Lisa See: Sanghaji lányok

Él Sanghajban egy testvérpár, May és Pearl. Húszévesek, szépek és modellek a 30-as évek csillogó nagyvárosában, Kelet Párizsában, ahol a legkülönbözőbb kultúrák keverednek egymással. A család sokkal jobban él az átlagnál.
Aztán egy napon minden megváltozik, apjuk közli velük: eljátszotta félretett pénzüket és úgy fizetheti vissza adósságait, hogy másnap a lányoknak férjhez kell menniük. Életükbe azonban beleszól a történelem is, a japánok Sanghajt bombázzák és a két lánynak menekülnie kell...
Los Angelesben próbálnak meg új életet kezdeni - ennek során éppúgy meg kell küzdeniük Hollywood csábításával, mint a faji megkülönböztetéssel, a kommunisták ellen irányuló boszorkányüldözéssel, vagy a Kínai negyed ósdi szokásaival.
A regény valójában két testvér története, akik elválaszthatatlanok egymástól, ám olykor kicsinyes vetélkedés és irigység is vezérli a cselekedeteiket. Hatalmas áldozatokat hoznak, nehéz döntésekkel vívódnak, és súlyos titkot hordoznak, amelyre természetesen csak a regény végén derül fény.
A részleteket az írónő tehetségén és empátiáján kívül aprólékos háttérmunka, személyes beszélgetések, szakirodalom teszi még hitelesebbé. A történetben küzdő két nő sorsában és értékrendjében Kelet és Nyugat, a régi és az új ütközik, ahol a gyökereket megtagadni nem lehet, de boldogulni velük gyötrelmes.

A szerzőnek egy másik könyvét, melynek címe: Hóvirág és titkos legyező, 2010. márciusában mutattuk be.

Pearl S. Buck: Nők pagodája

Pearl S. Buck nemzedékeken átívelő családregényében a múlt századi Kínába viszi el az olvasót. Negyvenedik születésnapján egy gyönyörű asszony úgy dönt, hogy visszavonul a házasélettől, és ezentúl önmagának szenteli az idejét, férje mellé pedig ágyast keres. Több mint húsz évig erős kézzel irányította a fényes udvarház működését, intézte a hagyományos kínai család hétköznapjait, ahol nem sok minden változott az elmúlt sok-sok generáció során.

Az asszony döntése felbolygatja az egész birtok életét, és a látszólagos nyugalom fátyla mögül előbukkannak a fájdalmas érzések, a düh és vágy. Az ágyas sorsa tragédiába torkollik, a férj pedig egy örömlány oldalán találja meg boldogságát. Az asszony életébe egy olasz misszionárius pap hoz gyökeres változást és szerelmet.

A Nobel-díjas írónő érzékletes képet fest Kína mindennapjairól, a különös hagyományokról, amelyekbe, mint selyembe a díszes hímzés, simulnak bele a női sorsok.

A szerző Liang asszony három lánya c. könyvét 2010 augusztusában mutattuk be.

Jung Chang: Vadhattyúk - Kína három lánya

A Vadhattyúk - a huszadik századi lidérces kínai történelem három asszony sorsában elmesélve. Memoár és családtörténet: háromnemzedéknyi nagycsalád históriája. A szerző nagyanyja életének elbeszélésével kezdi, aki egy kínai hadúr ágyasa volt, majd egy bölcs és türelmes mandzsu orvoshoz ment feleségül. Anyja történetével folytatja, aki a hívő kommunisták generációjához tartozott, s végigjárta a lelkesedés, a gyötrődés, majd a meggyötretés és a végső kiábrándulás stációit.
Férjével, a hajlíthatatlan kommunistával ellentétben ő túléli azt a temérdek iszonyatot, amit a kínai szocializmus és a kulturális forradalom még a pártelit tagjai számára is tartogatott.
Az író pedig fiatal leányként maga is megtapasztalja, mit jelent vörösgárdistaként felvonulni Pekingben, mit "bírálati gyűlés"-en társainak céltáblája lenni, vagy "mezítlábas doktor"-ként falura menni... Mao Ce-tungnak sikerült a valóságban túlszárnyalnia Orwell fantáziáját: az a tömény borzalom, amit a kommunizmust a keleti despotizmussal ötvöző Mao a föld lakosságának egynegyedére zúdított, páratlan a történelemben.
A világ egyik legrégebbi kultúrájának emlékeit majdnem teljesen megsemmisítette, a hatalmas országot egyetlen összefüggő, sajátosan kínai lágerré alakította.
Arról a Kínáról, amely itt az olvasó elé tárul, még csak sejtelme sem lehetett senki külföldinek, sem szorgalmas újságolvasónak, sem másnak, de talán még a szakembernek is csak módjával. Chang könyve, mondhatni, hosszan elnyújtott kiáltás, immár nem a mélységből, hanem a mélységről - a vérrel festett írásjegyes, Maót dicsőítő vörösgárdista-zsebkendőről, a gondolatellenőrzés legrafináltabb formáiról, s nemkülönben arról, hogy embernek maradni és szeretni igenis lehetséges a pokol legmélyebb bugyrában is!

A Vadhattyúk - szenvedések láncolata és apró, ritka örömök; kiszolgáltatottság és lélegzetelállító bátorság; megaláztatások és lelkierő. Hihetetlen, de hiteles történetek, személyes élményből fakadók vagy hallottak, hol érzelmesek, hol szikárak. "Nyugodt és mértéktartó kínai történelem, de sikerkönyvként olvastatja magát. Egyszerűen letehetetlen" - írja a könyvről egyik amerikai kritikusa.

A Vadhattyúk valóban világsiker: jóformán minden nyelvre lefordították már, Angliában elnyerte Az Év Könyve-díjat, és sok-sok millió példány fogyott belőle világszerte.

Egy blog, ami megemlíti a könyvet.

Hszin Zsan: Asszonysorsok Kínában

A könyv alcíme: Szexualitás és történelem 

A szerző (neve latin betűs átírással: Xue Xinran) egy nőknek szóló, a nők problémáival foglalkozó nankingi rádióműsor szerkesztőjeként fedezte fel az őt magát is megdöbbentő, s az európai olvasót elképesztő világot, a kínai nők életét.

Könyvében többnyire tragikus sorsokat mutat be, de a szenvedésnek sokféle arca és oka lehet, fakadhat a kínai hagyományból, az elmaradottságból, a történelemből vagy egyszerűen a tudatlanságból. Szinte minden történetnek szereplője a politika, a 20. századi Kína káosza és kegyetlensége. Az egyik legszebb - egyszerű, de balladai szépséggel elmesélt - történet két szerelmes egyetemistáé, akiket előbb a párt, a forradalmi küldetés, majd az 50-es, 60-as évek politikai felfordulása elválaszt egymástól. A nő 45 évig várja, keresi a szeretett férfit, s amikor egykori egyetemük ünnepségén találkoznak, a férfinak felesége és három lánya van.

Szinte minden történetnek szereplője a politika, a 20. századi Kína káosza és kegyetlensége. „Barátaim szerint Kína végre felzárkózott a világ mögé. Mivel többé már nem azon tépelődünk, hogy van-e elég ennivalónk vagy ruhánk, a férfiak és a nők közötti kapcsolatról vitatkozunk. De azt hiszem, hogy Kínában ez még bonyolultabb kérdés. Több mint ötven etnikai csoporttal, a női viselkedéssel, modorral és öltözködéssel kapcsolatos számtalan politikai változással és előírással kell megküzdenünk. Csak a feleségre több mint tíz szavunk van!”

Irodalmi centrifuga blogban:Világ tanítónői: Hszin Zsan forradalma, avagy női sorsok az éterben.
Bemutattuk korábban a szerző Égi szerelem című könyvét.

Amy Tan: A száz titkos érzék

A száz titkos érzék Amy Tan lebilincselően izgalmas remekműve Kínáról és Amerikáról, a szeretetről és a hűségről, a képzeletünkben élő önmagunkról és a múló évek során fölfedezett igazi énünkről. Bár Olivia Laguni félig kínai származású, szedett-vedett családjához fűződő vegyes érzelmeiben mégis jellegzetesen amerikai: kissé feszélyezi a kínai rokonság, s e rokonságon belül is elsősorban féltestvére - színtiszta kínai nővére -, Kuan Li. A derűs, jóindulatú Kuan mosolyra fakasztóan hibás, tört angolsággal beszél, és leperegnek róla Olivia gyakran fullánkos, csípősen gunyoros megjegyzései - ő ugyanis „jin szemmel” nézi a világot, s látja a halottakat.
Egy blog, ami megemlíti a könyvet.