Tőkei Ferenc (szerk.): A kínai költészet elméletéből

A kínai költészet az ókorban eredetileg a zene", a szertartási énekek és táncok szövegkönyveként kapott írásos formát, s ennek megfelelően az irodalom- vagy inkább költészetelmélet is a zeneelmélet", a szertartások - természetesen konfuciánus elméletének része, annak egyik elágazása volt. A zene" problémájáról konfuciánusok és kritikusaik sok vitát folytattak, amelynek bűvköréből a költészet elméletének csak a Han-dinasztia (i. e. 206 - i. sz. 220) idején sikerült kiszabadulnia.

Szertartásoktól független költészet - eltekintve most a népköltéstől - voltaképpen csak ebben a korban jön létre. Különösen a korszak végén lehetünk tanúi a költészet újabb virágkorának, s ekkor vetődik fel az a kérdés is , hogy vajon mi a költészet értelme. Cao Pi ezt így válaszolja meg: lelkiállapotaink kimondása révén önmagunk kifejezése. Ebben a gondolatban szembetűnő a taoizmus hatása, amely a konfucianizmus ellenlábasaként - s mégis azzal érdekes szimbiózisban - folyamatosan termékenyíti meg a régi kínai művészetet és gondolkodást.

Válogatásunk a legkorábbi és legnagyobb hatású elméleti írásokat tartalmazza, köztük például Lu Csi A költészetről" című világhíres költeményét, amely lenyűgöző hitelességgel és mindmáig érvényesen tárja fel előttünk a költői alkotás folyamatának és dilemmáinak legmélyebb titkait.

Tőkei Ferenc (szerk.) : A kínai zene elméletéből

A konfuciánus esztétikának kezdettől fogva középponti gondolata, hogy a zenének közvetlen hatása van a politikai életre, a zene felvirágoztathatja vagy romlásba döntheti az országot. Első pillantásra is felismerhető, hogy ez a tétel közvetlenül a mágiából származik; a primitív hit szerint a mágikus varázslásnak és a varázslatok zenéjének van ilyen hatása az emberek életére.

A zene hatalmáról szóló tanítás a konfuciánus filozófusok kezében különböző racionálisabb formákat öltött, de a legtöbb esetben mágikus-idealista elmélet maradt. Ugyanakkor azonban valamilyen formában minden esztétikai gondolkodó elfogadta, akár konfuciánus volt, akár annak ellensége, például taoista, s ez a tény mindenképpen arra int bennünket, hogy ezt az eredetében mágikus, első megfogalmazásaiban konfuciánus gondolatot komolyan vegyük.

A zene hatalmának elméletét színvonalasan először Hszün-ce, a kínai ókor legnagyobb konfuciánus filozófusa fogalmazta meg. Elméletéből itt elegendő egyetlen gondolatot kiragadni. A zene és a szertartások viszonyát Hszün-ce a következőképpen látja: "A zene egyesít és azonosít, a szertartások szétválasztanak és megkülönböztetnek. A szertartások és a zene együttes hatása helyesen tudja kormányozni az emberek szívét."

Bazil Alexejev terminusaival: "fantazma" és fantázia harca a kínai irodalomban: jelentős műalkotások születésének alapja. Minthogy azonban a két véglet egymáshoz tartozik, az, hogy egyes művészetek felvirágzásában, jelentős műalkotások létrejöttében a konfucianizmus vagy a taoizmus játszik-e nagyobb, esetleg döntő szerepet, mindenekelőtt a művészetek és műfajok természetétől, valamint a történelmileg meghatározott tartalmaktól függ. Következésképpen a kínai esztétikai gondolkodás is akkor jutott jelentős eredményekhez, amikor egy-egy művészet, műfaj és tárgy sajátos természetével összhangban engedte erősebben hatni hol a konfucianizmust, hol pedig a taoizmust.

Kötetünk a zene régi kínai elméletének legfontosabb szövegeit tartalmazza, amelyek a fentebb mondottakat jól és élvezetesen mutatják be.

TŐKEI FERENC

Az ókori Kína (és India) zenéjéről egy rövid összefoglaló olvasható itt.

Yukio Yashiro, Peter C. Swann : 2000 Years of Japanese Art

Table of contents

• Title Page 5
• Editor's Foreword 7
• Contents And List of Plates 11
• I Introduction: Japanese Art as Art 17
• II Epochs of Japanese Art 23
• III Japanese Sculpture 33

Hugo Münsterberg: Der Ferne Osten (Der neue Weg zum Verstandnis der Weltkunst)

Serie : Kunst im Bild

Aus dem Inhalt:

Das Entstehen der Kunst im Fernen Osten
Die sakralen Bronzekunst des archaischen China
Die Kunst des Han-Reiches und das Japan der Grabhügel
Die chinesische Kunst unter buddhistischem Einfluss
Koreanische und japanische Kunst unter buddhistischem Einfluss
Das Enstehen einr einheimischen Kunst in Japan
Die Verfeinerung der Kunst in der Sung- und Koryo-Zeit
Die japanische Kunst unter dem Einfluss des Zen
Die chinesiche Kunst der Ming- und Ch'ing-Dynastie und die koreanische der Yi-Dynastie
Die dekorative Kunst Japans un der Momoyama- und Edo-Zeit

Horváth Iván: A kínai tájképfestészet - európai szemmel

"Könyvünk célja nem az, hogy bemutassuk, hogyan lehet 'kínaiul' festeni, hiszen úgy csak a kínaiak vagy a Távol-Kelet néhány országának festői tudnak, hanem az, hogy megismertesse a kínai tájképfestészetet, amely ha megérinti az alkotni vágyót, az nem tudja magát kivonni a hatása alól egy életen át, és beépíteni saját művészi munkásságába. Lépésről lépésre mutatjuk be a Szerző festési módszerét, amely alapján megtalálhatjuk a saját technikánkat, utunkat, és készíthetünk kínai tájképfestészet ihlette műveket." (részlet a Bevezetésből)

Tartalom:

A kínai festészet elmélete
Tanítás a tájképről
A festmény jelentése
A festés titkai

Történelmi áttekintés és érdekességek
A kínai civilizáció kialakulása, fejlődése
Hagyományőrzés, tanulás
A tájképfestészet Kínában
A festő státusza Kínában
A festés helyszíne
A festmény befogadása és elhelyezése
A kalligráfi a és a festészet
A kínai festészet hatása
Eszközök és festőszerszámok
A kép formája, mérete, képfelirat és pecsét

Lépésről lépésre
A tájképfestés módszere
A kép felépítése
Évezredek csendje

Képelemzések

Tőkei Ferenc (szerk.) : A kínai festészet elmélete

Kötetünk szemelvényei a kínai művészeti irodalom másfél ezer esztendős, roppant gazdag anyagából valók. A fennmaradt művek a legkorábbi írásoktól kezdve a későbbi terjedelmes eszmefuttatásokig mind a festőművészet, különösen a tájképfestészet szerepéről, követelményeiről és hatásáról szólnak. A kínai festészetelmélet alapelvei mások, mint a klasszikus európai festészet kritériumai, hiszen – egyebeken túl – nem a külső hasonlóság követelménye áll a középpontjukban.

A kötetben az eredeti kínai szövegek mellett Tőkei Ferenc fordításai olvashatók, az előszót és a jegyzeteket Miklós Pál írta.
 
Tőkei Ferenc (szerk.): A szépség szíve - Régi kínai esztétikai írások

Miklós Pál: A tunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomok

A magyar olvasóközönség érdeklődését több okból méltán foglalkoztatja az ősi kínai művészet minden megnyilvánulása, mely eljut hazánkba. Különösen megérdemli az érdeklődést az olyan művészeti ismertetés, amely, mint Miklós Pál műve is, személyes tapasztalatok alapján hozza el közénk ennek a távoli, több évezredes kultúrájú népnek felbecsülhetetlen értékű és egzotikusan érdekes alkotásait. A szerző három évig élt Kínában, s amennyire ideje engedte, beutazta a hatalmas területet. Három hónapot töltött a regényes Tunhuangban, barátságot kötött a Tunhuang Intézet munkatársaival, és a lehető legalaposabb felvilágosításokat szerezte a magyar olvasóközönség által eddig még ismeretlen és a maga nemében egyedülálló alkotások, az Ezer Buddha Barlangtemplomok keletkezése és alkotó művészei felől. Értesüléseit közvetlen modorban és alapos művészettörténeti elmélyedéssel írta meg, bevezetőként a színes reprodukciók elé. A díszes kiadású kötet létrejöttében a legkiválóbb magyarországi Kína-szakértők működtek közre. A 32 egész oldalas színes illusztráció és a szövegközti rajzok igyekeznek a legteljesebb képet nyújtani az Ezer Buddha Barlangtemplomok festményeinek örök szépségéről.

A kiadót és a szerzőt egyaránt az a cél vezeti, hogy hozzájáruljon ahhoz a kulturális misszióhoz, amit a kínai művészet és a szocializmust építő hatalmas kínai nép kultúrájának megismerése jelent.

Tartalom

Tunhuang fölfedezése 
Tunhuang 
A Selyem Útja 
A buddhizmus 
A buddhista Tunhuang 
Az Ezer Buddha Barlangtemplomok 
A barlangtemplom-rendszer 
A műemlék építészeti sajátságai 
A falfestmények technikája 
A festészet korai szakasza (Vej-kor) 
Stílusváltás (Szuj-kor)
A festészet aranykora (Tang-kor) 
A festészet ezüstkora (Szung-kor)
A tunhuangi szobrok 
Tunghuang a kínai buddhista művészetben