A szerző bepillantást nyújt a világ legnagyobb gyülekezete - koreai, szöuli Yoido Teljes Evangéliumi Gyülekezet - növekedésének titkába. Dr. Cho hangsúlyozza: "Azért írtam meg ezt a könyvet, mert hiszek az ébredésben és a megújulásban. Történelmi tény a kereszténység történetében, hogy az ima minden ébredésben fontos szerepet játszott."
Friday, July 28, 2017
Wednesday, July 26, 2017
Pak Janmi: Élni akartam
Alcím: Egy észak-koreai lány útja a szabadság felé
Pak Janmi (angolos írásmóddal Yeonmi Park) az észak-koreai Hjeszanban született 1993-ban. Ma már Dél-Korea fővárosában, Szöulban él. Hosszú, drámai és kalandos úton jutott el idáig.
Tizenhárom éves volt, amikor az éhezés és édesapja bebörtönzése miatt elviselhetetlenné vált a családja élete, és úgy döntöttek, vállalják a rettenetes kockázatot, és a jeges Jalu folyón átszöknek Kínába. Nem tudták, hogy egyenesen a kínai emberkereskedők karjaiba futnak, akik lesben állva várják a világ talán legkiszolgáltatottabb embereit - az Észak-Koreából menekülőket. Két évig éltek ebben a pokolban, talán még annál is rosszabb helyzetben, mint ami elől menekültek. Majd újra kockára tették az életüket, és a Góbi sivatagon át egy fagyos éjszakán átmenekültek Mongóliába, ahonnan aztán az útjuk már Dél-Koreába vezetett.
Az Élni akartam amellett, hogy az emberi élni akarás és életszeretet egyszerre olvasmányos és drámai emlékműve, egyedülálló bepillantást enged a mai észak-koreai és kínai élet mindennapjaiba, az ott élők érzelem- és gondolatvilágába.
Pak Janmi (angolos írásmóddal Yeonmi Park) az észak-koreai Hjeszanban született 1993-ban. Ma már Dél-Korea fővárosában, Szöulban él. Hosszú, drámai és kalandos úton jutott el idáig.
Tizenhárom éves volt, amikor az éhezés és édesapja bebörtönzése miatt elviselhetetlenné vált a családja élete, és úgy döntöttek, vállalják a rettenetes kockázatot, és a jeges Jalu folyón átszöknek Kínába. Nem tudták, hogy egyenesen a kínai emberkereskedők karjaiba futnak, akik lesben állva várják a világ talán legkiszolgáltatottabb embereit - az Észak-Koreából menekülőket. Két évig éltek ebben a pokolban, talán még annál is rosszabb helyzetben, mint ami elől menekültek. Majd újra kockára tették az életüket, és a Góbi sivatagon át egy fagyos éjszakán átmenekültek Mongóliába, ahonnan aztán az útjuk már Dél-Koreába vezetett.
Az Élni akartam amellett, hogy az emberi élni akarás és életszeretet egyszerre olvasmányos és drámai emlékműve, egyedülálló bepillantást enged a mai észak-koreai és kínai élet mindennapjaiba, az ott élők érzelem- és gondolatvilágába.
Kim Hjonhi: Kémek iskolája
Amikor 1987-ben a Korean Air Lines 858-as járata felrobbant – 115 utas
halt meg –, a nemzetközi bűnüldözők nyomban észak-koreai terroristákra
gyanakodtak. Marcona férfiak helyett azonban egy feltűnően szép,
idealista, fiatal nőben lelték meg a véreskezű támadót. Kim Hjonhi ebben
az őszinte és döbbenetes vallomásában elmeséli, hogyan változtatták
szülőhazájában engedelmes gyilkológéppé. Ebből a felzaklató, ám
lenyűgöző vallomásból az olvasó rájön, hogy gyakorta tévesen ítéljük meg
a terroristákat, amikor csupán terrorcselekményeik véres
követkeményeikre gondolunk.
A brutális észak-koreai kommunista rezsim
szabályozta élet legkeservesebb vonásaira derül fény a könyvből,
bepillanthatunk a terroristaképző táborok számunkra idegen világába, egy
olyan kormány agymosó módszereibe, amely a terrorizmust mindennapivá
tette azáltal, hogy jelentést és formát adott neki.
Subscribe to:
Posts (Atom)