„Az első csésze tea ajkamat és torkomat nedvesíti meg, a második megtöri magányosságomat, a harmadik csésze átjárja beleimet és rátalál néhány különlegesre az ötszáz kötetnyi írásjegyből. A negyedik csésze tea könnyű verítékezést okoz, – ekkor az élet minden igazságtalansága távozik pórusaimon. Az ötödik csészével megtisztulok; a hatodik csésze tea a tökéletesség birodalmába hív. A hetedik csésze – jaj, már nem bírom tovább!”
Sunday, October 24, 2010
Saturday, October 23, 2010
Teáskönyv (szerkesztette: Tokaji Zsolt)
Lu Yu: Teáskönyv c. műve mellett további négy rövidebb írás is található a teavizekkel kapcsolatban. A szövegek kiválasztásánál szempont volt, hogy segítségükkel reprezentatív képet alkothassunk és átfogó ismereteket nyerjünk a teakészítéshez szükséges vizek kiválasztásának és elkészítésének Tang- és Song-kori problematikájáról.
E négy írás mindenképpen hasznos kiegészítése lehet Lu Yu Teáskönyvének, és mint látni fogjuk, nem csupán témájukban kapcsolhatók azzal össze. Egy több mint kétszáz éven átívelő érdekes, és a kínai írásbeliségre jellemző kritikai vitát kísérhetünk nyomon.
E négy írás mindenképpen hasznos kiegészítése lehet Lu Yu Teáskönyvének, és mint látni fogjuk, nem csupán témájukban kapcsolhatók azzal össze. Egy több mint kétszáz éven átívelő érdekes, és a kínai írásbeliségre jellemző kritikai vitát kísérhetünk nyomon.
Lu Yu: Teáskönyv
A tea apostolaként, a teázás isteneként, a teakereskedők és teázók védőszentjeként tisztelt Lu Yu több mint ezerkétszáz esztendeje íródott műve a Teáskönyv.
E meghatározó klasszikus munkát a teázás kultuszában testet öltött, derűs és kifinomult nyugalmat árasztó világszemlélet hatja át.
E könyvecske nem csupán a szenvedélyes teázóknak értékes olvasnivalója, hanem hasznos ismeretekkel szolgál mindazoknak, akik a világszerte tért hódított teakultusz kultúrtörténeti gyökereire kíváncsiak.
Okakura Kakuzo: Teakönyv
A tea orvosságként kezdte, majd ital lett belőle. A tizennegyedik századi Japánban a teafogyasztás afféle „vájtfülű vallássá” – teaizmussá – nemesedett. A teaizmus a mindennapi élet tisztátalanságai közt megjelenő Szép imádatán alapuló kultusz. Tisztaságot és összhangot, kölcsönös szeretetet, romantikus társadalmi békét sugároz. Valamennyi elkötelezettjét a kifinomult ízlés arisztokratájává emeli…
Egy blog, amelyik foglalkozik a könyvvel és szerzőjével.
Itt le lehet tölteni angolul a könyvet.
Erich Fromm - Daisetz Teitaro Suzuki: Zen buddhizmus és pszichoanalízis
A pszichoanalitikusként és filozófusként ismert Erich Fromm műveiben elsősorban a lélektan és a társadalomtudomány összefüggéseit, egyénre gyakorolt hatását elemezte. Ez a kötet, amelyben Daisetz Teitaro Suzuki professzor tanulmányával együtt olvashatjuk írásait, egy kicsit más. Kettejük látszólagos kulturális-filozófiai távolsága mögött, valamint mondanivalójukban ugyanis mélységes azonosság van: mindkét "mester" a harmónia keresésére, megvalósítására buzdít a tudomány, illetve a vallás eszközeivel. A könyv első felében Suzuki hasonlítja össze az alapvető különbségeket felmutató nyugati és keleti gondolkodásmódot, majd a zen bölcseleti tartalmát fejti ki részletesen, kitérve a tudattalan és az én fogalmára, az ún. kóan megvilágosodási technikák értelmére és az "öt lépés" nevű önfejlesztő módszerre. Ezután Erich Fromm gondolatait olvashatjuk a pszichoanalízis és a zen-buddhizmus közötti párhuzamokról. Ír az elfojtás jelenségéről, felszámolásáról, a megvilágosodás értelméről, a lelki fejlődés fokozatairól, és a Freud által meghatározott értékekről, célokról. A kötetet Miklós Pál utószava zárja. (Fromm, Erich (1900-1980) -Suzuki Daisetz Teitaro (1870-1966)) Itt olvasható a mű. |
Sunday, October 17, 2010
Miklós Pál: A zen és a művészet
A Zen-buddhizmus a nagy távol-keleti vallás egyik sajátos, misztikus jellegű válfaja. Alapjellegzetessége, hogy lemond a vallás intézményszerű, racionalizált formáiról, és középpontba az irracionális, szubjektív megértést helyezi. Éppen irracionális, szubjektivisztikus tendenciái miatt hatott és hat ma is erősen a művészetre.
A mű középpontjában természetesen a kínai és a japán művészetek állnak, így a Csan és a kínai költészet, a japán haiku, a nó-színház, a kertművészet, a teaszertartás, a piktúra, az ikebana és a busidó.
A könyv alapvető megállapítása, hogy ezeket a művészeteket korántsem a Zen magyarázza, hanem természetesen a történelmi-társadalmi viszonyok, de ugyanezen meghatározók hozták létre a Zent is, így a két jelenség kapcsolatai nemcsak érthetők, de szükségszerűek is.
Sunday, October 10, 2010
Tőkei Ferenc (szerk.): A szépség szíve - Régi kínai esztétikai írások
A Császár szól:
"Kuj, megparancsolom neked, hogy szabályozd a muzsikát és tanítsd az elsőszülött fiúkat, hogy mind egyenesek legyenek, de ugyanakkor nyájasak is, nagylelkűek legyenek, de sohasem kegyetlenek, kimértek legyenek, de sohasem gőgösek. A vers szavakba foglalja az érzelmeket, az ének megnyújtja ezeket a szavakat, a skála hangjai erre a megnyújtásra támaszkodnak, a tizenkét síp törvénye pedig harmóniát teremt a hangokból. A nyolcféle zeneszerszám hangja így képes harmóniába csendülni össze anélkül, hogy egymást megzavarná. S ezáltal jön létre harmónia a szellemek és az emberek között is."
Tőkei Ferenc (szerk.) : A kínai festészet elmélete
Miklós Pál: A sárkány szeme - Bevezetés a kínai piktúra ikonográfiájába
A tartalomból:
A festő-anyagok és eszközök 19
A "Négy kincs" 19
Tus és ecset (a kép lelke és szelleme) 25
Különleges szerszámok 27
A festő 30
Festőtípusok-társadalmi státusok 33
A festő műhelye 48
A kalligráfia 59
A kalligráfia szabályai 59
A kalligráfia kínai esztétikája 64
A pecsét 71
A kép-Technika és stílus 77
Kalligrafizmus 77
"Míves ecset" és "eszmeírás" 86
Stílus és művészetszemlélet 88
A kép világa 93
Felosztás 93
Az ember világa 97
A képzelet világa 122
A természet világa 150
A kép jelentése 181
A képszerűség: az ontológikus kép 182
A stilizálás maximuma és optimuma 183
A síkszerűség: a dekoratív kép 186
Az artisztikus térszemlélet 187
A festészet és a többi művészet 191
A kínai kép jelentése 196
A piktúra leszármazottai és rokonai 198
A piktúra mint kézművesség 198
A sokszorosított festmény 211
A kép élete 231
A kép élete 231
A kép közönsége 240
A szerzőről és műveiről: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/miklospal.html
Fajcsák Györgyi: A kínai buddhizmus művészete a 10-19. században
Szentirmai József: Japán építészete
A fejezetek címei közül:
A japán építészet és a japán ember
Az építészet és a természet
A japán építészet és a történelem
A könyv második felében híres, emblematikus építészeti alkotásokat mutat be a szerző:
pl: Ise-szentély, Izumo-szentély, Houryuu-ji, Kyoutou-i császári palota, Byoudou-in, Toudai-ji
Itt olvasható a könyv.
A japán építészet és a japán ember
Az építészet és a természet
A japán építészet és a történelem
A könyv második felében híres, emblematikus építészeti alkotásokat mutat be a szerző:
pl: Ise-szentély, Izumo-szentély, Houryuu-ji, Kyoutou-i császári palota, Byoudou-in, Toudai-ji
Itt olvasható a könyv.
Subscribe to:
Posts (Atom)