Csicsibu Szecuko Hercegnő: Az ezüstdob

A regény - vagy pontosabban memoár - Szecukó (秩父宮妃勢津子), egy japán hercegnő története. Szokatlan és rendkívül érdekes. Szokatlan, mert először fordul elő, hogy a japán császári család egyik tagja memoárt ír és közzé is teszi. Érdekes, mert Hirohitó császár sógornője mondja el benne életét, gondolatait, megfigyeléseit.
Az egész huszadik század lepereg előttünk, hiszen a főszereplő 1909. 09. 09-én este 9 órakor született, s aki ekkor jön a világra, annak a japán hagyomány szerint nagyon hosszú és boldog élete lesz. Hosszúnak hosszú volt, de hogy valóban boldog volt-e - kiderül, mire a könyv végére érünk.

Kavabata Jaszunari: Kiotói szerelmesek

Virágzó cseresznyefák, parkok, ősi szentélyek, színpompás ünnepek egy modern, fejlődő japán nagyvárosban, amely a századok megszentelte hagyományoknak sem akar hátat fordítani – ebben a keretben bomlik ki a nagylány korban egymásra talált két ikertestvér, Csieko és Naeko megindító története. Egyikük famunkások között, a másik jómódú kereskedő házában nevelkedett, de a feltámadó testvéri szeretet ledönti a társadalmi gátakat. A két melegszívű, kedves leány élete egyaránt kiteljesedik, és mindkettő megtalálja a hozzáillő, odaadóan szerető férfitársat is.
Az 1899-ben született, Nobel-díjas japán író （川端康成, Hepburn-átírással: Kawabata Yasunari）finoman szőtt, különös ritmusú regénye egy számunkra szokatlan világba vezet el, mely áhítatos szépségkultuszával, rejtőző, de mély érzéseivel és a mindennapokat átszövő költőiségével végül meghitt ismerősünkké válik.

Az íróról olvashatunk itt.
Itt a szerző bemutatása mellett olvashatunk a többi magyarul megjelent művéről is.

Ha Jin: Várakozás

Kong Lin katonaorvos idestova tizenhét éve várakozik, miközben két életet él, az év 353 napján az egyiket, 12 napig a másikat. Kong Lin nem maga választotta e kettőséget: a hagyományok és a Párt döntött helyette.
Két asszony várakozik vele: Suju, az írástudatlan, lótuszlábú feleség a szülõfalujában, és Vu Manna, a modern ápolónõ, a városban. Lin évről-évre hazatér a falujába, hogy válásért folyamodjék a népbírósághoz, ám alázatos és hűséges hitvese a bíró előtt mindannyiszor meggondolja magát. Azt ígéri, az idén másként lesz...

"Az emberi kiszolgáltatottság huszadik századi tragikomédiája egy olyan társadalomban, ahol a Párt irányítja az élet minden mozzanatát, ahol egy leleplezett szerelmi viszony egy életre tönkretehet, ahol a falu és a város között szinte áthághatatlan a szakadék. A Várakozás a maga ironikusan realista látásmódjával hitelesen intim bepillantást enged egy diktatúra természetrajzába." PANTHEON BOOKS

Ha Jin (Jīn Xuěfēi (simplified Chinese: 金雪飞; traditional Chinese: 金雪飛; born February 15, 1956) csupán tizenegy évvel ezelőtt kezdett el angolul írni, mindazonáltal az 1997-ben megjelent Ocean of Words (Szavak óceánja) című első novelláskötete elnyerte a PEN/Hemingway díjat.
1998-ban újabb novelláskötettel jelentkezett, s az Under the Red Flag (Vörös zászló alatt) Flannery O'Connor Award for Short Fiction díjban részesült.

1999. Amerikai Nemzeti Könyvdíj, 2000.Faulkner-díj .

Az Index könyvbemutatója.
Fórumhozzászólások, értékelések a Molyon.

Lisa See: Hóvirág és titkos legyező

Két élet, két női sors lenyűgöző krónikája a regény s a Kínában életre hívott titkos női civilizációé.
Két kislány hat éves korától egymásban találja meg azt az esélyt, amit máskülönben megtagadott volna tőlük az élet.
Kapcsolatuk meleg, szívderítő, felkavaró és drámai, szinte erotikus. Az erős kötődés a házasságuk után, az anyaság örömei és tragédiái közepette is megmarad, mígnem közéjük áll egy félreértés
Fájdalmasan gyönyörű történet szeretetről, bánatról, barátságról, egy letűnt titkos világról.

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 blog, ami foglalkozik a könyvvel. Itt megjegyzéseket, idézeteket lehet olvasni a könyv kapcsán, illetve a könyvből.

A szerző oldala.
(Regisztráció és kb. 20 fórumhozzásszólás, játékokban részvétel után innen letölthető a mű.)

A szerző: Sanghaji lányok c. könyvét 2011. júliusában mutattuk be.

Thomas Raucat: Tiszteletreméltó kirándulás

Egy svájci úr üzleti úton jár Tokióban. Tárgyalásai szünetében – meglátogatva az 1922-es Béke Világkiállítást – fölöttébb megtetszik neki a nép két egyszerű, ám annál csinosabb leánya. Addig ügyeskedik, amíg a szebbiket meg nem szólítja, meghíván őt egy Tokió környéki kirándulóhelyre, átadván neki az útiköltséget és lelkére kötve, hogy egy szállodánál fognak találkozni. Az ügylet még végbe sem mehetett, amikor közbeszól egy japán üzletember, a svájci úr valamelyik ügyletének partnere, hogy azt a helyet, azt a szállodát ő fogja az európai úrnak megmutatni, méghozzá jelentős japán urak társaságában, hivatalossá és tekintélyessé, mindenekfölött tiszteletreméltóvá téve az alkalmat.

A svájci átkozza az okvetetlenkedő japán üzletembert, nem ahhoz a vonathoz megy ki, amelyet a lánynak megígért, viszont a lány – akit a meghívás igencsak érdekel – szintén különböző nehézségeknek néz elébe; barátnőit is értesítenie kell, sajnos, azt a pénzt is elherdálja gyermetegen, amit az útra kapott; a japán társaság is elszánt azonban, sokat várnak a kirándulástól. Szóval nagy az összevisszaság, sajátosan alakulnak, kereszteződnek a szervezések, a megbeszélések, egymásnak ellentmondanak a szándékok és a célok.

A francia író bravúrosan bonyolítja az eseményeket, a szituációk humorát és groteszkségét azzal is növelve, hogy fejezetenként váltogatja az elbeszélőt. Hosszú monológokból értesülünk a különböző szereplők terveiről, szándékairól, céljairól, egyre jobban belebonyolódva az alapjában véve végtelenül egyszerű, ám hovatovább átláthatatlan szituációba. A rövid regény egyszerre üdén humoros és gúnyosan szatirikus. Legfőként a japán szokásokat, erkölcsöket, mindennapokat és mentalitást ironizálja, de kijut a gunyorosságból Európának is bőségesen

Egy másik leírás a könyvről:

Thomas Raucat valódi neve Roger Poidatz. A történetet fejezetrõl-fejezetre mindig más szereplõvel mesélteti tovább, így minél több szemszögbõl, japán szemmel láttathatja, japán fejjel gondolkodva értelmezheti a látszólag mindennapos eseményeket a tragikus végkifejletig. A regény egy Tokió-környéki szigetre tett kirándulás története 1922 júniusában, ugyanakkor egzotikus belsõ utazás a japán ember lelkivilágába, melynek során - a szatíra éles tükrében - megismerkedhetünk e távol- keleti nép számunkra olykor különösnek, visszatetszõnek tűnõ szokásaival, erkölcseivel, gondolkodásmódjával. Ez a regény a leggyilkosabb szatíra, amit valaha is írtak a japán mentalitásról. Francia szerzõje csak álnéven merte publikálni, Japánban a harmincas években be is tiltották. Letehetetlen és maradandó olvasmány.

Itt olvasható a könyv.

Sayo Masuda: Autobiography of a Geisha

Sayo Masuda (増田 小夜) 's story is an extraordinary portrait of rural life in Japan and an illuminating contrast to the fictionalised lives of glamorous geishas. At the age of six Masuda's poverty-stricken family sent her to work as a nursemaid. At the age of twelve, she was indentured to a geisha house.
In "Autobiography of the Geisha” (芸者,苦闘の半生涯), Masuda chronicles a harsh world in which young women faced the realities of sex for sale and were deprived of their freedom and identity. She also tells of her life after leaving the geisha house, painting a vivid panorama of the grinding poverty of rural life in wartime Japan.
Many years later Masuda decided to tell her story. Although she could barely read or write she was determined to tell the truth about life as a geisha and explode the myths surrounding their secret world. Remarkable frank and incredibly moving, this is the record of one woman's survival on the margins of Japanese society.

Obituary for Sayo Masuda
You can click here to look inside the book.

A könyvnek egy másik bemutatását olvashatjuk itt.

Kyoko Aihara: Gésák

A kjótói maikók és geikók különleges és érdekes szerepet töltenek be a japán kultúrában. 

Száz éve még gyakran láthatóak voltak a városban, ahogyan más városokban is a hasonló mesterséget folytató szórakoztató hölgyek, de ma már csak nagyon kevesen gyakorolják ezt a sokat követelő hivatást.

 Hosszú évekig tart, mire elérnek arra a megfelelő művészi fokra, s mire megtanulják, hogyan lehet minél kellemesebben és kultúráltabban csevegve szórakoztatni a férfi vendégeket, s miben kell járatosaknak lenniük, hogy részt vehessenek a színpompás japán ünnepeken. Ma már csak Kjótóban létezik ez a fajta oktatás és gyakorlat, s ennek folytán az itt élő maikók és geikók Japán e sajátos kulturális örökségének kizárólagos letéteményesei. 

Kyoko Aihara gyönyörű eredeti felvételekkel kiegészített szórakoztató, de ugyanakkor hiteles és mélyre ható ismereteket közlő könyve mindent elmond, amitől erről a sajátosan japán jelenségről tudni érdemes.

Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai

Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani, mely tele van harccal a férfiak meghódításáért, a gondoskodás megszerzéséért.
A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésaházba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon, és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat.
Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot, csak kétségbeesést és vívódást.

Pécsi Ildikó előadásában meg lehet hallgatni: CD1: 1,2,3,4,5,6; cd2: 1,2,3.

Liza Dalby: Muraszaki meséje

Kaliforniában élő kortársunk, Liza Dalby amerikai antropológus nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy elszegődött - gésának. Élményeinek foglalata két dokumentumkönyve, a Cseresznyevirágok hölgye és a Kimonó.

Az Arthur Golden Egy gésa emlékiratai című könyvéből készült Spielberg-filmnek is konzultánsa volt, majd nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint hogy a Japánról való bőséges ismeretei alapján regényt írjon. Méghozzá nem is akárkiről, hanem Muraszaki-sikiburól, a 11. században élt udvarhölgyről, a mai napig is leghíresebb japán irodalmi alkotásnak, a Gendzsi regényének szerzőjéről.

Dalby a Gendzsinek, korabeli dokumentumoknak, valamint Muraszaki Sikibu fennmaradt naplójának és verseinek felhasználásával alkotta meg Muraszaki történetét. A legendás hírű írónő első személyben meséli el életét, meglepően modern szemlélettel - és tökéletes korhűséggel. Megelevenedik a korabeli Japán, a császári udvar életének intrikáival, politikai és szerelmi cselszövéseivel; költői képek váltakoznak humoros epizódokkal, és bőséges ízelítőt kapunk a kornak a japán-kínai metszetek képvilágára emlékeztető költészetéből.

Itt található a könyv oldala, ahol további információkat találhattok.

Muraszaki udvarhölgy (Muraszaki Sikibu): Gendzsi szerelmei

Kerek 1000 esztendeje született a világirodalom első regénye!
Szerzője egy 11. század eleji japán császárné mellett teljesített udvarhölgyi szolgálatot, a történet kerete pedig hasonló az Ezeregyéjszakáéhoz: az udvarhölgy úrnője mulattatására szerelmi kalandokról mesél.
E kalandok főhőse a „fénylő Gendzsi”, az ifjú császárfi, a hibátlan szépségű, nagyon művelt, táncban és zenélésben s egyéb korabeli művészetekben is mindenkit felülmúló férfi. Szerelmi kalandjai hol mulatságosak, hol szenvedélyesek,
hol tragikusak – lélektani regényként is máig hatásos ez a grandiózus mű.

A kalandok közben teljes pompájában kirajzolódik előttünk a japán kultúrtörténet máig legfényesebb szakasza, a kb. 800-tól 1200-ig tartó Heian-kor, amely ma már egyrészt csodás zárványnak tekinthető (a szamurájosztály felemelkedése elsöpörte), másrészt viszont megalapozta mindazt, ami máig a japán kultúra lényegének számít: a sajátos japán esztétikumot, az öltözködést, az illemet, a természet tudatos kultiválását, a kertművészetet, a teljesen egyéni japán vallást, a buddhizmus és a sintó elegyét, a tabuk és babonák mindennapi fontosságát stb.

A japán irodalom e legkiemelkedőbb művét olvasva éppúgy érezheti magát az ember Kuroszava világában, mint Kavabata Jaszunariéban – a regényen végighúzódó egyik szál például a hátborzongató „kísértő szeretőé”, a Gendzsi többi szerelmére féltékeny Rokudzsó úrnőé, aki életében, majd halálában is ártó szellemként búvik bele a nők testébe, és megöli őket.

Az új fordításban, három kötetben megjelenő művet több mint kétszáz rajz illusztrálja korabeli ruhákról, használati tárgyakról, zeneszerszámokról, épületekről, virágokról, kertekről, tájakról.

Nem szoktunk személyes megjegyzéseket fűzni könyveink bemutatásához, de ezen könyv kapcsán, ha az eredeti címet vesszük: Genji monogatari, ennek elég jó fordítása az angol cím: The Tale of Genji, de ezen magyar fordítás címét: "Gendzsi szerelmei"-t hatásvadásznak tartjuk.

Egy beszélgetés olvasható itt a fordítóval, Gy. Horváth Lászlóval.

Itt olvasható a mű modern- és klasszikus japán nyelven (valamint a klasszikus japán nyelvű változat latin betűs átírásban).

Itt megtekinthető a mű 1654-es kiadása digitális formában.

18. században készült képtekercssorozatot nézhetünk itt meg a rajta szereplő írások átírása nyomtatott betűkkel is megtalálható eredeti átírásban, illetve modern japán nyelven.

A műnek Edward G. Seidensticker általi angol fordítása itt olvasható el, ezalapján készült el ez a magyar fordítás.

A kommentek közt ajánlott Royall Tyler féle angol fordítás kapcsán 200 hozzászólást olvashatunk a műhöz itt.

Ugyanezen szerzőtől olvashatunk egy írást: Marriage, Rank and Rape in The Tale of Genji címmel itt.

Pilgrimages of Noblewomen in Mid-Heian Japan címmel olvashatunk egy írást esetleg a műhöz kapcsolódóan itt.

Muraszaki Sikibu: Gendzsi regénye I-II-III.

A Gendzsi regénye a XI. század elejének híres irodalmi alkotása Muraszaki Sikibutól (紫式部), melyet a képzőművészetben is gyakran feldolgoztak. Az ötvennégy fejezetből álló mű Gendzsi herceg életét beszéli el, aprólékos részletekkel megelevenítve a korabeli udvari kultúrát.
A világirodalom első - női szerző által írt regénye.

(Bevezető és jegyzetek Arthur Waley; Waley angol változatából fordította Hamvas Béla, átdolgozta Philipp Berta.)


Egy - a könyvet és a szerzőt bemutató írás olvasható itt.

Itt hallgatható meg a mű modern japán nyelven, és a commentek közt találhattok linket, klasszikus japán nyelvű változat meghallgatásához.

Animeként itt lehet megnézni (angol szinkronnal és japán felirattal (modern japán nyelven)).

Bloom's Modern Critical Intrepretations: The Tale of Genji itt tölthető le.

Egy tanulmányt (a Stanford Egyetemről Leslie Inamasu írása) itt olvashatunk a műről.

A Genji regényében megemlített növényekről itt találunk fényképet, illetve részleteket a műből, ahol megemlítették a növényt.

Párnakönyv - Japán irodalmi naplók a X-XI. századból

Szei Sónagon: Párnakönyv

A Párnakönyv (Makura no szósi) Szei Sónagon japán udvarhölgy naplója a 990-es évekből és a 1000-es évek elejéről. Költőisége irodalmi jelentőségűvé teszi ezt az egyik legrégebbről fennmaradt, prózában írott japán művet.
Szei Sónagon naplójában szabályos listákat vezet arról, hogy mit tart kellemesnek vagy kellemetlennek, csípős nyelvű leírásait udvarhölgytársairól, érdekes udvari eseményekről is listák formájába önti.

(Egy oldal, mely bemutatja a szerzőnőt angolul.)


A többi napló a kötetből:

Ismeretlen szerző: Iszei történetek
Ki no Curajuki: Toszai napló
Micsicuna anyja: "Ökörnyál-napló"
Muraszaki asszony: Napló
Takaszue leánya: Szarasina naplója


Itt olvasható a könyv.

Csunjan szerelme

Koreai verses elbeszélés a XVIII. századból
ismeretlen szerzőtől

Csunjan, a szép szolgálóleány és Dorjan, a kormányzó fia egymásba szeretnek. Ám Dorjan atyját más tartományba helyezik, s a szerelmeseknek válniuk kell. Az új kormányzó Csunjant ágyasának akarja megszerezni, de a lány ellenáll. Végül megérkezik Dorjan, a császár magasrangú hivatalnokaként, és minden rendbe jő.

A történet a XVIII. században született meg s a nép hagyományozta, csiszolgatta, formálgatta a mai napig. A téma és a mondanivaló jellegzetesen távolkeleti: a helyi hivatalnoki önkénytől szenvedő egyszerű nép a császártól várja sorsa javulását.

Csunjan története a mai Koreában is igen népszerű. Daljátékot és balettet írtak belőle, amelyek a koreai operaszínpadok állandó műsorszámai.


Itt olvasható a mű.

Pák Ván-sza: Annak az ősznek három napja

Pák Ván-sza (Pak Vanszo) gyakran önéletrajzi ihletésű elbeszéléseiben női szemszögből, egyéni sorsokon keresztül ismerhetjük meg a 20. századi Koreát: a japán megszállás időszakát és az ország kettészakadásához vezető koreai háborút, valamint a nyolcvanas évektől kezdődő gazdasági fejlődést, amely a hagyományos erkölcs és életfelfogás válságát hozta magával. Írásaiból kirajzolódik a női szerepek átformálódása egy férfiközpontú társadalomban.

Pák Ván-sza (1931–) a koreai kortárs irodalom egyik legismertebb női szerzője. A mai Észak-Korea területén született, közel az észak-déli határhoz, és onnan költözött családjával a koreai háború előtt Szöulba. Viszonylag későn, 39 évesen kezdte írói pályáját, de ezt követően igen termékeny szerzővé vált, műveit számos rangos irodalmi díjjal jutalmazták, és több európai nyelvre is lefordították. Jelenleg egy Szöulhoz közeli városban él, és az irodalmi életben aktívan részt vesz.

"Modern nő, ezt a kifejezést én még mindig ésszerűtlennek tekintem. Úgy érzem, hogy a felújított városfal már nem a régi, de új sem lehet. Nevetséges és értelmetlen. Nem fogom megkísérelni a helyreállítását, mert az idő múlását nem szabad feltartóztatni.
Az egyedül élő nőnél szebb a társsal élő. Még sokkal szebb a néhány gyerekes nő, akkor is, ha az "Akár fiú, akár lány, csak két gyerek legyen" jelmondatra hivatkozva többször is átesett abortuszon; nála is szebb az, akinek az életében több tucat férfi van, ennek ellenére egész életében a szerelemre vágyik; a leggyönyörűbb pedig az a mindent átélt kerítőnő, aki a szeretője után elszökött kurvát csak úgy elengedte. Mintha összetörném a rögeszmémet, és megfordítva újra felépíteném, úgy elmélkedtem."

A könyvkiadónak a könyvet bemutató oldala itt tekinthető meg.

Cso Sze-Hi : A törpe

A koreai szerző (조세희 - Cho Se-hui) hazájában több mint 150 kiadást megélt és közel húsz nyelvre lefordított kötete a koreai iparosodás nyomorúságos életébe enged bepillantást.

Miközben a fejlődő Korea ipari csodákat hajtott végre, társadalma egyre megosztottabbá vált, mind szélesebb rétegeket értek egyre erőteljesebb fizikai és szellemi megpróbáltatások.

Az egymástól függetlenül is olvasható novellák és kisregények szereplői visszatérő figurák, akik Korea legmélyebb válságait élik meg a saját bőrükön. Törpe nem csupán testi fogyatékossága, hanem a családjában generációkra visszanyúló társadalmi kiszolgáltatottsága miatt is szimbolikus szereplője az elbeszéléseknek.

Egy blog, mely bemutatja a kötetet.

A tigris intelme - Koreai elbeszélések

A bemutatott művek között 13. századi krónikában fellehető narratívák, kínai mintára készült elbeszélések és nyugati hatásokat tükröző 20. századi novellák egyaránt találhatók.

Az egyes történetek felvillantják a múlt és jelen, a hagyomány és modernség Koreáját, amelyet elsősorban kimagasló gazdasági sikerei révén ismernek nálunk.

"Gazdasági csoda" azonban nem létezhet színvonalas kultúra nélkül. Ennek a különleges és értékes kultúrának egy szeletével kínáljuk az olvasót.

A kötet elbeszéléseit az ELTE Koreai Nyelv és Kultúra Programjának oktatói és tanárai fordították.

Itt olvasható a kötet.

Egy blog, ami bemutatja a kötetet.

A kötetben olvasható elbeszélések szerzői közül Magyarországon a következő szerzőknek jelent meg saját elbeszéléskötete, melyeket korábban be is mutattunk a blogban:

Hvang Szun-von: Kagylóhéjak (2010. augusztusában mutattuk be)
Pák Ván-sza: Annak az ősznek három napja (ugyanebben a hónapban mutattuk be)