A szerző (neve latin betűs átírással: Xue Xinran) egy  nőknek szóló, a nők problémáival foglalkozó nankingi  rádióműsor  szerkesztőjeként fedezte fel az őt magát is megdöbbentő, s az  európai  olvasót elképesztő világot, a kínai nők életét.
Könyvében  többnyire tragikus sorsokat mutat be, de a szenvedésnek  sokféle arca és  oka lehet, fakadhat a kínai hagyományból, az  elmaradottságból, a  történelemből vagy egyszerűen a tudatlanságból.  Szinte minden  történetnek szereplője a politika, a 20. századi Kína  káosza és  kegyetlensége. Az egyik legszebb - egyszerű, de balladai  szépséggel  elmesélt - történet két szerelmes egyetemistáé, akiket előbb a  párt, a  forradalmi küldetés, majd az 50-es, 60-as évek politikai  felfordulása  elválaszt egymástól. A nő 45 évig várja, keresi a szeretett férfit, s  amikor egykori egyetemük ünnepségén találkoznak, a férfinak felesége és  három lánya van.
Szinte minden  történetnek szereplője a politika, a  20. századi Kína káosza és  kegyetlensége. „Barátaim szerint Kína végre  felzárkózott a világ mögé.  Mivel többé már nem azon tépelődünk, hogy  van-e elég ennivalónk vagy  ruhánk, a férfiak és a nők közötti  kapcsolatról vitatkozunk. De azt  hiszem, hogy Kínában ez még  bonyolultabb kérdés. Több mint ötven etnikai  csoporttal, a női  viselkedéssel, modorral és öltözködéssel kapcsolatos  számtalan  politikai változással és előírással kell megküzdenünk. Csak a  feleségre  több mint tíz szavunk van!”
Irodalmi centrifuga blogban:Világ tanítónői: Hszin Zsan forradalma, avagy női sorsok az éterben.
Bemutattuk korábban a szerző Égi szerelem című könyvét.

 
 
Xue Xinran magyar átírásban = Shue Shinran. Hszin Zsan teljesen mást jelent. Viszont könyv merrázó és megható egzszerre, angol kiadásban olvastam.
ReplyDeleteXue Xinran magyar átírásban = Shue Shinran. Hszin Zsan teljesen mást jelent. Viszont könyv merrázó és megható egzszerre, angol kiadásban olvastam.
ReplyDeleteKöszönöm:)
ReplyDelete