„- Taposs a gázra! – kiáltotta Fantázia.
Kóno elbambult:
– Hmm?
– Életed asszonya jött feléd! Ha karambolozol vele, meglett volna a találkozás!”
Itojama Akiko (絲山 秋子) írásai először 2009-ben, A tengeren várlak című kötetben jelentek meg magyarul, szintén a Modern Könyvtár sorozatban. Akkor öt novelláját adtuk közre, most két kisregényét mutatjuk be.
A címadó Balfék! Japánban nagy sikert aratott, kötetünk megjelenésével nagyjából egyszerre kerül a japán mozikba a regény alapján készült film. A főhős, Hide még tizenéves, amikor megismerjük. Mindennapjait a néhány évvel idősebb Gakukóval folytatott viszonya tölti ki, minden mást elhanyagolva sodródik ebben a kapcsolatban. Azután, amikor a nő hirtelen kilép Hide életéből, a sodródás hosszan tartó lejtmenetbe csap át. Hide már a harmincas éveiben jár, amikor legrosszabb időszakából kilábalva újra találkozik Gakukóval. Kérdés, hogy kapnak-e lehetőséget az újrakezdésre.
A kötetünkben szereplő másik kisregény, A tengeri remete főhőse nyert a lottón, ezért most a Japán-tenger partján éldegél, pecázással és úszással múlatva idejét. Egy nap megjelenik előtte Fantázia, aki úgy mutatkozik be, mint Isten legrosszabbul sikerült rokona. Noha jelenléte szórakoztató, talán hősünk magányát is oldja, és egyáltalán nem jelent terhet, kiderül, hogy Fantázia meglepően keveset tud: rengeteg kérdésre egyáltalán nincs válasza, nem ismeri az emberek titkait, segíteni igen kevés ügyben képes, és mindezt őszintén be is vallja. Egyik közös autóútjuk alkalmával azonban felkiált: egy elsuhanó autóban főhősünk életének asszonya ült – ám tova is tűnt az úton. Hősünk és a nő később mégis találkoznak, és Fantáziának igaza volt, valóban ő az igazi. Az események további alakulását tekintve azonban aggasztó kérdés, hogy pontosan ki is ez a Fantázia…
Egy blog, ami bemutatja a könyvet.
No comments:
Post a Comment