Kínai kultúrtörténeti esszék.
Eva Wong stílusa a vallásos tiszteletet és a tudományos alaposságot kiválóan ötvözve mutatja be a taoizmus teljes rendszerét, amitől a jelen kiadvány hiánypótló mű a magyar könyvesboltok polcain.
A mű rövid ismertetője:
"A taoizmus szellemi áttekintésének ezen útmutatója nem csak a
taoizmus történetének fontos eseményeit, a szövegeket lejegyező
Bölcseket, vagy a taoista gondolkodás különböző iskoláit mutatja be,
hanem arra is ráérez belőle az Olvasó, hogy milyen a taoizmust
gyakorolni napjainkban.
A könyv három részből áll:
A taoizmus története nyomon követi a hagyomány fejlődését a
történelem előtti Kína sámánjaitól kezdve a klasszikus időszakon át
(beleértve Laozi, a híres Bölcs tanításait), érintve a taoizmusnak, mint
vallásnak a kezdetét, a misztikus és alkímiai taoizmus felemelkedését,
valamint a taoizmus, buddhizmus és konfucianizmus egységbe rendezését.
A taoizmus rendszerei bemutatja a mágikus iskolákat, jövendöléses
gyakorlatokat, vallásos szertartásokat, a belső alkímiát és a helyes
cselekvés útját.
A taoista gyakorlatok a meditációt, a test művelésének technikáit és
a megtisztulás, szertartás, illetve talizmános varázslás rítusait
tárgyalja.
Az értékes kézikönyvet átfogó könyvjegyzék zárja, segítséget nyújtva a további tanulmányokhoz."
Konfuciusz. A legnagyobb kínai bölcs. A világ első tanítója és legjelentősebb filozófusainak egyike. De ki is volt valójában Konfuciusz? Erre a kérdésre ad választ ez a könyv, könnyen érthető olvasmányossággal, de ugyanakkor történelmi pontossággal és hitelességgel, hűen a krónikaírók legszebb hagyományaihoz. Feltárul előttünk a Mester és tanítványainak élete,továbbá bepillantást nyerhetünk az ókori Kína viszontagságos évszázadainak történelmébe is. Végül pedig megismerhetjük a Bölcs útját, aki egész életén keresztül a társadalom helyes útját kereste az erényességet és az igazságot, de legfőképp az emberi boldogságot.
A könyv érdekes történeteit és a Mester örök érvényű mondásait számos válogatott fametszet teszi még emlékezetesebbé, melyek a középkori kínai művészet legremekebb alkotásaiból nyújtanak ízelítőt.
E lapokról ötezer év néz le reánk. Ami ezalatt az ötezer év alatt a felszínen történt, azt megőrizte a világtörténet: a háborúk, az éhség, a forradalmak, a népek pusztulásának, a vérontásnak átkozott története. Nem ez az egyetlen. Alatta és mögötte van a művészetek, a vallások, a filozófiák és a költészet áldott története. Ez a másik; és ez az igazi. Az emberi lét igazi melódiájának szövege nem a pusztuló Babylon, a letiport Egyiptom, nem a rothadó Róma és Bizánc panasza és átkozódása, őrjöngése és halálkiáltása, hanem az a néma tudás, amit a piramisok, a görög szobrok, a kínai templomok és a mexikói városok őrizték meg. Igazi létünk abban van, amit alkottunk és nem abban, amit elpusztítottunk. Abban, ami megmarad, nem abban, ami mulandó. De egyetlen áldottabb, egyetlen nagyobb, egyetlen hűségesebb és igazabb, zengőbb, mélyebb történet sincs, mint az írott szóé. A szó a lét igazi szövege; az egész történet valódi tartalma és értelme és megfejtése.
Aki ezt a könyvet kezébe veszi, önkéntelenül azt kérdezi: vajon
ezalatt az ötezer év alatt észreveszi-e azt a fejlődést, vagy haladást,
amelyről annyit beszélnek? Vagy igazuk van azoknak, akik azt állítják,
hogy haladás nincs, az emberiség mindig egy helyben állt és örökké egy
helyben fog maradni. Az olvasó a könyv első átlapozása közben azt a
határozott benyomást fogja nyerni, hogy semmiféle haladásról nem lehet
beszélni. Négyezerötszáz évvel ezelőtt írta Egyiptomban valaki névtelen
„Az életúnt panaszait”, de valaki más tegnap is írhatta volna. Formában
pedig? A Shu-king formája modern, sokkal modernebb, mint a tegnap élt,
bizonyos tekintetben archaikus Walt Whitman. Az emberi lét nagy témái
nem változtak: mindig ugyanarról volt szó. Laotsenál, Irogenésnél,
Eckehart mesternél, Emersonnál. Az emberiséget éppen az teszi, hogy
létének minden témája örök.
Gondolatok az államról, a hatalomról, a bürokráciáról, az erőszakról, a politikáról, a demokráciáról, a hazáról, a hazaszeretetről, a történelemről, a hódításról, a népszerűségről, a jóról és a rosszról, a szegénységről, a kezdetről, a szeretetről, a gyűlöletről, a gyávaságról, a bátorságról, az ellentétről, az érzésről, a gyönyörről, az indulatról, a félelemről stb.
Olvashatók a könyvben idézetek Konfuciusztól, Lao-Cétól, Jen Futól, Cseng Ki Tongtól, Taj-Csentől és Vang Tautól.
