Gömöri Endre: A ​sas és a sárkány - Washington-Peking 1844–1982

Gömöri ​Endre, neves külpolitikai újságíró ebben a könyvben nem kisebb feladatra vállalkozik, mint az amerikai-kínai kapcsolatok majd másfél százados történelmének feldolgozására. Bőséges forrásanyagra támaszkodva lépésről lépésre vezeti az olvasót a nemzetközi kapcsolatok történetének egyik legszövevényesebb területén, elemezve olyan látszólag apró változásokat, jelenségeket is, amelyek a későbbi szenzációs fordulatok elindítói voltak. 

Nemcsak Kína legújabb kori szovjetellenességének a történelmi múltba nyúló gyökereit tárja föl, hanem érzékelteti azokat a dilemmákat is, amelyek hosszú időn át bénították meg a washingtoni Fehér Ház és külügyminisztérium urainak nézeteit, késleltették azt, hogy az Egyesült Államok gazdasági és katonai súlyának megfelelő mértékben befolyásolja a Kínában lejátszódó eseményeket. A kínai szándékok meg nem értése, illetve félreértése, a Kínában zajló hatalmi küzdelem, az amerikai Kína-politika irányáról kialakuló, egymásnak ellentmondó nézetek és lobbyk, valamint a világpolitika sorsdöntő fordulatai, ezek azok az erők, amelyeknek bonyolult kölcsönhatása szabta és szabja meg Washington és Peking kapcsolatainak alakulását. 

 

Gömöri Endre könyve tanulságos olvasmány. Arra ösztönzi a kérdés iránt érdeklődőt, hogy más szemmel olvassa a Kínából érkező híreket, jelentőséget tulajdonítson olyan „apróságoknak” is, amelyek egyébként elkerülnék figyelmét.

 

 

Richard Evans: Deng Xiaoping: And the Making of Modern China

Credited as the architect that brought the Chinese economy into the global market, Deng Xiaoping is considered one of China’s greatest leaders. From his peasant upbringing, to his political rise in Bejing, this complete biography gives a rare look inside the private life of the celebrated politician.

* * *

Last of the great revolutionaries and influential leader of the 20th century, Deng Xiaoping is certainly the most powerful man in the world's most populated country. Evans, former British Ambassador to China, chronicles Deng's life in the context of 20th-century China's turmoil.

Wintermantel Péter: NIPPON-BABONA: A magyar-japán kapcsolatok története

A ​magyar–japán diplomáciai viszony historiográfiánk egy eddig még kevéssé feltárt területe. Mivel ez a kétoldalú kapcsolat nem számított egyik korban sem a magyar vagy a japán külpolitika különösebben hangsúlyos területének, eleddig nem is került sor még e reláció részletesebb feltárására: a magyar, illetve a japán külpolitika történetét feldolgozó munkák csak rövid említés szintjén foglalkoztak a távol-keleti szigetország és Magyarország közötti kapcsolatok kérdésével. 

Hasonlóképp, a korábbi kétoldalú kapcsolattörténeti kutatások – a két nemzet közötti kulturális érintkezés bemutatása mellett – kisebb mértékben az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán kapcsolatára, nagyobbrészt pedig a két háború közötti, illetve a második világháború alatti magyar-japán érintkezés bemutatására koncentráltak, szinte teljesen figyelmen kívül hagyva az 1945 utáni időszakot. 

 Ez a kötet hazai és részben japán levéltári források, valamint az elérhető hazai és nemzetközi szakirodalom történeti szempontú feldolgozásával mutatja be a magyar-japán kapcsolatok fél évszázados történetét 1914-től, az első világháború kitörésétől az érett Kádár-korig, amikorra már jól láthatóan kialakultak azok a jellegzetességek, amelyek a kétoldalú viszonyrendszer egyes szegmenseit egészen az 1989–90-es világtörténeti fordulópontig meghatározták.

Hirosima gyermeke - Tanulmányok Sindó Kaneto filmművészetéről

 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének Médiakultúra, vallás, nyilvánosság kutatócsoportja a Doktoranduszok Országos Szövetsége Filmtudományi Osztályával közös megemlékezést szervezett Sindó Kaneto (1912-2012) emlékére. Jelen kötet tartalmazza az elhangzott előadások alapján készült tanulmányokat. A szövegek több oldalról tárgyalják a modern japán filmművészet egyik nagymesterének életművét - filmjeinek szépirodalmi, pedagógiai vonatkozásait, a klasszikus irodalom és színház modern megjelenését, a nyelvjáráshasználatot, vagy épp a társadalmi változások lenyomatait tekintik át, foglalkoznak az adaptációval, a műfajisággal, a filmes poézissel és az emlékezettel összefüggő kérdésekkel.
A tanulmányok olyan nagy formátumú rendezőként mutatják be Sindót, aki nemcsak az adott kor és társadalom történelmi vonatkozásainak tud teret engedni, hanem éppígy otthon van a modern lélektani folyamatok megragadásában, művészi formát kialakító megmutatásában. Kettős elköteleződésű művész, aki egyedi, hétköznapi vagy különös történeteinek bemutatásán keresztül képes volt arra, hogy felmutassa a japán történelem mélyén megjelenő emberi általánost is. Hirosima gyermeke, aki sejti, mi lakik a szívünkben.

TARTALOM

ELŐSZÓ (Lázár Kovács Ákos)
Vihar Judit:
SZÉPIRODALMI FOGANTATÁSÚ FILMEKSINDÓ KANETO ALKOTÓMŰVÉSZETÉBEN
Kenéz László:
SZISZÜPHOSZ GYAKOROL
A tanulás tapasztalata a japán művészetekben
Mátrai Titanilla:
KLASSZIKUS IRODALOM ÉS SZÍNHÁZ MODERN KÖNTÖSBEN
Sin dó Kaneto Onibaba és Fekete macskák a bozótmélyben című filmjeiről
Hidasi Judit:
ÉRTÉKVÁLSÁG, CENDER ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK
SINDÓ ÁBRÁZOLÁSÁBAN
Sági Attila:
NYELVJÁRÁSHASZNÁLAT SINDÓ KANETO FILMJEIBEN
Kárpáti György:
EGY FORGATÓKÖNYV KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI ASSZOCIÁCIÓI
Adaptációs kérdések Sindó Kaneto Hacsikó című forgatókönyve és amerikai remake-je kapcsán
Benke Attila:
AZ ELNYOMOTT VISSZATÉRÉSE
A műfajiság kérdései Sindó Kaneto két dzsidai-gekijében
Farkas György:
ATÚLÉLÉS LEHETŐSÉGEI, AZ EMLÉKEZÉS SZIGETEI
Az emlékezés és a túlélés kapcsolata, valamint megjelenési formái Sindó Kaneto filmjeiben
Murai Gábor:
ELSZIGETELVE
Sin dó Kaneto A kopár sziget és Onibaba című filmjeinek autopoiétikus struktúrája
SINDÓ KANETO FILMJEI
A KÖTET SZERZŐI
FI LM MUTATÓ
NÉVMUTATÓ

Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon‎ és eltűnt

Egy svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni – el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.

A főszereplő életének bemutatása során megjelenik Kína 20. századi története is egyfajta sajátos interpretációban.