Helmut Hoffmann: A tibeti műveltség kézikönyve

Ez a Bloomingtoni Egyetem Belső-ázsiai Tanszékének kiadványaként napvilágot látott mű régi hiányt pótol Magyarországon, hiszen először kínál átfogóbb és mélyebb szakmai betekintést a tibeti műveltség egészébe. A könyv fő alkotója, az elismert filológus Helmut Hoffmann azon túl, hogy bemutatja Tibet földrajzát, történelmét, vallásait, még külön fejezetet szentel a sajátos tibeti irodalomnak, művészetnek és a helyi életmód furcsaságainak. Tömör és arányosan szerkesztett ismeretanyagát minden témakör után a magyar fordításban a könyv első kiadása (1975) óta megjelent ide vonatkozó válogatott szakmai irodalommal bővített bibliográfia teszi naprakésszé. A könnyebb eligazodást és kutatást segíti a korábbi kiadásból hiányzó, de a magyar változatban szereplő mutató. A könyvet az ELTE Belső-ázsiai Tanszékének professzora, Kara György lektorálta.

Itt olvasható a könyv.

Madaras Takács Réka (szerk.): Ablak Tibetre – Kortárs tibeti elbeszélők

1950, Tibet „békés felszabadítása” óta teljesen megváltozott a tibeti irodalom jellege. A vallásos szövegek helyét a szépirodalom vette át, s olyan új, korábban nem létező műfajok jelentek meg, mint a regény vagy a novella. Ez a válogatás kortárs tibeti novellisták műveiből szemezget, a tibeti kultúrába bevezető utószóval, kiséletrajzokkal.

A hóoroszlán meséi - Tibeti mesék

Tibet – varázslatos, titokzatos ország, a misztikus remeték, a bölcs szerzetesek, a különleges lények otthona, vidám, jóindulatú, okos és szerény emberek hazája.
A tibeti mesékben beszélő állatok, segítő és ártó szándékú démonok, furcsa lények, mókás szellemek, és olyan emberek jelennek meg, akik őszinteségükkel, kitartásukkal, erejükkel, vagy éppen furfangosságukkal mindig legyőzik a nehézségeket, mindig elérik kitűzött céljaikat.

A buddhizmus és az ősi tibeti hitrendszer, a bön szelleme által áthatott történetek az egészen kicsik és a felnőttek számára is szórakoztató, tanulságos élményt jelentenek.

Az okos ács c. mesét itt el lehet olvasni angolul.

Korábban bemutattuk A kőoroszlán c. tibeti népmesegyűjteményt, valamint a Tibeti mesék - Han mesék c. könyvet, illetve A nyolcszirmú lótusz - tibeti legendák és mesék c. könyvet.

Tenzin Gyatso ( a XIV. Dalai Láma): Tibeti buddhizmus - Kulcs a középső úthoz

„Ez a szöveg a kezdők számára kívánja bemutatni a tibeti buddhizmust. Első része a 'My Land and My People' című könyvem függelékének (An Outline of Buddhism in Tibet) átdolgozott változata. A második része röviden ismerteti a menedék fogalmának jelentését, az emberi cselekedetek és következményeik szükségszerű kapcsolatát, a háromféle gyakorlatot és a bódhicsittát. Kívánom, hogy akik a béke és a boldogság ösvényét keresik, találjanak rá."

Dr. Hetényi Ernő: Buddhizmus a buddhológia tükrében

A tartalomból:

A források
A hagyomány
Az ősbuddhizmus
Az eredeti buddhizmus rekonstrukciója
Ontológia és kozmológia
Üdvtan és üdvutak
A Hínajána
Nirvána
A Mahájána

Kulananda: Buddhizmus

Korunk anyagias létéből kiábrándulva egyre többen fordulnak a buddhizmus felé, mivel vonzza őket ennek az életformának a szépsége és egyszerűsége. Ez a könyv betekintést enged a modern buddhizmus fejlődésének menetébe, és elmagyarázza: ki volt Buddha; a buddhizmus lényegét képező eszméket és hiedelmeket; hogyan kell meditálni; a világban ma létező buddhizmus fajtáit. Kulananda 1975-ben kezdett tevékenykedni a Nyugati Buddhista Rend Barátai nevű szervezetben. 1977-ben történt beavatása óta meghatározó személyisége a Nyugati Buddhista Rendnek; tanítóként, íróként, szóvívőként és szervezőként fő célja, hogy megteremtse a nyugati emberek számára a buddhizmus gyakorlásának lehetőségét.

Puskás Ildikó: Istenek tánca

"India - amelyet mint földrajzi-történeti egységet ma szívesen neveznek indiai szubkontinensnek, hogy megkülönböztessék a röviden csak Indiának nevezett Indiai Köztársaságtól - Dél-Ázsia csaknem európányi félszigete. E hatalmas és változatos felszínű, éghajlatú földrajzi térség az emberré válás korai időszaka óta tanúja a történelem változásainak..." 

 A tartalomból: 

Az Indus-völgyi civilizáció vallása 

A védikus vallás 

A bráhmanizmus 

A buddhizmus

A hinduizmus

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

A kiváló valláskutató és indológus az öt legjelentősebb vallást - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám - ismerteti művében.

Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja, ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait.

Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat egymás ellen vívott harcaikat is.

A tartalomból:

Hinduizmus
Kereszténység
Buddhizmus
Iszlám, univerzizmus
Egy örökkévaló személyes isten
Sok túlvilági segítő, Képkultusz
A teremtés és ítélet egyszerisége
Menny és pokol, Újramegtestesülés
Vallástól függő jogrend, Kasztrendszer
Papi rend, Szerzetesség
Poligámia, Étkezési törvények
Alkoholtilalom, Kizárólagos érvényesség igénye

Itt le lehet tölteni a könyvet.

Marcel Granet: Das Chinesische Denken. Inhalt - Form - Charakter

"»Granet wollte keine Philosophiegeschichte im üblichen Sinne geben; ihm kam es darauf an, phänomenologisch die Konstanten chinesischen Denkens herauszuarbeiten.« (Herbert Franke)"

Mo Ti: Konfuciusz hívei ellen

Nem sokkal Konfuciusz után, az i.e. V. század második felében élesen antikonfuciánus tanokkal lépett fel Mo Ti, más néven Mo-ce /Mo mester/ [hivatalos átírásban: Mo-zi, 墨子].

Tanai, amelyek a patriarchális család és szertartásai, valamint a konfuciánus morál bírálatát nyújtották, különböző iskolákban követőkre leltek. Cseppet sem véletlenül, hiszen Mo Ti nem pusztán mondásokba foglalta tanításait, mint Konfuciánusz tette, hanem érveléssel igyekezett meggyőzni a taítványait, ezzel pedig nagy lépést tett előre, az igazi filozófia felé.

Ez idő tájt ugyancsak antikonfuciánus tanaival aratott sikert egy Jang Csu nevű filozófus, kinek bölcseletéről a taoista Lie-ce című könyv legérdekesebb, VII. fejezete tudósít, amely kötetünkben ugyancsak olvasható.

Lewis Mumford : A gép mítosza

Az ökológia gondolkodás atyjaként is emlegetett Mumfordot a magyar olvasók elsősorban holisztikus szemléletű A város a történelemben című műve alapján ismerik. 

A kötetben közölt tanulmányok az említett nagyhatású könyvhöz hasonlóan eredeti, sokszor meglepő gondolatok segítségével boncolgatják a társadalom változásainak mozgatórugóit. A környezet féltése Mumfordnál nem sirámokban jelenik meg, sokkal inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy az egyén és hatalom viszonyán keresztül bemutassa azt az elidegenedési folyamatot, amelynek során a természet pusztán anyagi erőforrássá változik. Egyik legeredetibb esszéjében a gép fogalmát kiterjeszti az emberek alkotta óriásgépre, amely nem más, mint a személytelen és irányított tömeg. Annak ellenére, hogy az ókori gigantikus és kizárólag az emberi erőre támaszkodó építkezéseket kivitelező óriásgép ma már ilyen tiszta formában nem létezik, hasonlók a mai napig akadnak. Mumford, aki meggyőződéses pacifista volt, a hadsereget, mint hadigépezetet is ilyennek látja, és mint ilyet, civilizációellenesnek tartja. A kultúra és technika viszonyának történelmi változásait elemezve is előütközik humanizmusa. Rámutat arra, hogy a munka specializálódásával megszűnt annak alkotó jellege. A termelés során a gépesítéssel és munkafolyamatok részekre hullásával már nem a társadalmi elismertség lett a mesteremberek jutalma, hanem a bér. Mumford nem csak beszélt a természettel való harmónia fontosságáról, ő maga is vidékre költözött. Az életét szabadúszó szociológusként leélő szerző nem csak tudományos publicisztikáival szerzett magának hírnevet, hanem Európa és az Egyesült Államok legnevesebb egyetemeinek vendégelőadójaként is.

A szerző érdekesen ír a konfucianizmus, a buddhiszmus és a taoizmus kezdetéről, s jellegzetességeiről.

 

                                                          

Henri Maspero: Az ókori Kína

Henri Maspero a francia Kína-kutatók nagy nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek később tanítványa és munkatársa volt a magyar származású Étienne Balázs is. Az ókori Kínáról szóló, először 1927-ben megjelent monográfiáját a szakirodalom mindmáig alapvető kézikönyvként tartja számon, mint a legteljesebb összefoglalót a kínai történelem és kultúra e klasszikus korszakáról. 

 

A könyv tartalomjegyzékéből a teljesség igénye nélkül: 

Társadalom és vallás

Az ókor vallása: mitológia

A papság, a kultuszhelyek és a szertartások

Az évi ünnepkör

Az ókori irodalom és filozófia

Konfuciusz és Mo-ce

A taoista iskola

 

Csuang Ce: A virágzó délvidék igaz könyve I-II.

Csuang-Ce (Kr. e. 369-286) életéről keveset tudunk. Egy legendás történet szerint nem vállalta a miniszteri hivatalt, mert úgy vélte, a hivatalnok egy felcicomázott áldozati ökör, és ő inkább szeret gondtalan szabadságban élni.
A szabad élet gyümölcse az Igaz könyv.
Az értékek viszonylagosságának gondolata, az erkölcsi normák állandó felülvizsgálata teszi rendkívül korszerűvé, a ma emberéhez szólóvá az ókori bölcseletet.

Itt lehet a szerzőről olvasni.
Egy blog, ami részletesen bemutatja a könyvet.

Csuang Ce bölcsessége

E kötet a nagy taoista bölcs legmélyebb gondolatait tartalmazza. Csuang Ce nemcsak a mindig aktuális örök emberi problémák meglepően modern szempontú tárgyalásával ragadja meg az olvasót, hanem a legtisztább irodalmi gyönyörűséget is szerzi. 

Világszemléletének mély és komoly derűje szinte intő szózat a mai felületes, ideges és kapkodó emberiséghez.

 

Fordította, a bevezető tanulmányt és a kommentárt írta: Brelich Angelo.

Priya Hemenway: Keleti bölcsesség

A kötetben egy-egy fejezet szól a taoizmusról, illetve a zenről.
A tartalomjegyzékből - a teljesség igénye nélkül:

Tao: összhangban a természettel

A taoizmus története
A száz filozófus kora
Lao-ce
A Tao te king
Csuang-ce
Li-ce
Taoista művészet

Zen: az üres elme

A zen születése
Gautama Buddha tanítása
Mahakászdzsapa
Bodhidharma közvetítésével a zen Kínába kerül
A zen Japánban
Koan
Haiku
A zen tíz bikája

Benjamin Hoff : Micimackó ​és a Tao

 Micimackó – ki gondolná! — igazi taoista bölcs. Nem kínai ugyan, nem is nagy tekintélyű Filozófus, csupán egy nyugodt, kiegyensúlyozott, megfontolt és szeretetre méltó Csekélyértelmű Medvebocs, aki sokkal többet tud a taoról, mint… … a borongós hangulatú Füles …vagy az örökösen kételkedő és félős Malacka… … vagy a lóti-futi, folyton szervezkedő Nyuszi… …vagy a nagyképű, fontoskodó Bagoly. Micimackó, aki látszólag semmit sem tud, tisztában van a Lényeggel. Micimackó nem csinál semmi különöset, csupán Van. És ez a taoista bölcsesség egyik legfontosabb alapelve. 

A szerző Micimackó segítségével elmagyarázza a taoizmust, és a taoizmus segítségével elmagyarázza a Micimackó szereplőit. Megtudhatjuk, mi a Micimackó Módszer, ki az a Dógomvan, mi az, hogy Sehová és Semmi, és milyen a Hejesírás…

 

                          

Lao-Ce: Tao Te King (Ford.: Ágner Lajos)

így kezdődik:

„A Tao, amelyet szavakkal kifejezhetünk,
nem az örök Tao.
A név, amelyet az ember ki tud fejezni,
nem az örök név.
A meg nem nevezhető Tao az égnek és földnek ősoka.
A megnevezhető Tao minden teremtmény ősanyja.
Már a régiek szerint:
csak az állandó vágynélküliség állapota
tesz képessé a fenséges titok szemléletére.
Ellenben, aki nem szabadul meg a vágyaktól,
csak a külső jelenségeket szemlélheti.
Ez a kettő tulajdonképpen eredetében egy.
Csak a nevük különböző.
Ez az egység a nagy titokzatosság, titkok titka.
Minden titkok megnyilvánulásának kapuja."

Itt lehet elolvasni a művet.

Ágner Lajos: Száz kínai vers c. művét itt lehet elolvasni (a bevezetőben olvashatunk a kínai költészetről).

Lao Ce éltebölcselete - Tao Te King (ford.: Stojits Iván)

Így kezdődik:

„Az örökkévaló Tao (1) szavakban ki nem fejezhető (2).
Minden elnevezés, mellyel az örökkévaló Taot illethetjük,
fogyatékos.
Ez a megnevezhetetlen Tao teremtője az égnek és a földnek.
A látható természet külső megnyilatkozása a láthatatlan Taonak.
Tao megismerésére csak a teljesen megtisztult lélek juthat.
A szenvedélyek rabja csak a külső természetet láthatja.
A láthatatlan Tao és a látható természet tulajdonképpen egyetlen
egy fenséges élettenger.
Csakhogy a Tao a kifürkészhetetlen ősök, a titokzatos szülőanya."

(1) Tao annyit tesz, mint: egyetemes világszellem, legfelső életprincípium, abszolút Istenség.

(2) Az Istenséget (legfelső világszellemet) elmélkedés útján meg nem ismerhetjük. (...)

Itt olvasható a mű jegyzetek nélkül.

Lao Ce: Tao Te King Weöres Sándor fordításában

A kötet több ezer éves kínai bölcsességek tárháza, a taoizmus hagyományos fő műve, amely feltehetően az i. e. 4. század körül keletkezett. Számos fordítása és értelmezése létezik.
A tao az örökké mozgó, változó világ végső egységének elve, az anyagi világ mozgását meghatározó természettörvény.

Weöres Sándor az egyik legkiemelkedőbb magyar sinológus, Tőkei Ferenc prózafordítása alapján írta meg a verses változatot. A kötet tartalmazza a prózafordítást is, amelynek olvasása közben élvezhetjük az egyszerű kínai kifejezésmódban rejlő többértelműséget.



így kezdődik:

„Az út, mely szóba-fogható,
nem az öröktől-való;
a szó, mely rája-mondható,
nem az örök szó.
Ha neve nincs: ég s föld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja.
Ezért:
aki vágytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha vágya van,
csak a dolgokat szemlélheti.
E kettő mögött közös a forrás,
csupán nevük más.
Közösségük: csoda,
s egyik csodától a másik felé tárul
a nagy titok kapuja."


Itt el lehet olvasni a művet.
Az alább bemutatott Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások c. kötete is tartalmazza ezt a művet.