Sunday, October 9, 2016

Pearl S. Buck: Keleti ​szél, nyugati szél

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az édes anyaföld Nobel-díjas irónőjének ez a regénye is Kínában játszódik. Az előkelő családból származó Kuj-lant a keleti szokásoknak megfelelően szülei már csecsemőkorában eljegyezték. Esküvőjén, tizenhét esztendős korában látja meg először férjét. Ekkor még nem sejti, hogy a felvilágosodott, modern szellemű, Nyugaton tanult orvostól világok választják el. A szép, törékeny fiatalasszony azonban nagyon szereti férjét, s van ereje hozzá, hogy legyőzze szigorúan hagyományos neveltetését, megtartsa férjét, s ezzel együtt utat nyisson lelkébe és életmódjába egyaránt a modern világ merész kihívásainak.

Pearl S. Buck: Az ​édes anyaföld

„Ez volt az évad legjobb regénye!” – kiált föl Harry Hansen, aki a legnagyobb amerikai lapok kritikáját tolmácsolja ezzel a megállapítással. 

„A közönség és a kritikusok valószínűleg eldöntik majd – írja Laurence Stallings –, hogy Pearl S. Buck könyve volt a könyvpiac legjobb regénye: a "New York Times” pedig kijelenti, hogy Az édes anyaföld fényesen beváltott minden ígéretet, amit a legoptimistább várakozás fűzött a könyvhöz. Van stílusa, ereje, átütő összefüggése és megvan benne a drámai valóság meggyőző hatalma. Mélyenszántó bonyodalma nem annyira a kínai élet külső formáit fitogtatja, mint inkább az általános, emberi élet jelentőségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a földkerekség minden részében és minden idejében átélt és átél még ma is az emberiség."


A boldogság ára címmel is megjelent.

Eredeti mű: Pearl S. Buck: The Good Earth

Eredeti megjelenés éve: 1931

Lucien Bodard: Monsieur Le Consul


 
 
C'est une Chine hallucinante que Lucien Bodard fait revivre dans ce roman. Une Chine de misère et de famine, de fastes, de mendicité, qui sent le cadavre et l'excrément, la Chine des mouches, des espions, des lépreux et des têtes coupées, un pays grouillant, un chaos livré aux ambitions rivales des étrangers et dévasté par les «Seigneurs de la guerre » qui pillent, qui brûlent, qui rançonnent. On se croirait au fond des âges. Pourtant, c'est, dans cette Chine médiévale que l'auteur est né il y a cinquante ans, et Albert Bonnard, consul de France à Tcheng Tu, capitale du Sseu Tchouan, ressemble fort à son propre père. Seul avec sa famille dans cette province du bout du monde où il règne sur une armée de serviteurs inquiétants, « le consu1 » poursuit son grand dessein : la construction d'une ligne de chemin de fer qui doit relier Tcheng Tu à Hanoi. Mais il faut manœuvrer parmi des embûches innombrables et toujours inattendues, ménager les potentats locaux qui exigent des armes et les trafiquants qui recherchent le pavot, louvoyer entre les périls quotidiens pour défendre les intérêts français contre l'âpreté britannique - sa bête noire - et l'appétit vorace des requins venus de Shanghai.

Cela ne va pas sans découragements - que l'opium atténue de rêves délirants - tandis qu'Anne Marie, sa femme, et Lulu, son fils, vivent à ses côtés une existence parallèle où splendeurs et menaces se confondent dans les mirages coloniaux.

La peur et le luxe, les massacres, les banquets, les incendies, tout semble démesuré dans cet univers à l'écart, et Lulu l'explore sans crainte avec la cruauté candide d'un « petit Chinois blanc » que n'étonnent ni les supplices ni les batailles ni les bordels, dans le prodigieux décor de crasse et de merveilles millénaires qui s'offre à ses souvenirs.

Henry S. Landor: Utazás ​a rejtelmes Tibetben

H. S. Landor elsőként írt a szélesebb olvasóközönségnek úti beszámolót a 19. századi Tibetről. Arról a világtól elzárt, rejtelmes himalájai országról, amelyről oly szívesen képzelődtek a hölgyek és urak a korabeli nyugati szalonokban. Képzelődtek, és hol rajongtak a titkokat őrző tibeti lámák kultúrájáért, hol pedig borzongtak tőle. De mindkét érzés édes volt, bódító, mert ellenállhatatlanul vonzotta őket a keleti misztika, még inkább a mágia.Landor könyvében először találkoztak helyszíni leírásokkal, olyan történetekkel, amelyek a képzeletüket is felülmúlták. Ez a könyv tette Landort világhírűvé és mérhetetlenül gazdaggá, ez az a könyv, amelyre Magyarországon is úgy emlékszik a háború előtti nemzedék, mint egyik legizgalmasabb, legmegrendítőbb olvasmányára. Pedig mindeddig az eredeti terjedelem bő egyharmadát ismertük csupán.

William Dale Jennings: A ​rónin

"Miután ​​végzett a nekigyűrkőzéssel, a rónin beletörölte tenyerét combjába, és feltartotta szétfeszített ujjait, hogy megnézze, nem remegnek-e. Minden szem az ujjaira szegeződött. Olyanok voltak, mint a kő. Kezének rezzenetlen ereje volt az egyik mozzanat, amire a legtöbb túlélő visszaemlékezett. 


Arra is sokan emlékeztek, ahogy egyetlen mozdulattal kirántotta a kardját és lesújtott. Az előtte álló férfi karja kihullt ujjasából. Döbbenten nézett a földre, összeráncolt homlokkal csendesen felnyögött, majd pokoli üvöltése végigsöpört a folyóparton…" 



A középkori Japán erőszakkal telített korszakában játszódó történet főszereplője egy félig legendás, félig valós történelmi alak, aki barbár gyilkosból népi hőssé válik. A W. D. Jennings által feldolgozott zen történetben a gazdátlan szamuráj fokozatosan halad végzete felé, amit a bölcs már csírájában lát. A rónint nyughatatlan lelkiismerete hajtja a poklok mélyéből a megtisztulás felé. A megingathatatlanul realista zen misztika hagyatéka ez a történet, amely biztos, hogy felrázza, megdöbbenti de egyben inspirálja is az olvasót.

Joan D. Vinge: 47 ​ronin


A ​​47 ronin valós eseményeken alapuló története a szamuráj becsületkódex, a busidó egyik leghíresebb példája, egyben a 18. század eleji feudális Japán egyik legvéresebb bosszúhistóriája. Asano urat, a 47 szamuráj vezetőjét rituális öngyilkosságra kényszerítik egy udvari hivatalnok bántalmazása miatt. Az úr nélkül maradt harcosok, azaz immár roninok bosszúja az erőszak valóságos láncreakcióját indítja el, és a kegyetlen küzdelemben a történelmi szereplőkön kívül a japán mitológia lényei, boszorkányok, démonok és más mesés teremtmények is részt vesznek. 

A roninok példázata a megtorláson kívül az erkölcsi tartásról, a hűségről, a becsületről is szól, talán ezért is ihletett meg már számos művészt. Már 1907-ben (!) filmet forgattak belőle Japánban, egy hagyományos bábelőadás felhasználásával. Ezt az alkotást később még számos moziadaptáció, filmsorozat követte. A legutolsó feldolgozás felvételeit épp hazánkban kezdték meg Keanu Reeves főszereplésével – jelen kötet ennek forgatókönyvén alapszik.