Havasi András: A TaiJiQuan elmélete és filozófiája

„Az első könyvem megjelenése után mozgalmas évek következtek a TaiJiQuan tanulmányaimban. Találkozhattam az egyik utolsó még élő nagymesterrel, Wang Yen-nian-nel aki Cheng Man-ching gyakorló partnere volt, és idős kora ellenére birtokolta még a Robbanó Erő képességét. Utazásaim során barátságot kötöttem a TaiJiQuan és általában a lágy stílusok egyéb irányzatainak mestereivel, akik ugyan eltérő mozdulatokat gyakoroltak, de az alapelvek megértését elősegítették.

Közös gyakorlásaink során jobban megértettem a Yang stílusú TaiJiQuan különbözőségét egyéb irányzatokhoz képest. Ezek a mesterek, illetve csoportjaim fejlődése, iránymutató volt tanításom kiegészítésében és helyesebbé tételében.

Ez a könyv, melyben ismét a teljességre törekedtem, ezért nem csak javítása az előzőnek, hanem bővítése is e kitűnő művészet számomra újabban felfedezett oldalaival.” A gyakorlás magas foka. Több évnyi gyakorlás után, a tanítványok nagy része elégedetlennek érzi magát. Véleményük szerint, hiányzik valami fejlődésükből, mely miatt eredményeik nem kielégítők. Ez az állapot teljesen természetes. A külsőségek elsajátítása után, valóban észrevehető hogy a lényünkön belül, nagyobb változások nem történtek. A tanítvány egyszerű de hatékony módszerekre vágyik. Ezzel a kéréssel fordulva mesteréhez, általában csalódott választ kapnak: „Légy Önmagad!”, „Egyszerűen csak lazulj el!” vagy „Bízzál már Magadban!”.

A tanítványok egy csoportja kissé összezavarodik, és hitét vesztheti, mivel nem kapott egy jól kézzelfogható módszert problémájára. Azt hogy ezen a mesterek hogyan segítenek átbillenni, mindig a saját furfangos ötleteiken múlik. Saját példámat tudom erről elmondani, melyben mesterem egyszerűen csak megkért, hogy gyújtsak meg egy füstölőt. Meggyújtottam. Majd Ő is meggyújtott egyet. Ekkor vettem észre - annak ellenére, hogy én is ugyanazokat a mozdulatokat alkalmaztam – milyen csodálatosan végezte is a kis szertartást. Ugyanazt máshogyan. A kérdésemre hogy miért e különbség, csupán ennyi volt: „Az Én füstölőmet Én gyújtottam meg, a Te füstölődet nem Te gyújtottad meg!”. „Hanem ki?” - vágtam rá.„ Az ideáljaid!”

Gyakorolhatunk reggeltől estig nap mint nap, mégsem érünk el eredményeket, ha nem ismerjük a gyakorlatok „hogyanját”. Ugyanazt a technikát alkalmazva, amivel a mester győzött egy küzdelemben, a tanítvány nem biztos hogy győz.