Isamu Fukui: Truancy

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Város háborúban áll.
Az egyik oldalon a Törvénybehajtók,
a másik oldalon… gyerekek.
Olyan gyerekek, akik nem riadnak vissza a haláltól,
mert nem volt gyermekkoruk.
Ők a TRUANCY.

Tack egy átlagos diák; tanárai kínozzák, szülei elhanyagolják, barátai nincsenek. Egy nap a húga szörnyű baleset áldozata lesz, és Tack megesküszik, hogy bosszút áll érte. Új világba kerül, ahol tanítómestere, Umasi erőt próbáló feladatok elé állítja, miközben kiképzi a rá váró élet-halál harcra. Miután csatlakozik a lázadó truantokhoz, esküdt ellensége egyben a vezére is lesz, és miközben Tack felveszi a harcot a Törvénybehajtók csapataival, csak arra vár, hogy leszámoljon Zyiddal…

Isamu Fukui tizenhárom évesen már jelentős díjakat nyert írásaival. A TRUANCY-trilógia első könyve idén több mint húsz országban jelenik meg. Jelenleg a folytatáson dolgozik. 

Mintha A legyek ura és a Battle Royale ütéserejét sűrítette volna egy könyvbe. Fergeteges és akciódús utópia, amely egy totalitárius rendszer elnyomása alól kitörni vágyó szervezet elkeseredett és véres lázadásának állít emléket egy olyan világban, ahol a leszámolás, a bosszú, az árulás nagyon is valóságos, túlontúl is az…

Takami Kósun: Battle ​Royale

Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll… A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. 

Takami Kósun regénye – melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának – botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.

Keigo Higasino: X ​– A gyilkos ismeretlen

A kamaszlányát egyedül nevelő Jaszukóhoz váratlanul betoppan erőszakos exférje. Heves vitába bonyolódnak, és a férfi végül holtan végzi. Szomszédjuk, a különc matematikus már régóta gyengéd érzelmeket táplál az asszony iránt. Felajánlja, hogy biztosítja számukra a tökéletes alibit. Az egyetlen kikötése, hogy Jaszukóék mostantól szóról-szóra kövessék az utasításait. Mikor a tokiói rendőrség felügyelője a helyszínre érkezik, egy brutális gyilkossággal szembesül. Ám a bizonyítékok sehogyan sem állnak össze, ezért briliáns eszű fizikus barátjához fordul segítségért. Kezdetét veszi a lángelmék csatája: az egyik zseni hideg logikával igyekszik feltárni az igazságot, míg a másik heves szenvedéllyel küzd, hogy megmentse a szeretett nőt. Higasinó Keigó világhírű, Naoki-díjas, japán bestsellerszerző. Lendületes, meghökkentő fordulatokkal teli krimijéből több mint kétmillió példány fogyott világszerte.

Szakurazaka Hirosi: A ​holnap határa

Amikor a földönkívüli gitaik invázióra indulnak a Föld ellen, Kirija Keidzsi csupán egy a sok újonc közül, akiket harci páncélba öltöztetnek és ölni küldenek. Keidzsi meghal a csatatéren, csak hogy minden reggel feltámadjon, harcoljon és újra meg újra meghaljon. Százötvennyolcadik feltámadása alkalmával üzenetet kap egy titokzatos szövetségestől, Rita Vrataskitól. Vajon a nő Keidzsi megmenekülésének vagy végső halálának a kulcsa?

Hartmut Gimmler - Yoshio Masuda: 19 Wörzburger Briefe des vereinsamten Studenten Jinzo Matsumura (1856-1828) an seine Familie in Japan (1886/1887)

Während seiner Tätigkeit in Würzburg zog der berühmte Botaniker Julius von Sachs (1832-1897) zahlreiche Studierende auch aus dem Ausland an die Universität. Darunter war der Japaner Jinzo Matsumura. Er kam zwar mit großen Erwartungen zu Sachs, hatte hier aber keinen Erfolg und kehrte völlig frustriert nach Japan zurück. Dort allerdings machte er dann Karriere in der Botanik und wurde zum Professor ernannt.

Warum hatte Matsumura in Deutschland derartige Probleme? Mit dieser Frage haben sich der Würzburger Botaniker Hartmut Gimmler und Yoshio Masuda auseinandergesetzt, und ihre Ergebnisse sind in einem Büchlein nachzulesen. Unter anderem dokumentieren und kommentieren die Autoren 19 Briefe, die Matsumura in den Jahren 1886/87 von Würzburg aus an seine Familie in Japan richtete.

Wie sie in ihrer Schlussbetrachtung schreiben, beleuchten diese Briefe bislang unbekannte Facetten des studentischen Lebens in Würzburg in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts: Es sei weder vom lustigen Studentenleben noch von der fränkischen Weinseligkeit die Rede. Stattdessen vergleiche Matsumura die in Würzburg erlebte Gesellschaft und Zivilisation mit der seiner Heimat. Aus allen Briefen spreche die materielle Not des japanischen Studenten und die Erkenntnis, dass seine Unfähigkeit, die deutsche Sprache zu lernen, einerseits zur Vereinsamung, andererseits zum Scheitern seines Studiums führte.

Ogura Kazuo: Japan's Asian Diplomacy

Subtitle: A Legacy of Two Millennia

Japan's relations with its closest neighbors, China and Korea, are tense - exacerbated by disputes over territorial issues and the unresolved trauma of a tumultuous twentieth-century history. In this book, the author, a veteran Japanese diplomat, examines his nation's relations with its East Asian neighbors along a temporal axis stretching back some two thousand years, a perspective he feels is essential to the construction of a new Asian diplomacy. In his view, Japan's relations with China and Korea in modern times have tended to be understood within the context of Japan's relations with the West, and Japanese diplomacy has often operated as a dependent variable of the foreign policies of the Western powers. Yet as the political and economic importance of Asia seems destined to increase in coming years, the interplay of foreign policies among the Asian nations themselves should receive more of a spotlight. In order to fully appreciate Japan's place in Asia and what must be done to rebuild relations with China and Korea, an examination of the deeper patterns of historical contact among these nations serves as an essential point of departure.

Kumagai Naoko: The Comfort Women

Subtitle: Historical, Political, Legal and Moral Perspectives

This book clarifies the issue of the comfort women with a comprehensive discussion of the main points of contention, addressing Japan’s wartime and postwar responsibility, patterns of military prostitution and sexual violence in Japan and other countries, retributive and restorative justice in ethics and law, women’s rights and individual compensation in law and politics, the representation of victims’ voices, the meaning of reconciliation, the role of national identity in reflecting the past, and Japan-Korea relations.

Wakamiya Yoshibumi: The Postwar Conservative View of Asia

Subtitle: How the Political Right Has Delayed Japan's Coming to Terms With its History of Aggression in Asia

Observers of Japan have good reason to be puzzled at the perennial nature of Japan's apologies for the pre-1945 transgressions of its military. Japanese prime ministers - and emperors - have apologized repeatedly to their Asian counterparts. Isn't once enough?

Ehrlich Éva: Japán a felzárkózás anatómiája

Századunkban ​Japán a kapitalista világ gazdaságilag leggyorsabban fejlődő országa. Gazdasági fejlettségének szintje az 1970-es évek elején megközelítette Angliáét és elérte a közös piaci országokét. A futurológusok szerint az is elképzelhető, hogy századunk fordulója körül Japán lesz – az Egyesült Államokat is megelőzve – a legfejlettebb tőkés ország. 

Milyen belső és külső adottságok, körülmények eredményezhették a gazdasági növekedés hosszú távon egyedülállóan gyors ütemét Japánban? Hogyan voltak képesek elhárítani a fejlődés megannyi akadályát? 

A könyv a fenti kérdésekből kiindulva mutatja be az európaiak számára oly különös és rejtélyes ország gazdaság növekedésének útját. Az elemzés Japán gazdasági fejlődésének, növekedésének mintegy 350 éves időszakát öleli fel. Az első 250 éves periódust nagyon röviden, vázlatosan, a fejlődésnek csupán néhány, mára is kiható meghatározó tényezőjére összpontosítva vizsgálja: Mi okozta Japánnak a 17. század első felében a világtól való úgyszólván teljes izoláltságát? Mi történt a elzárkózás időszaka alatt? Mi tette szükségessé az ország kapuinak újbóli megnyitását? Ebben a részben a japán fejlődés megértéséhez nélkülözhetetlen a történelmi folyamatokba is betekintést nyer az olvasó. 

A könyv figyelmének fókuszában azonban „Ázsia Angliájának” iparosodása, a fejlett országokhoz való felzárkózásának több mint 100 éves időszaka áll. Miért éppen Japán tudott a követő országok közül felzárkózni? Hogyan és miért vált képessé arra, hogy növekedés adott kor által nyújtott és változó potenciális lehetőségeit a maga számára megragadja és hasznosítsa? Melyek a már iparosodott Japán jelenlegi helyzetváltozásának legfontosabb dilemmái? 

Ezekre a kérdésekre kapunk választ a nemzetközi összehasonlításokkal a hosszú távú gazdasági folyamatok kutatásával foglalkozó szerző könyvében. A könyv a japán iparosodás folyamatát a maga valóságában követi végig. Széles körű történeti és modernkori statisztikai adatbázis összegyűjtése, rendezése, alapos feldolgozása, szemléletes grafikonok s táblázatok sorozatának bemutatása adja a szerző elemzésének, megállapításainak és értékelésének alapját. 

A japán gazdasági növekedés történetének, sikereinek, sikertelenségeinek, fejlődési alternatíváinak megismerése hozzájárul a gazdasági fejlődés, növekedés útjainak, hajtóerőinek általánosabb megértéséhez és értelmezéséhez. S ennyiben számos területen nyújt támpontot, és szolgál tanulságul saját népgazdaságunk távlati céljainak kitűzéséhez, hosszú távú gazdaságpolitikánk kialakításához, s a növekedés útjában álló akadályok leküzdéséhez.

Hajdú József : A japán munkaügyi kapcsolatok sajátosságai

A Pólyai Elemér Alapítvány Könyvtára

Szeged, 2006

Marosi Miklós: Japán ​vállalatok vezetése és szervezése

Alcím: Sikerek és problémák

Részlet a tartalomjegyzékből:

Hagyományos értékek és intézmények a japán szervezetek fejlődésében

A japán vállalatok és a gazdaságirányítás rendszere

A japán nagyvállalat vezetésének szervezése 

A japán nagyvállalatok termelésszervezése

A japán módszerek alkalmazásának "elméleti" és gyakorlati tapasztalatai 

Korábban bemutattuk: Marosi Miklós: Japán, koreai és kínai menedzsment

Paul Y. Cho: Ima - Kulcs az ébredéshez

A szerző bepillantást nyújt a világ legnagyobb gyülekezete - koreai, szöuli Yoido Teljes Evangéliumi Gyülekezet - növekedésének titkába. Dr. Cho hangsúlyozza: "Azért írtam meg ezt a könyvet, mert hiszek az ébredésben és a megújulásban. Történelmi tény a kereszténység történetében, hogy az ima minden ébredésben fontos szerepet játszott."

Pak Janmi: Élni akartam

Alcím: Egy észak-koreai lány útja a szabadság felé


Pak Janmi (angolos írásmóddal Yeonmi Park) az észak-koreai Hjeszanban született 1993-ban. Ma már Dél-Korea fővárosában, Szöulban él. Hosszú, drámai és kalandos úton jutott el idáig.

Tizenhárom éves volt, amikor az éhezés és édesapja bebörtönzése miatt elviselhetetlenné vált a családja élete, és úgy döntöttek, vállalják a rettenetes kockázatot, és a jeges Jalu folyón átszöknek Kínába. Nem tudták, hogy egyenesen a kínai emberkereskedők karjaiba futnak, akik lesben állva várják a világ talán legkiszolgáltatottabb embereit - az Észak-Koreából menekülőket. Két évig éltek ebben a pokolban, talán még annál is rosszabb helyzetben, mint ami elől menekültek. Majd újra kockára tették az életüket, és a Góbi sivatagon át egy fagyos éjszakán átmenekültek Mongóliába, ahonnan aztán az útjuk már Dél-Koreába vezetett.

Az Élni akartam amellett, hogy az emberi élni akarás és életszeretet egyszerre olvasmányos és drámai emlékműve, egyedülálló bepillantást enged a mai észak-koreai és kínai élet mindennapjaiba, az ott élők érzelem- és gondolatvilágába.

Kim Hjonhi: Kémek iskolája

Amikor 1987-ben a Korean Air Lines 858-as járata felrobbant – 115 utas halt meg –, a nemzetközi bűnüldözők nyomban észak-koreai terroristákra gyanakodtak. Marcona férfiak helyett azonban egy feltűnően szép, idealista, fiatal nőben lelték meg a véreskezű támadót. Kim Hjonhi ebben az őszinte és döbbenetes vallomásában elmeséli, hogyan változtatták szülőhazájában engedelmes gyilkológéppé. Ebből a felzaklató, ám lenyűgöző vallomásból az olvasó rájön, hogy gyakorta tévesen ítéljük meg a terroristákat, amikor csupán terrorcselekményeik véres követkeményeikre gondolunk.

 A brutális észak-koreai kommunista rezsim szabályozta élet legkeservesebb vonásaira derül fény a könyvből, bepillanthatunk a terroristaképző táborok számunkra idegen világába, egy olyan kormány agymosó módszereibe, amely a terrorizmust mindennapivá tette azáltal, hogy jelentést és formát adott neki.

Anna Kim: Jéggé ​dermedt idő

Mikor felesége nyomtalanul eltűnik a délszláv háborúban, Luan a bécsi Vöröskereszt Nemzetközi Keresőszolgálatához fordul. A koszovói férfi ekkor megismerkedik Norával, a szervezetnél dolgozó osztrák nővel, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Kapcsolatukat azonban beárnyékolják az átélt traumák: Luan fájdalma, eltűnt feleségének hiánya erősebbnek bizonyul, mint a lassan kibontakozó új érzelmek. 

Anna Kim regénye a gyász, a hiány nyelvét keresi, mely megteremti a veszteség feldolgozásának és a túlélésnek a lehetőségét.


Részlet a regényből a Litera.hu-n.

Vivian Jeanette Kaplan : Sanghaji ​fogság

 
A mű egy fasizmus elől menekülő bécsi család igaz történetét mondja el. Az Ausztriát kényszerűségből elhagyó családot Kína fogadja csak be – hétezer mérföldnyi utazás után érkeznek meg az ismeretlen országba. A város, ahová letelepedhetnek, a japán-kínai háború ütközőzónája, amely teli van ópiumbarlangokkal és fényűző szórakozóhelyekkel. A várost az elképesztő nyomor és a döbbenetes fényűzés között húzódó szakadék választja ketté. A pusztító járványok és az utcán heverő holttestek látványa mindennapos. Az európai szörnyűségek elől menekülő zsidó család Kínában pokoli körülmények közé kerül. A megpróbáltatások között gyakran a hétköznapi emberekből lesznek igazi hősök…

Gömöri Endre: A ​sas és a sárkány - Washington-Peking 1844–1982

Gömöri ​Endre, neves külpolitikai újságíró ebben a könyvben nem kisebb feladatra vállalkozik, mint az amerikai-kínai kapcsolatok majd másfél százados történelmének feldolgozására. Bőséges forrásanyagra támaszkodva lépésről lépésre vezeti az olvasót a nemzetközi kapcsolatok történetének egyik legszövevényesebb területén, elemezve olyan látszólag apró változásokat, jelenségeket is, amelyek a későbbi szenzációs fordulatok elindítói voltak. 

Nemcsak Kína legújabb kori szovjetellenességének a történelmi múltba nyúló gyökereit tárja föl, hanem érzékelteti azokat a dilemmákat is, amelyek hosszú időn át bénították meg a washingtoni Fehér Ház és külügyminisztérium urainak nézeteit, késleltették azt, hogy az Egyesült Államok gazdasági és katonai súlyának megfelelő mértékben befolyásolja a Kínában lejátszódó eseményeket. A kínai szándékok meg nem értése, illetve félreértése, a Kínában zajló hatalmi küzdelem, az amerikai Kína-politika irányáról kialakuló, egymásnak ellentmondó nézetek és lobbyk, valamint a világpolitika sorsdöntő fordulatai, ezek azok az erők, amelyeknek bonyolult kölcsönhatása szabta és szabja meg Washington és Peking kapcsolatainak alakulását. 

 

Gömöri Endre könyve tanulságos olvasmány. Arra ösztönzi a kérdés iránt érdeklődőt, hogy más szemmel olvassa a Kínából érkező híreket, jelentőséget tulajdonítson olyan „apróságoknak” is, amelyek egyébként elkerülnék figyelmét.

 

 

Richard Evans: Deng Xiaoping: And the Making of Modern China

Credited as the architect that brought the Chinese economy into the global market, Deng Xiaoping is considered one of China’s greatest leaders. From his peasant upbringing, to his political rise in Bejing, this complete biography gives a rare look inside the private life of the celebrated politician.

* * *

Last of the great revolutionaries and influential leader of the 20th century, Deng Xiaoping is certainly the most powerful man in the world's most populated country. Evans, former British Ambassador to China, chronicles Deng's life in the context of 20th-century China's turmoil.

Wintermantel Péter: NIPPON-BABONA: A magyar-japán kapcsolatok története

A ​magyar–japán diplomáciai viszony historiográfiánk egy eddig még kevéssé feltárt területe. Mivel ez a kétoldalú kapcsolat nem számított egyik korban sem a magyar vagy a japán külpolitika különösebben hangsúlyos területének, eleddig nem is került sor még e reláció részletesebb feltárására: a magyar, illetve a japán külpolitika történetét feldolgozó munkák csak rövid említés szintjén foglalkoztak a távol-keleti szigetország és Magyarország közötti kapcsolatok kérdésével. 

Hasonlóképp, a korábbi kétoldalú kapcsolattörténeti kutatások – a két nemzet közötti kulturális érintkezés bemutatása mellett – kisebb mértékben az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán kapcsolatára, nagyobbrészt pedig a két háború közötti, illetve a második világháború alatti magyar-japán érintkezés bemutatására koncentráltak, szinte teljesen figyelmen kívül hagyva az 1945 utáni időszakot. 

 Ez a kötet hazai és részben japán levéltári források, valamint az elérhető hazai és nemzetközi szakirodalom történeti szempontú feldolgozásával mutatja be a magyar-japán kapcsolatok fél évszázados történetét 1914-től, az első világháború kitörésétől az érett Kádár-korig, amikorra már jól láthatóan kialakultak azok a jellegzetességek, amelyek a kétoldalú viszonyrendszer egyes szegmenseit egészen az 1989–90-es világtörténeti fordulópontig meghatározták.

Hirosima gyermeke - Tanulmányok Sindó Kaneto filmművészetéről

 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének Médiakultúra, vallás, nyilvánosság kutatócsoportja a Doktoranduszok Országos Szövetsége Filmtudományi Osztályával közös megemlékezést szervezett Sindó Kaneto (1912-2012) emlékére. Jelen kötet tartalmazza az elhangzott előadások alapján készült tanulmányokat. A szövegek több oldalról tárgyalják a modern japán filmművészet egyik nagymesterének életművét - filmjeinek szépirodalmi, pedagógiai vonatkozásait, a klasszikus irodalom és színház modern megjelenését, a nyelvjáráshasználatot, vagy épp a társadalmi változások lenyomatait tekintik át, foglalkoznak az adaptációval, a műfajisággal, a filmes poézissel és az emlékezettel összefüggő kérdésekkel.
A tanulmányok olyan nagy formátumú rendezőként mutatják be Sindót, aki nemcsak az adott kor és társadalom történelmi vonatkozásainak tud teret engedni, hanem éppígy otthon van a modern lélektani folyamatok megragadásában, művészi formát kialakító megmutatásában. Kettős elköteleződésű művész, aki egyedi, hétköznapi vagy különös történeteinek bemutatásán keresztül képes volt arra, hogy felmutassa a japán történelem mélyén megjelenő emberi általánost is. Hirosima gyermeke, aki sejti, mi lakik a szívünkben.

TARTALOM

ELŐSZÓ (Lázár Kovács Ákos)
Vihar Judit:
SZÉPIRODALMI FOGANTATÁSÚ FILMEKSINDÓ KANETO ALKOTÓMŰVÉSZETÉBEN
Kenéz László:
SZISZÜPHOSZ GYAKOROL
A tanulás tapasztalata a japán művészetekben
Mátrai Titanilla:
KLASSZIKUS IRODALOM ÉS SZÍNHÁZ MODERN KÖNTÖSBEN
Sin dó Kaneto Onibaba és Fekete macskák a bozótmélyben című filmjeiről
Hidasi Judit:
ÉRTÉKVÁLSÁG, CENDER ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK
SINDÓ ÁBRÁZOLÁSÁBAN
Sági Attila:
NYELVJÁRÁSHASZNÁLAT SINDÓ KANETO FILMJEIBEN
Kárpáti György:
EGY FORGATÓKÖNYV KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI ASSZOCIÁCIÓI
Adaptációs kérdések Sindó Kaneto Hacsikó című forgatókönyve és amerikai remake-je kapcsán
Benke Attila:
AZ ELNYOMOTT VISSZATÉRÉSE
A műfajiság kérdései Sindó Kaneto két dzsidai-gekijében
Farkas György:
ATÚLÉLÉS LEHETŐSÉGEI, AZ EMLÉKEZÉS SZIGETEI
Az emlékezés és a túlélés kapcsolata, valamint megjelenési formái Sindó Kaneto filmjeiben
Murai Gábor:
ELSZIGETELVE
Sin dó Kaneto A kopár sziget és Onibaba című filmjeinek autopoiétikus struktúrája
SINDÓ KANETO FILMJEI
A KÖTET SZERZŐI
FI LM MUTATÓ
NÉVMUTATÓ

Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon‎ és eltűnt

Egy svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni – el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.

A főszereplő életének bemutatása során megjelenik Kína 20. századi története is egyfajta sajátos interpretációban.

Popovics Péter: Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk?

Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.

A könyv külön érdekessége pontosan dokumentáltsága mellett a szerkezete. Egyszerre két nyelven lehet olvasni, ami a japán nyelvtanulóknak és a nyelvet már valamilyen fokon ismerőknek nagy segítséget jelenthet. A magyar bekezdések után annak fordítása szerepel, melyet ha lehet így fogalmazni, a szerző élethelyzetének fordítottját élő személy fordított: Kuragane Kei, aki Japánban született, több éve Magyarországon él, és a 2011-es események idején Magyarországon tartózkodott. A fordítás ugyan nem egészen tükörfordítás, de a szerző és a fordító megítélése szerint az érthetőséget ez jobban szolgálja, mint egy szó szerinti fordítás. Kuragane Kei személyes vallomása a könyvről, saját érintettségéről és álláspontjáról az Utószóban olvasható.

Han Kang: Nemes teremtmények

1980 májusában Dél-Koreában a diktatúra ellen tüntetnek a diákok. A hatalom válaszul bejelenti a szükségállapotot, kivezényli a hadsereget, és a katonák meggyilkolnak több száz fiatalt. A diákok, köztük tizennégy-tizenöt éves gimnazisták gyűjtik össze a harcokban elesett társaik holttestét, hogy azonosíthassák és eltemethessék őket. Ebből a tragédiából bomlik ki az áldozatok és a gyászoló túlélők története. Meg egy diktátor vezette rezsimé. 

Elmesélni az elmesélhetetlent – erre vállalkozik a Nemzetközi Man Booker-díjas Növényevő szerzője. Han Kang második magyarul megjelenő regényében hazája, Dél-Korea elfojtott traumájának, a szülővárosában történt 1980-as véres kvangdzsui mészárlásnak állít emléket.

A szerző első magyarul megjelent regényét, a Növényevőt, bemutattuk korábban.

Han Kang: Növényevő

„Sohasem ​látott még testet, amely ennyire sokat tudna mesélni, mégsem több önmagánál.”

Jonghje álmában vér, nyers hús és a halál kísért. Másnap az asszony, akinek élete és házassága is átlagos, kitakarít minden állati eredetűt az otthonukból. 

És az életükből eltűnik az íz. 

A férje elkeseredett részletességgel beszéli el, hogy a növényevés feldúlja a házasságukat, és egyre abszurdabb események láncolatát indítja el. A szűkebb család mindent megtesz ez ellen, először a nő lelkét, majd a testét veszik célba, de Jonghje megszállottan halad a maga választotta úton… az elidegenedés felé. Közben a történet társadalmi szokások, nemi szerepek és legális hétköznapi bántások mélyén gyökerező organikus emlékművet emel egy szabadulni vágyó életnek: egy nő életének ezen a világon. 

A nemzetközi Man Booker-díjjal kitüntetett Növényevő világszerte átütő irodalmi sikert aratott. A koreai Han Kang csodálatos és felkavaró regénye tabukról és lázadásról, erőszakról és erotikáról, a lélek metamorfózisáról szól; igazi kafkai történet.

Kazuo Ishiguro: Az ​eltemetett óriás

Lélegzetelállítóan ​szép történet arról, miért vágyunk feledni, és miért kell mégis emlékezni.

Nagyregényt tart a kezében az Olvasó, a szó legnemesebb értelmében. Kazuo Ishiguro, a japán származású brit regényíró Az eltemetett óriás-sal szimbolikus történetet ajándékozott a világirodalomnak, ami, mint minden nagy elődje, az élet és halál mérlegén megmért emberi sorskalandról mesél, helytállásról vagy elbukásról a hűség és árulás, háború és béke, szerelem és barátság próbáiban.

Az idő és a helyszín az Arthur király halála utáni Britannia: a britonok és szászok közt még fennálló törékeny arthuri béke utolsó pillanatai. Axl és Beatrice, az idős házaspár nagy utazásra indul halványan derengő emlékei nyomába hogy végül sorsuk beteljesedhessék. Vándorútjukon sorra összetalálkoznak a többi kulcsfigurával: a kizökkent időt helyreütni született szász harcossal, Wistannal és tanítványával, Edwinnel, majd az arthuri béke sötét titkát őrző Gawain lovaggal. Ők együtt, ki-ki a maga okaival és céljaival, alakítják ki a cselekményt, melynek végkifejletében végre tisztán láthatóvá lesz múlt és jövő.

A tájak és helyszínek a csodás japán animációs filmek festményszerű háttereire emlékeztetnek, a történet lassú kibontása és végig fenntartott izgalma a számítógépes kalandjátékok világát idézi. Ishiguro mesterfokon fűzi össze a legnemesebb lírai egyszerűséggel elbeszélt történet szálait. Itt semmi nincs véletlen helyen vagy időben, ám ebben a kristálytiszta szerkezetben mégis minden mindvégig, a regény legutolsó mondatáig megőrzi a maga titkos jelentőségét.

Kazuo Ishiguro: A ​dombok halvány képe

Két ​távoli világ: a II. világháború után lassan újjáéledő, magára találó Japán és a közelmúlt Angliája. Ecuko mindkét világ részese. Előbbiben első gyermekével várandós, ami a boldog jövő ígéretét hordozza, és legalább annyi fenyegetést is. De ezer szál köti a múlthoz, a hagyományos japán élethez, ahol a férfi, az apa, a férj szava az úr. Utóbbiban, harmincegynéhány évvel később Ecuko egy családi tragédiát követően már tudja, mit tartogatott számára a jövő: az ígéreteket vagy a fenyegetéseket váltotta-e be. 

A szűkszavúan, visszafogott stílusban elbeszélt, mégis a történelem és a lélek mélységeit feltáró történet két szálon játszódik: Ecuko angol vidéki házában, ahol látogatóba érkezett lányával beszélget, valamint a háború utáni Nagaszakiban, ahol összebarátkozik a nála idősebb Szacsikóval, segít neki a gyereknevelésben, és férje meg apósa közt őrlődve éli a gyermekvárás mindennapjait. Ishiguro feltár, de nem elemez. Az olvasóra bízza, mit érez és mit fejt meg a fojtott légkörből, a szereplők álmaiból, kisszerű és töredékes párbeszédeiből. Nincs kimondva szinte semmi, csak halványan sejlenek fel az árnyak: az erőskezű apa, akinek tekintélyéből már alig maradt valami, a tiszteletet, sőt szolgai alázatot követelő férj, a gazdag család maradéka és a nevelés felelőssége elől a semmirekellő amerikai ígéreteibe menekülő barátnő, a sérült kislány – a háború pusztítását túlélt városnegyedek, emberek körvonalai. Halvány látkép, de az olvasóban örökre megmarad. 

Kazuo Ishiguro A dombok halvány látképe, a japán származású angol író első regénye 1982-ben született, és rögtön komoly elismerést hozott szerzőjének. Második regénye, A lebegő világ művésze még szélesebb körben tette ismertté írója nevét, majd a világhírt a Napok romjai hozta meg számára, amelyből emlékezetes film készült. Negyvennél is több nyelvre lefordított műveit számtalan irodalmi díjjal jutalmazták. Regényíróként és novellistaként tartják számon, de forgatókönyveket, sőt dalszövegeket is ír.

Kazuo Ishiguro : Árva korunkban

 

 A huszadik század elején egy üzletember-misszionárus brit házaspárnak váratlanul nyoma vész Sanghajban. Fiuk, Christopher Banks Angliába kerül, s a 30-as években már ünnepelt magándetektív Londonban. 1937-38-ban Japán a második világháború nyitányaként sorra foglalja el a kínai nagyvárosokat. Sanghaj sorsa is hamarosan beteljesedik. Titkos brit diplomáciai tárgyalások kezdődnek Japánnal, az egész londoni divatos társaság a fenyegető világégésről beszél - főleg, úgy tetszik, Christopher Banks fantáziájában, aki egyre inkább úgy gondolja: ha nem megy vissza gyerekkora színhelyére, és nem oldja meg élete legfontosabb ügyét - szülei eltűnésének rejtélyét -, semmi sem akadályozhatja meg a keleti béke összeomlását, s vele együtt a nyugatiét sem, hiszen Sanghaj a maga európai negyedeivel valóságos szikra a lőporos hordón. Politikai alvilág (kínai kommunisták és nacionalisták, szovjet kémek, veszélyes angol amatőrök) és üzleti alvilág (ópiumcsempészet) kusza köreibe vész bele Christopher nyomozása során, s ahogy a világ halad a pusztulás felé, úgy hatalmasodik el rajta a rögeszméje - az olvasónak pedig végül magának kell eldöntenie, mennyire megbízható forrásból származik ez az egész történet, és a megoldás csakugyan megoldja-e a rejtélyt.

Nie Hua-ling: Két ​asszony Kínából

„… a címben szereplő két asszony – Eperfa és Barackfa – a történelem présében szenvedő, küzdő egyetlenegy emberi lény két énje. a tizenhat éves Eperfa kisasszony 1945-ben a háború elől és a szülei között dúló háborúság elől menekül, evezős bárkán, Csunking, a háborús főváros felé. Négy évvel később Pekingbe menekül, majd onnan immár családosan Tajvanra. Naplójában rögzíti menekülései történetét, az emberi kiszolgáltatottság szívszorító dokumentumait.”

Mo Jing-Feng: Túl ​szép a menyasszony

Nyomozás egy családi bűntény körül, s közben terítékre kerülnek a becsület, a ragaszkodás, a szerelem és a szeretet, a gyermekvállalás kérdései. Az 1938-ban született Mo Jing-feng 1972 óta publikál elbeszéléseket.

 Túl szép a menyasszony című kisregénye az utóbbi évek terméséből való, s bepillantást enged a megújuló hatalmas ország mindennapi életébe.

Pai Kit Fai : Gyömbérmező

 
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Lebilincselő, ​három generáción átívelő családregény

Paj Ling gyönyörű, kínai édesapjától és fehérorosz anyjától örökölte különlegesen szép vonásait, ráadásul csodás lótusz lábai vannak és Jik-Munn jogot formál erre a pompás játékszerre…. Ám a fűszerfarm tulajdonosa talán bölcsebb döntést is hozhatott volna, minthogy újabb fiatal ágyast vásárol, ráadásul egy olyan leányt, akinek vágyai messze túlszárnyalják a társadalmi kötöttségeket, s merészségében és elbizakodottságában megtanult írni és olvasni. 

Li-Sia – miután születésekor misztikus módon megmenekül a biztos haláltól – szépséges fiatal lánnyá cseperedve megtudja, hogy apja el akarja „köttetni” a lábát, mivel ez erősítené ékességét és emelné az árát, így a jövőben a lánya „ragyoghatna családjának dicsőségére, akár egy új érme”. Az öntudatos Li-Sia azonban sokkal merészebb terveket dédelget, és mindenáron ki akar törni a neki szánt sorsból… Finom „kolibri ujjainak” köszönhetően egy selyemfarmra kerül, ahol szorgalmasan dolgozik, azonban művészi szinten végzett munkája közben, egészen máshol járnak a gondolatai. Biztos benne, hogy egy napon teljesülhetnek vágyai, tanulhat majd, hogy magabiztos és önálló nővé válhasson és megtalálja az őszinte szerelmet. 

Szju Szing szülei régi szolgálójának védő szárnyai alatt, titokban nevelkedik egy elrejtett helyen. Itt egy öreg mester irányításával megtanulja a lélek bölcsességeit és a harcművészetet. Fiatal lánnyá serdülve, eltökélten angol édesapja keresésére indul, akiről még nevelője mesélt neki gyermekkorában. Szing ideiglenes menedékre lel a Csillogó Ékkövek fogadójában, egy ópiumbarlangban, ahol megtanítják az örömszerzés művészetére, ő azonban nem szeretné az ágyasok életét élni. Kivételes édesanyjától örökölt ereje, és tudatossága segít neki megtenni a hihetetlen élményekkel és viszontagságokkal teli utat, amelyen megpróbál visszatalálni gyökereihez, s végre megtörni a generációkon keresztül családját üldöző balszerencsét. Útja végén szerelmet és megnyugvást talál a felmenői által megteremtett csodás és különleges világban.

A szerző gyönyörűen tárja elénk az ősi kínai kultúra, a harcművészetek, az érzelmek és emberi sorsok hihetetlen és misztikus világát. hipnotikus mese…..költészet és szenvedély járja át a történetet.

Cheng Tcheng: Egy ​kinai anya

 

Paul Valery előszavával.

 

A regényindító mottó: 

"Az éhezőnek rizst adjatok, szenvedőnek - szíveteket."

Kepes András : Világkép

 Bejrútban, Buenos Airesben, és később Amerikában egy komcsi országból érkezett, vicces, idegen srác voltam, itthoni kamasz barátaim szemében pedig a fura fiú, aki Beatles-számok helyett argentin szambákat penget a gitárján. Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik elhitték, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó „Kompország” már Európa. Ahogy Ady írta száz éve. Azóta mintha Európa és a világ is egyre jobban ingázna. Keresné a helyét. Úgy éreztem, nekem is újra végig kell gondolnom mindazt, amit eddig életről és halálról, szeretetről és gyűlöletről, szerelemről és családról, hitről és rítusokról képzeltem. De még a hétköznapokról: evésről, ivásról, öltözködésről, lakókörnyezetünkről is. Humorral, könnyedén persze, nehogy megijesszem magam. Tudom, végső válaszok nincsenek, csak végső kérdések – ez a könyv is csupán amolyan szubjektív világ-pillanatkép.

Kepes András újságíró, író és egyetemi tanár három nyelven, Budapesten, Bejrútban, illetve Buenos Airesben végezte általános és középiskolai tanulmányait. Későbbi munkái és televíziós pályafutása (így pl. Világfalu című sorozata) során is rengeteg tapasztalatot gyűjtött a különböző kultúrák egymáshoz való viszonyával, a beilleszkedés nehézségeivel kapcsolatban. Jelen kötete egyfajta GPS-ként segít eligazodni az olvasónak zűrzavaros világunkban. 

Sok téma esetén kitér japán élményeire és a japán kultúra vonatkozásában ismereteket oszt meg az adott témában.