(Ismeretlen szerző:) Szép asszonyok egy gazdag házban

Ez a mű a klasszikus kínai irodalom egyik legkiválóbb regénye. Ismeretlen szerzője a XVI. század második felében írta, s kora társadalmának páratlanul hűséges képét rajzolta meg benne. Bemutatja Hszi-men Csinget, a gazdag kereskedőt; az író az ő közéleti szereplésének és magánéletének rajzával tárja elénk a kor erkölcsi romlottságát, azt, ahogy ez a társadalom megérett a pusztulásra. Nem csodálhatjuk, hogy e regényt a császári cenzúra később tiltott olvasmánnyá nyilváníotta.

Si Naj-An: Vízparti történet

Az Ezeregyéjszaka meséit idézi emlékezetünkbe ez a klasszikus kínai regény, amely epizódok láncolatából, izgalmas kalandok laza egymásutánjából áll. Bár a cselekmény mintegy nyolc-kilencszáz évvel ezelőtt játszódik, lázadó hősei, a rablók, a szabad harcosok a magyar betyárok távoli rokonai, a sajátos, már-már feudalizmusra emlékeztető ázsiai társadalom szoros kötöttségeit éppen azok bírják nehezen, akik fejjel kimagaslanak az átlagból, akiknek jelleme szilárd. A regény szereplői, a társadalom számkivetettjei végül önálló szervezetbe tömörülnek egy nehezen megközelíthető szigeten, megalakítják a liangsani testvériséget, és sikerrel állanak ellen a császári csapatok támadásainak. 

A Vízparti történet új, bővített kiadása is bizonyítja, hogy ez a remek könyv korokon és országhatárokon át mindig megtalálja az utat az olvasókhoz.

Vu Cseng-en: Nyugati utazás, avagy a majomkirály története

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Nyugati utazás avagy a majomkirály története A régi kínai regényirodalom legfőbb értéke, hogy megörökítette a kínai világnak azokat a vonásait, amelyeket a magas írásbeliség, a történetírás nem tartott feljegyzésre méltónak. Vu Cseng-en XVI. századi regénye is javarészt ebből a nem hivatalos hagyománykincsből, a népi hiedelemvilágból nőtt ki. A kínai világszemlélet kereteit majd két évezreden át a három nagy tanítás, a konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus adta meg. A mindennapi gyakorlatban és gondolkodásban e tanítások elemei szétválaszthatatlanul összefonódtak. A regény cselekménye ebben a kusza, istenek, démonok, halhatatlanok és szentek lakta világban játszódik. Főhőse, Szun Vu-kung, a majomkirály kőtojásból született,majd amikor elsajátította a halhatatlanság tudományát és egyéb bűvös képességeket, harcba indul a mennyek palotája ellen, el akarja foglalni a Jáde Császár trónját. Az isteneknek nem kis erőfeszítésébe kerül, amíg legyőzhetik. De Buddha kifog rajta, s ötszáz évre bezárja a Vuhszing-hegy alá. Csak akkor szabadul, amikor az istenek a buddhizmus szent könyveiért nyugat mennyországába tartó szent barát, Hszün-cang szolgálatára rendelik. Neki és másik két útitársának, Nyolctilalmasnak és Homoki Barátnak az a feladata, hogy megvédelmezzék a kínai barátot a hegyek és erdők démonjaitól. Mert e szörnyek mind föl akarják falni Hszün-cangot, hogy szent teste erejéből halhatatlanságot nyerjenek. Az agyarfúrt, gőgös, csodálatos erejű majom nélkül a szent szerzetes sohasem érhetné el a célját.

Cao Hszüe-Csin: A vörös szoba álma

A történés középpontjában Pao Jü és Kék Drágakő különös szerelme áll. A lebilincselő, színes epizód-sorozatból elénk tárul egy régi kínai mandarin-család élete, megérlelve bennünk a meggyőződést, hogy legyen ez a világ bármily vonzó külsőségeiben, elkerülhetetlenül pusztulnia kell, mert hazug erkölcse minden igazi emberséget gúzsba köt vagy tévutakra siklat. A regény olvasásakor minduntalan egzotikumokra bukkanunk, de amikor letesszük a könyvet, az egzotikumok nem titkok többé számunkra, hanem megértett törvények, emberi igazságok.

Li Jü: A szerelem imaszőnyege

A regény Kínában játszódik 1280 és 1368 között. A főhős egy jókiállású és fáradhatatlan, káprázatos szerelmi képességekkel rendelkező fiatalember, akit a bölcs buddhista szerzetes hiába int a test örömeivel, a bujálkodással járó veszélyekre. Ez a vakmerő fiatalember, aki a regényben a különösen hangzó Éjfél Előtti Tanítvány nevet viseli, egyáltalán nem arra törekszik, hogy a gyékényből szőtt imaszőnyegen elmélkedjen Buddha tanításain, hanem a tökéletességre egészen más irányban törekedve a „szerelem imaszőnyegén” keresi féktelenül egyik kalandot a másik után.

A könyv illusztrációi az eredeti kínai kiadásban fellelhető fametszetetek alapján készültek.

A fordulatokban gazdag, erotikus jelenetek, események leírásában nem szűkölködő regény nagy olvasói sikerre számíthat azok körében is, akiket a szép irodalom, a legpikánsabb jeleneteknek is ízléses és hangulatos leírása vonz, és azok körében is, akik csupán szórakoztató erotikus olvasmányra vágynak.

Az eredeti kínai szöveg itt megtekinthető: http://archive.wul.waseda.ac.jp/kosho/he21/he21_02762/ (Köszönet bitxəšï-nak  linkért :) )

Varga Domokos - Vekerdi László: A ​világ kereke

 
Alcím: Az ember útja az őskortól az újkorig

„Gondoljunk az óra számlapjára, amelyen a nagymutató egy óra alatt teszi meg a teljes kört. Ötvenkilenc perce ennek az órának az élelemgyűjtők, a paleolit kori vadember állapotát jelzi. Csak a legutolsó előtti percben látjuk az embert Lascaux, Altamira és Niaux falait festeni. Csak a legutolsó perc elején indul meg a növények termesztése és az állattenyésztés… S legfeljebb ha az utolsó fél percre esnek azok a társadalmi, anyagi és kulturális változások, amelyeket összefoglaló néven civilizációnak nevezünk.”  

Glyn Daniel

 Egy fejezet szól Kínáról: Mennyei birodalom címmel.

Marco Polo utazásai (Ford.: Vajda Endre)

Marco Polo méltán a világ egyik leghíresebb utazója. Neve legendásan hangzik, noha saját maga gondoskodott róla, hogy alakját a történelmi valóság fényének teljes megvilágításában lássuk. Negyedszázados odüsszeiájáról, mely a középkor egyik legmozgalmasabb szakaszába esik, maga számol be igen részletesen könyvében.

Elbeszéli, hogyan jutott el a vállalkozó szellemű kalmárvidék Velencéből Kubilájnak, a mongol nagykánnak az udvarába, ahol az uralkodó bizalmi embere lett, majd miképpen sikerült hazakerülnie. Közben szót ejt a bejárt vagy hallomásból megismert országokról: népeikről, szokásaikról, terményeikről, csupa olyasmiről, ami kívül esett a középkori ember, pontosabban a XIII. századi Európa látóhatárán.

A vállalkozás emberfelettinek tűnő mérete és az ismeretlen földek lenyűgöző újdonsága avatja a művet minden idők egyik legérdekesebb olvasmánnyá. Marco Polo könyve egyszerre elégítette ki kortársai földrajzi, történelmi, gazdasági, művészeti – egyszóval egyetemes emberi érdeklődését, adatokat, útiképekkel, krónikával és színes anekdotákkal, s így lett enciklopédikus gazdagsága révén a felfedezések legfontosabb irodalmi ösztönzője és újkori műveltségünk egyik pillére.