Sunday, August 30, 2015

Jhumpa Lahiri: Egy ismeretlen világ

„Megváltozott a lánya; annyira hasonlított a feleségére, hogy nem is bírt egyenesen ránézni. A lélegzete is elakadt ma, amikor meglátta a pázsiton. Idősebb volt az arca, olyan, mint a feleségéé, a haja is őszülni kezdett a halántékán, gumival fogta össze laza kontyba. Kísértetiesen idézték meg elhunyt anyját az arcvonásai, a szeme formája és színe, a gödröcske bal oldalon, ha mosolygott.” 

A Pulitzer-díjas Jhumpa Lahiri kötetében hétköznapian egyszerű és szívfájdítóan szép történeteket mesél el, nyolc novellát fűzve egybe. Az öt elbeszélés, valamint a záró hármas csokor két, Amerikában élő bengáli család tagjainak néhol párhuzamosan futó, néhol egymást metsző vagy éppen eltávolodó életét meséli el. A legapróbb részleteket lefestve egy csodálatosan teljes kép sejlik fel előttünk, amely nem csupán a beilleszkedés kulturális nehézségeit fedi fel, hanem az emberi lélek, a szív legmélyére hatol, s tárja fel annak titkait rendkívüli biztonsággal és kivételes empátiával.

Barna Mária: Az én házam egy keleti ház a nyugati világban

Alcím: Nemi szerepek és beilleszkedés a konfuciánus és muszlim hagyományú országokból származó bevándorlók körében

A kutatás két migráns csoport beilleszkedését vizsgálja Magyarországon, különös tekintettel arra, hogy milyen kulturális értékeket, attitűdöket, szokásokat kell a bevándorlóknak összeegyeztetniük a magyar környezettel a nemi szerepek, a család és a gyermeknevelés témájában. Vizsgálatunk rámutat azokra a változásokra, amelyeket a migráció és az új környezet eredményez a fenti szerepekben, attitűdökben mind a szülői, mind pedig a második migráns generációban. 
Az összehasonlítás nemcsak a szülők és gyermekeik közti eltérésekre, hanem a nemrég Magyarországra érkezettek és a már régóta itt élők közti különbségekre is figyelmet fordít. Vizsgálja továbbá a magyar közeg és a migráns csoportok közötti eltéréseket, értékbeli összeütközéseket és párhuzamokat, és igyekszik kirajzolni a két vizsgált migránscsoport, a Kelet-Ázsiából származók és a Közel-Keletről, Észak-Afrikából származók specifikus jegyeit, kulturális sajátosságait és attitűdjeit.

Jang Ercsö Namu: Búcsú Tóanyánktól

http://moly.hu/system/covers/big/covers_36204.jpg?1395354983Alcím: Élet a világ peremén

A Búcsú Tóanyánktól Namu életútját követi végig. Szenvedélyesen megírt krónika, amely egy olyan valóságos világba vezet, amely túlszárnyalja legmerészebb fantáziánkat is. Dél-Kína és Tibet határán, 3000 méterre a tengerszint felett kezdődik a moszók, a „Lányok országa”. Különös vidék az övék: a házasság intézményét nem ismerik, de a szerelmet – az igazi, érdekmentes szerelmet – annál inkább. Anyajogú, matriarchátus társadalomban élnek, ahol a család feje az édesanya, s az igazi boldogságot egy leánygyermek születése jelenti. E fantasztikus, a világon egyedülálló népcsoportnál a szexuális illendőség szabályai oly szigorúak, hogy a nők még gyermekeik apjának nevét is eltitkolják. A moszo férfiakat semmi nem köti vér szerinti gyermekeikhez, csupán nővéreik és húgaik gyermekeiért tartoznak felelősséggel.

Christopher Hansard: A tibeti élet művészete

Christopher Hansard: A tibeti élet művészete (Ép test, ép lélek, teljes élet)

 Ezt ​a könyvet útmutatónak szántuk mindazoknak, akik javítani szeretnék vagy éppen megőrizni testi, lelki egészségüket és bölcsen, egészségesen akarnak élni.


A tibeti orvoslás szerint a test az agy által fejlesztett mentális energiák fizikai kifejeződése. Ezen energiák természetét az a mód határozza meg, ahogyan a különböző egyének környező világukat értelmezik.
Eleve úgy születünk, hogy számolunk betegségeinkkel. Mint ahogy életünk e várakozással telik, a kórságok úgy követnek minket mint egy konok kutya, amelyet nem tudunk levakarni magunkról. A betegség önmagát beteljesítő jóslat. Azonban ha megértjük miért vannak fájdalmaink és az miért fejlődik ki testi és lelki betegségben, akkor azt is tudni fogjuk miként gyógyíthatjuk ki magunkat, hogyan változtathatunk életmódunkon. Az öngyógyító technikák által megtapasztalhatjuk, milyen gyógyító erő lakik bennünk.

A tibeti tanítás lényege: mindannyian végtelen erővel rendelkezünk. Minden vallási hit, spirituális gyakorlat, etikai tanítás hozzájárul ahhoz, hogy élvezhessük az életünket. A jelenben kell boldoggá válni.
Tekintse magát vándornak, aki szép, rémítő és olykor nehéz lelki utazást tesz az önmegismerés ösvényén, amelyhez szeretettel kell felszerelkeznie, amelynek eredménye egy egészséges, kiegyensúlyozott élet lesz.

 

Sunday, August 16, 2015

Lobszang Rampa: A ​lhászai doktor


 Alcím: Egy tibeti gyógyító a háború viharában

 A 13. Dalai Láma személyes barátja, a keleti és nyugati orvoslás tudományában egyaránt jártas T. Lobszang Rampa ebben a könyvében ott folytatja életútjának elbeszélését, ahol a már – az Édesvíz Kiadónál 1993-ban – megjelent harmadik szem című művében abbahagyta. Ez a kötete visszaemlékezés, úti beszámoló és önsegítő könyv szerencsés ötvözete.

 

Saturday, August 15, 2015

Lobszang Rampa: Harmadik ​szem


 Alcím: A tibeti lámakolostorok titka

 Tibetről ​keveset tudunk. Ezért különösen izgalmas olyan szerző művét olvasni, aki autentikusan és irodalmi színvonalon ír erről a számunkra titokzatos világról. Kedd Lobszang Rampa, aki egy dalai láma élő megtestesülése, különleges képzésben részesül a lámakolostorban, ahova hétéves korában küldik el szülei. A könyv többek között erről a képzésről szól. Az önéletrajzi jellegű leírásokon keresztül megismerhetjük Tibet életét, a tibeti buddhizmus néhány jellegzetességét, a szerzetesek életmódját, a Tan egyes elemeit. Az író sok izgalmas élményéről számol be: találkozásáról a Dalai Lámával, a sárkányrepülésről, a gyógynövénygyűjtésről, a beavatási szertartásokról, s arról az operációról, amely során megnyitják a harmadik szemet a tisztánlátás eszközét. Szó esik még a asztrális utazásokról, a különféle gyógyítási eljárásokról és a túloldal megtapasztalásáról. A leírások irodalmi szépsége igazi klasszikus olvasmánnyá tette ezt a külföldön immár huszonkét kiadást megélt művet. Ez a könyv formálta az elmúlt évtizedekben a Tibetről kialakult képet.

 

Friday, August 14, 2015

Eliot Pattison: Tibeti ​démon

 A ​főszereplő Shan Tao Yun, a zseniális nyomozó, akit a pekingi magasabb körökben folytatott korrupciós vizsgálódásai miatt „félreállítottak” és Tibet területén egy politikai nevelőtáborba toloncoltak.
Egy napon Shan, és tibeti szerzetes rabtársai egy fej nélküli holttestre bukkannak. A kényszermunka megáll, mivel a tibetiek hitük szerint nem dolgoznak olyan helyen, ahol elvesztett lelkek bolyonganak.
Tan ezredes, a megye teljhatalmú katonai vezetője, az ügy gyors lezárásával Shant bízza meg, hogy derítse ki a holttest és a gyilkos kilétét. Ha rövid időn belül nem jár sikerrel, rabtársait éri megtorlás a munkabeszüntetés miatt.
Shan kénytelen engedni a zsarolásnak és, hogy megmentse buddhista barátai életét, megkezdi a versenyfutást az idővel.
Amikor varázslók, korrupt pártemberek, egy illegális buddhista apátság, és a buddhista ellenállási mozgalom is bekerülnek a képbe. Shan váratlanul politikai és vallási intrikák valóságos örvényében találja magát. 


Az amerikai szerző egy kitűnő, fordulatos és izgalmas detektívregényt ad olvasói kezébe.

 


 

Tuesday, August 11, 2015

Qiu Xiaolong: Egy vörös hősnő halála

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A folyó mocsaras torkolatában szépséges, meztelen nő hulláját fogják ki a pecázók. Kína nagy ország, meglehetősen reménytelennek tűnik, hogy a halott kilétére - akit ráadásul a kutya sem keres - valaha is fény derüljön. A sanghaji különleges ügyosztály felügyelője, Csen Kao, a fiatal rendőr azonban tántoríthatatlan, még akkor is, amikor kiderül, hogy a nyomozás szálai mind magasabbra, az "érinthetetlenek" világába vezetnek, s hogy az áldozat nem más, mint a nép bálványa, a szocialista munka hőse, mindenki irigységének tárgya, Kuan, aki kettős életet élt: az eszménykép ugyanis akt fotókhoz állt modellt, frenetikus orgiákban vett részt, s a dolgos hétköznapok közepette élte a kiváltságosok életét (is). A jelek arra vallanak, hogy a forradalmi átalakulásban lévő Kínában erre a kettősségre a legjobbak is könnyen ráfázhatnak. Ebben a nagyon képlékeny világban jár kollégáival tojástáncot Csen felügyelő, hogy a gyilkost végül is leleplezze. 

Az izgalmas regény megismerteti az olvasót a mai kínai magánélet, szokások, életformák, hátborzongató szegénység és aranyifjuság, az ősi gondolkodásmód és nyugatmajmolás, az átalakulóban lévő mentalitás lebilincselő világával. Különleges könyv minden szempontból. A Tiennanmen téri lázadás után Amerikába emigrált fiatal kínai író, Qiu Xiaolong (ejtsd: Csiu Hsziao-lung) első művét tartja kezében az olvasó.

Anchee Min: Madame Mao

Anchee Min: Madame MaoVigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ebben a lendületes, erotikus töltésű történetben, amely finom ecsetvonásokkal halad az intim személyestől a világtörténelem felé, Anchee Min a szenvedély, az árulás és a túlélés lebilincselően érdekes történetét meséli el, a XX. század egyik legkülönösebb asszonyának érzékletesen ábrázolt portréján keresztül. Madame Maót szinte az egész világ törtető, bosszúálló és kegyetlen démonként ismerte, akinek vágya, hogy legyőzze férjét, milliók életébe került. Min története egy ágyas nem kívánt gyermekeként született, Zsunho nevű kislánnyal kezdődik, aki anyja könyörgései ellenére nem tűrte, hogy a hagyományoknak megfelelően – egy jobb jövő reményében – elkössék a lábát. Ez volt a makacs, gyönyörű és karizmatikus lány első lázadása. Otthagyja nyomorúságos addigi életét, és először egy vidéki operatársulathoz szegődik. Később Sanghajba kerül, és színésznőként szerez hírnevet magának, végül Jenan hegyvidéki tájaira veti a sors, ahol találkozik a szerelemmel, és feleségül megy Mao Ce-tunkhoz. A nagy vezér rossz, hűtlen férjnek bizonyul, de a házaspár együtt marad a kommunista eszme győzelme, a Nagy Menetelés és a Kulturális Forradalom zűrzavaros ideje alatt is.

Min a történelmi tényeket és mély pszichológiai ismeretről tanúskodó képzelőerejét felhasználva, egy olyan világba vezeti az olvasót, amelyben a kínai nép életét alapvetően meghatározó történelmi személyiséget övező mítosz mögé is bepillanthatunk. Az írónő regényét olvasva, egy részletes és alapos portré rajzolódik ki arról az asszonyról, aki sikeresen kitört környezetéből, de mélyen gyökerező kisebbségi érzése miatt állandó önmegvalósítási kényszerrel küszködött, és akinek nagyravágyásánál csak kielégíthetetlen szeretetéhsége volt nagyobb.