A regény a diktatúra kialakulásának, működésének majd felszámolásának folyamatát modellálja egy elemi iskola mikrovilágában.
Az ötvenes évek végén játszódó történet főhőse egy kisfiú; ő meséli el felnőttként azokat az élményeit, amelyek harminc év múltán is felkavarják. Sorsában a lényeges fordulatot az hozta, hogy apját váratlanul vidékre helyezik, és ő az egyik szöuli elitiskolából közönséges vidéki iskolába kerül. Ott meglepődve tapasztalja, hogy osztálybizalmi diáktársuk, akire az osztályfőnök kényelemből még a testi fenyítés jogát is átruházza, korlátlan, diktatórikus hatalommal bír hatvan (!) fiú fölött. Érdekfeszítő történet, lélektanilag igen hiteles a szöuli kisfiú betörésének, alattvalóvá züllesztésének rajza.
A haza kettéosztottságával foglalkozó nagyszámú koreai irodalmi alkotást azzal múlja fölül Yi Mun-yol életműve, hogy a tragédia okait nem a külső, nemzetközi körülményekben, hanem a koreai társadalom belső ellentmondásaiban s az egyéni döntésekben keresi.
Yi Mun-yol (이문열 / 李文烈) (1948) a legismertebb kortárs koreai író, műveit sok nyelvre lefordították.
Élete is mintha a koreai nép huszadik századi zaklatott sorsát példázná: családja kettészakadt. Édesapjától a koreai háború választotta el: a balos érzelmű apa Északra távozott. Délen az anya a kisfiúval megtapasztalta a szegénységet, a környezet megvetését a kommunista apa miatt, a rendőrségi felügyeletet, hiszen „ilyen rokonnal” hosszú ideig gyanúsak voltak.
A Torz hősünk című kisregényben a koreai politikai élet allegorikus ábrázolásának művészi hitelességét üdvözölte a kritika.
További információk a Széljegyzeteken olvashatók.
No comments:
Post a Comment