Radnai Tamás : Megtalálni Japánt

 Ez a könyv nem útikönyv, nem is visszaemlékezés, ennél jóval több. A szerző, aki számtalanszor járt Japánban, történeteket mesél az országról és az ott élő emberekről. Mindeközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért nem érthetők meg a japánok európai észjárással.

Vegyük például a fugut, vagyis a halálosan mérgező gömbhalat. Ne gondoljuk, hogy csak az íze miatt esznek meg egy olyan halat, melynek az elkészítésekor a szakács kezébe adják az életüket.

De akkor mi másért?

És vajon miért a reményről nevezték el a legújabb, leggyorsabb szuperexpresszt?

Mi segítette át őket Fukusimán? És mi miért szeretjük annyira Murakami Haruki könyveit?

Japán az az ország, mely a mai napig a legerősebben kötődik kultúrájának több ezer éves gyökereihez. De mi is szorosan kötődünk Japánhoz, több szálon is, legyen ez a zöld tea, a szamurájos mozi, az animekon vagy a Hello Kitty.

Itt az idő, hogy egymásra találjunk, ebben lesz segítségünkre a könyv.

 

 

Ferber Katalin : Az elárult Japán. Út Fukusimáig

 A szerző több mint 20 évet élt Japánban. Személyes élettörténetén keresztül mutatja be a japán társadalomba való beilleszkedésének nehézségeit. Atomtudós japán férjével végül arra a fájdalmas döntésre jut, hogy a fukusimai atomtragédia után el kell hagyniuk Japánt, többé oda nem térhetnek vissza - az elhallgatások és a kirekesztés országába.

 

 

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka

Ferber ​Katalin jelenleg Japán egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye, a tokiói Waseda Egyetem docense. 1993 tavaszán súlyos betegként indult útnak Budapestről Tokióba, hogy új életet kezdjen. Kozák Gyula szociológus három nyáron át faggatta beszélgetőpartnerét a Japánban töltött évek tapasztalatairól és tanulságairól. E hosszú interjúból megismerhetjük hétköznapjainak örömeit és buktatóit, a más kultúrába való beilleszkedés nehézségeit, s azt is, miként alakult karrierje, miért és hogyan tanulta meg e különösen nehéz nyelvet, milyen az élete japán férje oldalán. Ferber Katalinnak sok buktató és ennél is több munka árán végül sikerült megérteni e számunkra távoli, olykor misztikusnak tűnő ország múltjának és jelenének összefüggéseit, a gazdasági siker, a japán csoda mozgató rugóit, az oktatási rendszer ellentmondásait, a munkamorál és a gazdágfilozófia kapcsolatát. Elbeszélése nyomán az általánosságok és a kuriozitások szintjénél lényegesen gazdagabb és árnyaltabb képet kaphatunk a mai Japán társadalomról, életmódról, életfilozófiáról.

A szerző alábbi köteteit mutattuk be korábban:

Ferber Katalin: Érdemeink beismerése mellett - A rendszerváltás kívülről és belülről 

Ferber Katalin: A siker ára – Japán

 

Gerlóczy Márton: Nézd ​csak, itt egy japán!

Alcím: Az Altató borítójának története

A közelmúlt egyik legnagyobb irodalmi és közönségsikere volt Gerlóczy Márton Altató című regénye. 

Az irodalomból és történelemből ismert Jékely-Áprily család nőtagjainak sorsát elmesélő mű gyönyörű borítója önmagában is számos titkot rejt: miként került a magyar író kapcsolatba egy csodabogár japán fotóssal, hogyan jutott el a szerző Japánba, miként jött a japán fotóművész Magyarországra, s milyen furcsa helyzetekbe keveredett az író-fotós páros Budapesten és Erdélyben. S emellett természetesen a Jékely-Áprily család híres alakjaival is megismerkedhetünk: számos kortárs és családi fotó illusztrálja e különleges könyvet.

Károli Könyvek – Monográfia

A Freud és a felkelő nap országa az első magyar nyelvű könyv a pszichoanalízis és a japán kultúra rendkívüli találkozásáról. Multikulturalista nézőpontja segítségével […] lehetővé teszi, hogy saját kultúránk megkérdőjelezhetetlennek vélt axiómáit megfelelően kezeljük, és reflektálhassunk rájuk. Ahogyan a szerzők írják, „A Kelet éles fénybe állíthatja az individuális Nyugat megtévesztően magától értetődőnek tűnő alapfeltevéseit az egyén szabadságával kapcsolatban, és vice versa: a Nyugat rámutathat azokra a lehetőségekre, amelyeket a keleti társadalmak biztonságot adó, ám olykor fojtogató mátrixai zárnak el az individuumok elől.”

A könyv a Nyugat emblematikus termékét, a pszichonalízist állítja középpontba. A modern nyugati gondolkodást megalapozó freudi életművet, a lélekelemzést mutatja be a bölcsőből, a közép-európai kulturális közegből kiszakítva. Freud tudománya Észak-Amerikában sikerre vitte; kérdés azonban, hogy mi történik, ha még távolabb, a táptalaját adó nyugati, individualista világot hátrahagyva, egy kollektivista keleti társadalomban kerül alkalmazásra. Kétségtelen tény, hogy a pszichoanalízis eljutott egészen Japánig, de a tudományág vajon milyen változásokon ment keresztül ahhoz, hogy ott is alkalmazható és értelmezhető lehessen?

A Freud és a felkelő nap országa nagy szakértelemmel mutatja be, hogy a pszichonalízis és az azt átvevő japán társadalomtudósok milyen hatással voltak a japán különlegességtudat kultuszára, a nihonjinron-ra. A könyvben a két szerző, Szummer Csaba és Indries Krisztián az eszmetörténeti hátteret, valamint a terepen folytatott kutatási eredményeket remekül ötvözve ábrázolja, hogy Nyugat és Kelet „egymás szemében tükröződve érthetik meg valójában önmagukat, míg ha saját értékrendjükhöz mérik a másik kultúráját, csupán görbetükröt tartanak egymásnak.”

Dr. Palanovics Norbert
Nagykövet
Magyarország Nagykövetsége, Tokió

Farkas Ildikó: A japán modernizáció ideológiája

Éppen 150 éve annak, hogy Japán több évszázados elszigeteltsége után 1868-ban meghirdette a „Felvilágosult kormányzás” (Meidzsi) korszakot, melynek során sikeresen modernizálódott, és már a 19. század végére a nyugati nagyhatalmakkal egyenrangú helyet vívott ki magának. Japán második világháború utáni fejlődése igazolta, hogy mindez nem puszta véletlenek egybeesésének volt köszönhető. Az ország 19-20. századi modernizációjának értelmezése, sikerességének magyarázata évtizedek óta foglalkoztatja a Japánnal foglalkozó kutatókat. Jelen kötet is ehhez a kérdéskörhöz kíván adalékokat nyújtani, de nem „klasszikus” történelemkönyv, elsősorban nem a politikai vagy gazdasági történésekkel foglalkozik, hanem a japán történeti fejlődés értelmezésének lehetőségeivel. Ebben elsősorban az egyedi jelleget, a japán történeti kontextus és tapasztalat, valamint a kultúra társadalmi és politikai struktúrákat meghatározó specifikumait vizsgálja, de mindezt a globális folyamatok és viszonyok rendszerébe helyezve, a fejlődési és modernizációs modellek tekintetbevételével próbálja elemezni. A kötet központi témája a kulturális hagyomány kérdése, amely kulcsszerepet játszott abban, hogy Japán a modernitást az akkori nyugati nagyhatalmaktól eltérő módon valósította meg, és ezzel elsőként mutatta fel a lehetőségét egy, a „nyugatitól” különböző modernizációs fejlődési modell létének.

FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.

Tóth Gergely: Japán-magyar kapcsolattörténet 1869-1913

A japán-magyar kapcsolatok misztikusságát feloldandó, egyben Japánnal kapcsolatos, jól beágyazott sztereotípiáinkat némileg helyreteendő, a magyar olvasók először vehetnek kezükbe olyan monográfiát, amely arról szól, hogyan is sodródott bele a Monarchia magyar fele a korabeli "japánimádat eszmemenetének bűvkörébe", melyből mára a szusi-gésa-ikebana, vagy éppen a manga-anime-J-pop szentháromságának néha bazárjellegű, queeres kúlságú szentélyei is kinőttek és gombamód szaporodnak.

A könyv kísérlet a bilaterális kapcsolatok alapkutatásának új megközelítésű feldolgozására: tárgyilagos alapossággal, multidiszciplináris módon, hat törzstematika mentén, széles körű (japán, magyar, angol, német nyelvű) forrásfelhasználással. Magyarországon ez a monográfia mutatja be legrészletesebben a közvetlen érintkezések alakulását a tárgyalt korban.

A téma monografikus feldolgozása mellett az utolsó fejezet áttekinti, milyen diskurzus folyhatott Magyarországon a hazai közélet agorái, azaz a korabeli magyar kávéházak asztalainál az 1890-es évektől egyre többször felbukkanó misztikus ismeretlenről, a kezdetben "bájos tündérország" jelzővel illetett Japánról, a kor kávéházi kvaterkáinak egyik legnépszerűbb témájáról. Jelen könyv a korai magyar és japán naplók és cikkek anekdotáinak füzérével, a mindennapok történetein keresztül szemlélteti azt is, hogy vajon miről adomázhattak a művészek, írók, Japánban járt magyar utazók és úgy általában a kor kávéházi embere, ha Japánra terelődött a szó? Hogyan ismerték meg a japánokat a magyarok, és vajon hogyan láttak minket a Budapestre érkező japán utazók a 19. század végétől a 20. század elejéig?

A felfedezőkalandhoz a szerző jó utat kíván.

Nemeshegyi Péter Sj: Számadás a reményről

Szent Péter apostol írja első levelében: „Legyetek mindig készen arra, hogy válaszolni tudjatok mindenkinek, aki a bennetek lévő reménység okát kérdezi.” (1Pét 3,15)

Péter levele nemcsak az őskeresztényeknek szól, hanem nekünk is. Csakhogy napjaink posztmodern szürkeségében hiánycikké vált a remény. Szomorú, de ránk, keresztényekre is vonatkozik ez, pedig rólunk Péter apostol föltételezte, hogy a mi szívünk tele van reménységgel. Manapság azonban bennünket is meg-megkísért az általános reménytelenség. Nem sugárzik rólunk az öröm, nincs bennünk, rajtunk semmi feltűnő, ami miatt bárki is firtatná reménységünk okát.

A Szentírás szerint Isten a remény Istene, ezért mi a remény emberei vagyunk. De van-e igazán okunk reménykedni, és ha igen, honnan származik a mi reménységünk? Könyvében erre a kérdésre keresi a válaszokat Nemeshegyi Péter SJ.

    

Többek között a szerző japánbeli, számos esetben tokiói élményeiről olvashatunk több fejezetben, az egyik fejezet címe: Papa száma, amely történetben II. János Pál pápa jelenik meg.