mélabús volt. Szinte megszállottan hitte, hogy nem szép."

e-kultúra

Saturday, September 1, 2012

Murakami Haruki: 1Q84 - Ezerkülöncszáznyolcvannégy

1984 már nem létezik. 1Q84 van. Kicserélődött a levegő, kicserélődött a táj – két hold ragyog az égbolton. Mindenkinek be kell illeszkednie az új világ rendjébe.

Mint amikor új vad kerül be a vadonba, és megváltozott szabályok között kell életben maradnia. Murakami legújabb, minden korábbinál grandiózusabb – zenei és matematikai összefüggésekre komponált – trilógiája a világ teljességét igyekszik megragadni, eltörölve a valóság és a misztikum eddig ismert határait. A földi világ és az életek bonyolult hálózata az olvasót sem hagyja érintetlenül, menthetetlenül a könyv légies szövedékű gubójába kerül, egyre azt várva: mikor és miként születhet újjá – a másik világra…