A szerző (neve latin betűs átírással: Xue Xinran) egy nőknek szóló, a nők problémáival foglalkozó nankingi rádióműsor szerkesztőjeként fedezte fel az őt magát is megdöbbentő, s az európai olvasót elképesztő világot, a kínai nők életét.
Könyvében többnyire tragikus sorsokat mutat be, de a szenvedésnek sokféle arca és oka lehet, fakadhat a kínai hagyományból, az elmaradottságból, a történelemből vagy egyszerűen a tudatlanságból. Szinte minden történetnek szereplője a politika, a 20. századi Kína káosza és kegyetlensége. Az egyik legszebb - egyszerű, de balladai szépséggel elmesélt - történet két szerelmes egyetemistáé, akiket előbb a párt, a forradalmi küldetés, majd az 50-es, 60-as évek politikai felfordulása elválaszt egymástól. A nő 45 évig várja, keresi a szeretett férfit, s amikor egykori egyetemük ünnepségén találkoznak, a férfinak felesége és három lánya van.
Szinte minden történetnek szereplője a politika, a 20. századi Kína káosza és kegyetlensége. „Barátaim szerint Kína végre felzárkózott a világ mögé. Mivel többé már nem azon tépelődünk, hogy van-e elég ennivalónk vagy ruhánk, a férfiak és a nők közötti kapcsolatról vitatkozunk. De azt hiszem, hogy Kínában ez még bonyolultabb kérdés. Több mint ötven etnikai csoporttal, a női viselkedéssel, modorral és öltözködéssel kapcsolatos számtalan politikai változással és előírással kell megküzdenünk. Csak a feleségre több mint tíz szavunk van!”
Irodalmi centrifuga blogban:Világ tanítónői: Hszin Zsan forradalma, avagy női sorsok az éterben.
Bemutattuk korábban a szerző Égi szerelem című könyvét.
Xue Xinran magyar átírásban = Shue Shinran. Hszin Zsan teljesen mást jelent. Viszont könyv merrázó és megható egzszerre, angol kiadásban olvastam.
ReplyDeleteXue Xinran magyar átírásban = Shue Shinran. Hszin Zsan teljesen mást jelent. Viszont könyv merrázó és megható egzszerre, angol kiadásban olvastam.
ReplyDeleteKöszönöm:)
ReplyDelete