ndeje született a világirodalom első regénye!Szerzője egy 11. század eleji japán császárné mellett teljesített udvarhölgyi szolgálatot, a történet kerete pedig hasonló az Ezeregyéjszakáéhoz: az udvarhölgy úrnője mulattatására szerelmi kalandokról mesél.
E kalandok főhőse a „fénylő Gendzsi”, az ifjú császárfi, a hibátlan szépségű, nagyon művelt, táncban és zenélésben s egyéb korabeli művészetekben is mindenkit felülmúló férfi. Szerelmi kalandjai hol mulatságosak, hol szenvedélyesek,
hol tragikusak – lélektani regényként is máig hatásos ez a grandiózus mű.
A kalandok közben teljes pompájában kirajzolódik előttünk a japán kultúrtörténet máig legfényesebb szakasza, a kb. 800-tól 1200-ig tartó Heian-kor, amely ma már egyrészt csodás zárványnak tekinthető (a szamurájosztály felemelkedése elsöpörte), másrészt viszont megalapozta mindazt, ami máig a japán kultúra lényegének számít: a sajátos japán esztétikumot, az öltözködést, az illemet, a természet tudatos kultiválását, a kertművészetet, a teljesen egyéni japán vallást, a buddhizmus és a sintó elegyét, a tabuk és babonák mindennapi fontosságát stb.A japán irodalom e legkiemelkedőbb művét olvasva éppúgy érezheti magát az ember Kuroszava világában, mint Kavabata Jaszunariéban – a regényen végighúzódó egyik szál például a hátborzongató „kísértő szeretőé”, a
Gendzsi többi szerelmére féltékeny Rokudzsó úrnőé, aki életében, majd halálában is ártó szellemként búvik bele a nők testébe, és megöli őket.Az új fordításban, három kötetben megjelenő művet több mint kétszáz rajz illusztrálja korabeli ruhákról, használati tárgyakról, zeneszerszámokról, épületekről, virágokról, kertekről, tájakról.
Nem szoktunk személyes megjegyzéseket fűzni könyveink bemutatásához, de ezen könyv kapcsán, ha az eredeti címet vesszük: Genji monogatari, ennek elég jó fordítása az angol cím: The Tale of Genji, de ezen magyar fordítás címét: "Gendzsi szerelmei"-t hatásvadásznak tartjuk.
Egy beszélgetés olvasható itt a fordítóval, Gy. Horváth Lászlóval.
Itt olvasható a mű modern- és klasszikus japán nyelven (valamint a klasszikus japán nyelvű változat latin betűs átírásban).
Itt megtekinthető a mű 1654-es kiadása digitális formában.
18. században készült képtekercssorozatot nézhetünk itt meg a rajta szereplő írások átírása nyomtatott betűkkel is megtalálható eredeti átírásban, illetve modern japán nyelven.
A műnek Edward G. Seidensticker általi angol fordítása itt olvasható el, ezalapján készült el ez a magyar fordítás.
A kommentek közt ajánlott Royall Tyler féle angol fordítás kapcsán 200 hozzászólást olvashatunk a műhöz itt.
Ugyanezen szerzőtől olvashatunk egy írást: Marriage, Rank and Rape in The Tale of Genji címmel itt.
Pilgrimages of Noblewomen in Mid-Heian Japan címmel olvashatunk egy írást esetleg a műhöz kapcsolódóan itt.
Tartalmilag van valami különbség a két fordítás között? Vagy ezt már eredetiből fordították?
ReplyDeleteSzia, a fordítóval, Gy. Horváth Lászlóval készült riportban lehet olvasni: „A regényt modern japánra is le kellett fordítani, hogy olvasható legyen, a huszadik században legalább öt japán fordítás ismeretes. Idegen nyelvre először az angol orientalista Arthur Waley ültette át az 1930-as években -- ebből dolgozott egykor Hamvas is --, de ez mára idejét múlta. Waley például kihagyott belőle egy egész fejezetet, sok mindent megváltoztatott és hozzáadott, ami az eredetiben nincs benne; például leírta, hogy a hölgyek lemennek a lépcsőn, bár lépcsők és emeletek akkor nem voltak, leülnek az asztalhoz, bár asztal sem volt, majd kitárják az ablakot, ami szintén lehetetlen lett volna a korabeli házakban. A mostani fordítás egy év intenzív munkával az 1976-os Edward Seidensticker-féle változatból készült."
ReplyDeleteKöszi! Azért remélem egyszer majd valaki nekiáll az eredeti, heian-kori szöveg fordításának is :)
ReplyDeleteIlletve aki angolul szeretné olvasni, annak valószínűleg érdemesebb Royall Tyler változatát (2001, Penguin) követni, ez közelebb áll az eredetihez, mint a Seidensticker.
ReplyDeleteKöszi!!
ReplyDelete