A Kínai regevilág huszonöt regét és egy mitikus fogantatású meseregényt ölel fel Csire Gabriella átdolgozásában. A kötet egységes rendszerbe foglalja a kínaiak több ezer éves múltba gyökerező regevilágát.
Az időrendi sorrendbe szedett mesék, mondák és mítoszok sorát a szóbeli hagyományok éltette teremtésmítoszok nyitják. Az ősi regék folytatásaként az évszázadok folyamán keletkezett eredetmagyarázó mesékkel, mondákkal és átváltozás-történetekkel ismerkedhetünk meg. A hegyek, folyamok és égitestek eredetmagyarázatait a Kr. e. 3. évezred elején megjelenő kultúrhéroszok, a pusztító árvizekkel és aszállyal szembeszegülő, jólétért küzdő, eszményített császárok – Jao, Sun, Nagy Jü – és a Héraklészhez hasonlítható mennyei íjász kalandos történetei követik. A Sang-kortól ( Kr. e. 18-11. sz.), az első bizonyított dinasztia idejétől követhetjük nyomon a hősök historizálásával ellentétes folyamatot, a történelmi személyiségek mondahősökké alakulását a megtörtént eseményekhez, neves kormányzók, miniszterek, fejedelmek és császárok tetteihez fűződő fantasztikus mesékben. Elkülönülő csoportot alkotnak a halhatatlanság témájára épülő, csodás elemekben bővelkedő mítoszok és mesék. Az örök élet utáni vágyból sarjadt regék világában a csúcspontot a késő népi mitológia népszerű állathőséhez, a majomkirályhoz fűződő izgalmas történet jelenti. Kötetünket Vu Cseng-en 16. századi regényének, a
Nyugati utazásnak a nyomán készült, tíz fejezetből álló meseregény zárja, A nagyravágyó kőmajom.
A kínai képzőművészet klasszikus alkotásainak a reprodukciói illusztrálják a kötetet, a mítoszokhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó ecsetrajzok, metszetek, tekercsképek és szobrok. Csire Gabriella hasznos Név- és tárgymutatója, valamint a sajátos hitvilág és a kötetbe válogatott regék magyarázatára vállalkozó utószava (A kínai mitológia főbb vonásai) az olvasó útbaigazítását hivatott elősegíteni.
