Bang Jong Gab (szerk.) : Koreai költők 1920–1930

Az utóbbi néhány évtizedben sok szó esett a költői magatartásról. A polgári esztéták elefántcsonttoronyban szeretnék látni a költőt, az ún. „örök dolgok” énekesének, távol kora eseményeitől, elvonatkoztatva népe mindennapi életétől, küzdelmeitől.

Ám az a négy koreai költő – a koreai költők legjobbjai –, akik ebben a kötetben felsorakoztak, ellentmondanak ennek az elvnek: ugyanis belevetik magukat az élet sűrűjébe, együtt élnek a néppel.


"Mi bántja szívedet,
Te szótlan reszkető,
Sejtelmes gyertyafény?
Beszélj!"

Így vallatják önmagukat s nem állnak félre, nem hallgatnak, hanem beszélnek. Beszélnek a nép nevében.

„Hívó hangot” hallanak, hívó, sürgető hangot:
"Jöjj utunkra, azt kövessed,
hű bajtársak várnak rád"
s ők habozás nélkül lépnek a közösség útjára.

Közös költői magatartása ez ennek a négy koreai költőnek. Művészetüket fegyvernek tekintették, s amikor kellett, puskával a kezükben álltak ki a japán hódítók ellen, az első vonalban harcolva.

Így vált művészetük teljessé, így találtak visszhangra és a népükre.

Tőkei Ferenc (szerk.): Zenepalota

Az ókori Kínában az időszámításunk előtti II. században érdekes intézményt hoztak létre: a Yo fu (樂府/乐府)-t, a Zenepalotát. 

Feladata volt a birodalom népdalainak, balladáinak és rigmusainak összegyűjtése. Az intézmény hosszú évszázadokig tevékenykedett és munkájának eredménye az a versgyűjtemény, melynek legérdekesebb darabjait ez a kötet ismerteti meg a magyar olvasóval. 

A könyvnek nagy az irodalmi ritkaság-értéke: benne maradtak fenn a kínai verses epika legrégibb és csaknem egyedülálló művei, a népballadák és a népi románcok. 

Különös érdeklődésre számíthatnak azok a darabok, melyek valószínűleg belső-ázsiai nomád törzsek népköltéséből valók, „barbár” dalokon alapszanak, vagy ilyenek fordításai – olyan korból, amelyből e népek nyelvén semmiféle szövegemlékkel nem rendelkezünk. 

        * * *

Egy-két vers olvasható a gyűjteményből a korábban bemutatott Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások c. kötetben is.

Li Taj-Po versei

Li Taj-Po neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt.

Kosztolányi és mások fordításaiban eddig megjelent versei azonban csak töredékes képet adnak sokszínű, világirodalmi rangú költészetéről.

Élete és működése a Tang-dinasztia korára esik : ebben az időben Kína a földkerekség talán legnagyobb birodalma, fővárosa nemzetközi forgalmú világváros, népek és kultúrák találkozóhelye.  (részlet a fülszövegből)

Wang Xuejun: Konfuciánus történetek

 Vajon milyen ember volt Konfuciusz? És miért foglalkoztatja az általa alapított eszmei irányzat a modern kor Kínáját?
A konfucianizmus része és következménye a kínai kultúra fejlődésének, ezért kikerülhetetlen, ha a kínai gondolkodásmóddal szeretnénk megismerkedni vagy kínaiakkal kívánunk kapcsolatot teremteni. 

Ez a klasszikus konfuciánus elméletet hordozó történetekből összeállított kötet segíti az olvasót, hogy jobban megismerhesse e keleti nép eszméinek alapjait, családi etikettjét, illetve etikai ideálját.