Hartmut Gimmler - Yoshio Masuda: 19 Wörzburger Briefe des vereinsamten Studenten Jinzo Matsumura (1856-1828) an seine Familie in Japan (1886/1887)

Während seiner Tätigkeit in Würzburg zog der berühmte Botaniker Julius von Sachs (1832-1897) zahlreiche Studierende auch aus dem Ausland an die Universität. Darunter war der Japaner Jinzo Matsumura. Er kam zwar mit großen Erwartungen zu Sachs, hatte hier aber keinen Erfolg und kehrte völlig frustriert nach Japan zurück. Dort allerdings machte er dann Karriere in der Botanik und wurde zum Professor ernannt.

Warum hatte Matsumura in Deutschland derartige Probleme? Mit dieser Frage haben sich der Würzburger Botaniker Hartmut Gimmler und Yoshio Masuda auseinandergesetzt, und ihre Ergebnisse sind in einem Büchlein nachzulesen. Unter anderem dokumentieren und kommentieren die Autoren 19 Briefe, die Matsumura in den Jahren 1886/87 von Würzburg aus an seine Familie in Japan richtete.

Wie sie in ihrer Schlussbetrachtung schreiben, beleuchten diese Briefe bislang unbekannte Facetten des studentischen Lebens in Würzburg in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts: Es sei weder vom lustigen Studentenleben noch von der fränkischen Weinseligkeit die Rede. Stattdessen vergleiche Matsumura die in Würzburg erlebte Gesellschaft und Zivilisation mit der seiner Heimat. Aus allen Briefen spreche die materielle Not des japanischen Studenten und die Erkenntnis, dass seine Unfähigkeit, die deutsche Sprache zu lernen, einerseits zur Vereinsamung, andererseits zum Scheitern seines Studiums führte.

Ogura Kazuo: Japan's Asian Diplomacy

Subtitle: A Legacy of Two Millennia

Japan's relations with its closest neighbors, China and Korea, are tense - exacerbated by disputes over territorial issues and the unresolved trauma of a tumultuous twentieth-century history. In this book, the author, a veteran Japanese diplomat, examines his nation's relations with its East Asian neighbors along a temporal axis stretching back some two thousand years, a perspective he feels is essential to the construction of a new Asian diplomacy. In his view, Japan's relations with China and Korea in modern times have tended to be understood within the context of Japan's relations with the West, and Japanese diplomacy has often operated as a dependent variable of the foreign policies of the Western powers. Yet as the political and economic importance of Asia seems destined to increase in coming years, the interplay of foreign policies among the Asian nations themselves should receive more of a spotlight. In order to fully appreciate Japan's place in Asia and what must be done to rebuild relations with China and Korea, an examination of the deeper patterns of historical contact among these nations serves as an essential point of departure.

Kumagai Naoko: The Comfort Women

Subtitle: Historical, Political, Legal and Moral Perspectives

This book clarifies the issue of the comfort women with a comprehensive discussion of the main points of contention, addressing Japan’s wartime and postwar responsibility, patterns of military prostitution and sexual violence in Japan and other countries, retributive and restorative justice in ethics and law, women’s rights and individual compensation in law and politics, the representation of victims’ voices, the meaning of reconciliation, the role of national identity in reflecting the past, and Japan-Korea relations.

Wakamiya Yoshibumi: The Postwar Conservative View of Asia

Subtitle: How the Political Right Has Delayed Japan's Coming to Terms With its History of Aggression in Asia

Observers of Japan have good reason to be puzzled at the perennial nature of Japan's apologies for the pre-1945 transgressions of its military. Japanese prime ministers - and emperors - have apologized repeatedly to their Asian counterparts. Isn't once enough?

Ehrlich Éva: Japán a felzárkózás anatómiája

Századunkban ​Japán a kapitalista világ gazdaságilag leggyorsabban fejlődő országa. Gazdasági fejlettségének szintje az 1970-es évek elején megközelítette Angliáét és elérte a közös piaci országokét. A futurológusok szerint az is elképzelhető, hogy századunk fordulója körül Japán lesz – az Egyesült Államokat is megelőzve – a legfejlettebb tőkés ország. 

Milyen belső és külső adottságok, körülmények eredményezhették a gazdasági növekedés hosszú távon egyedülállóan gyors ütemét Japánban? Hogyan voltak képesek elhárítani a fejlődés megannyi akadályát? 

A könyv a fenti kérdésekből kiindulva mutatja be az európaiak számára oly különös és rejtélyes ország gazdaság növekedésének útját. Az elemzés Japán gazdasági fejlődésének, növekedésének mintegy 350 éves időszakát öleli fel. Az első 250 éves periódust nagyon röviden, vázlatosan, a fejlődésnek csupán néhány, mára is kiható meghatározó tényezőjére összpontosítva vizsgálja: Mi okozta Japánnak a 17. század első felében a világtól való úgyszólván teljes izoláltságát? Mi történt a elzárkózás időszaka alatt? Mi tette szükségessé az ország kapuinak újbóli megnyitását? Ebben a részben a japán fejlődés megértéséhez nélkülözhetetlen a történelmi folyamatokba is betekintést nyer az olvasó. 

A könyv figyelmének fókuszában azonban „Ázsia Angliájának” iparosodása, a fejlett országokhoz való felzárkózásának több mint 100 éves időszaka áll. Miért éppen Japán tudott a követő országok közül felzárkózni? Hogyan és miért vált képessé arra, hogy növekedés adott kor által nyújtott és változó potenciális lehetőségeit a maga számára megragadja és hasznosítsa? Melyek a már iparosodott Japán jelenlegi helyzetváltozásának legfontosabb dilemmái? 

Ezekre a kérdésekre kapunk választ a nemzetközi összehasonlításokkal a hosszú távú gazdasági folyamatok kutatásával foglalkozó szerző könyvében. A könyv a japán iparosodás folyamatát a maga valóságában követi végig. Széles körű történeti és modernkori statisztikai adatbázis összegyűjtése, rendezése, alapos feldolgozása, szemléletes grafikonok s táblázatok sorozatának bemutatása adja a szerző elemzésének, megállapításainak és értékelésének alapját. 

A japán gazdasági növekedés történetének, sikereinek, sikertelenségeinek, fejlődési alternatíváinak megismerése hozzájárul a gazdasági fejlődés, növekedés útjainak, hajtóerőinek általánosabb megértéséhez és értelmezéséhez. S ennyiben számos területen nyújt támpontot, és szolgál tanulságul saját népgazdaságunk távlati céljainak kitűzéséhez, hosszú távú gazdaságpolitikánk kialakításához, s a növekedés útjában álló akadályok leküzdéséhez.

Hajdú József : A japán munkaügyi kapcsolatok sajátosságai

A Pólyai Elemér Alapítvány Könyvtára

Szeged, 2006

Marosi Miklós: Japán ​vállalatok vezetése és szervezése

Alcím: Sikerek és problémák

Részlet a tartalomjegyzékből:

Hagyományos értékek és intézmények a japán szervezetek fejlődésében

A japán vállalatok és a gazdaságirányítás rendszere

A japán nagyvállalat vezetésének szervezése 

A japán nagyvállalatok termelésszervezése

A japán módszerek alkalmazásának "elméleti" és gyakorlati tapasztalatai 

Korábban bemutattuk: Marosi Miklós: Japán, koreai és kínai menedzsment