Tuesday, December 27, 2016

Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát!

A két kisregény elbeszélője 1978 áprilisában egy derűs nap délutánján épp baseballmeccset nézett a tokiói Dzsingú stadionban, amikor a pillanat hatása alatt megérett benne az elhatározás, hogy regényíró lesz. És így is lett, eljött az ideje, hogy elmesélje egy nyolc évvel korábbi nyár történetét. Saját történetét a 21 éves, nevesincs egyetemista fiúról, Patkány nevű barátjáról, akivel J bárjában nyugati jazz zenére nyakalták a sört. Meg a japán diákmozgalmakról, a kapcsolatok közötti botladozásokról, veszteségekről, sérelmekről. A lányról, aki lemondott az életről, a lányról, aki nem csak azért különleges, mert hiányzik egy ujja, hanem mert ha egyedül van, különféle hangok szólongatják. Aztán szexről, szexuális merengésekről, Szenvedélyekről, a flipperről meg az újrajátszásról.

Murakami két kisregénye már magában rejt mindent, ami a kiforrott művekre jellemző. Ebből a két írásból bomlik ki aztán a Birkakergető nagy kaland, amely a szerző számára is meggyőző erővel bizonyította, hogy 1978-ban valóban regényíró született.

Wednesday, December 21, 2016

Nakagami Kenji: Mandala der Lüste

 Irgendwo am Ende der Welt, in einem kleinen Ort in Japan leben die Tagediebe, die großen und kleinen Schurken, die Selbstmörder, die Verhurten und die Versoffenen, die die alte Hebamme O-Ryu noch alle gekannt hat. Wir können von Glück sagen, daß Nakagami Kenji die unglaublichen Geschichten von O-Ryu noch vor ihrem Tode hier festgehalten hat, denn sonst hätten wir von dieser archaischen Welt wohl nie erfahren.


 

 

Itó Projekt : Harmónia

 Ebben a jövőben az egyén teste közös tulajdon. Légy egészséges! Légy boldog! Akkor is, ha nem akarod.
Utópia végre megvalósult, hála az orvosi nanotechnológiának és a társadalmi jólétet szabályozó törvényeknek. A rendszer azonban, amely az állampolgárok egészségét hivatott őrizni, ellenük fordul. Az egész emberiség egy titokzatos elme túszává válik. 

Kirie Tuan, a diktatórikus jóindulat ellen egykor öngyilkossági kísérlettel lázadó lányt a múltja kísérti, miközben az Egészségügyi Világszervezet tagjaként versenyt fut az idővel, hogy megmentse világát. 

Te mit adnál meg azért, hogy harmóniában élhess magaddal?

Ezen a blogon írnak a könyvről. 


Tuesday, December 20, 2016

Tan Twan Eng: Az ​Esti ködök kertje

Jün-ling Töoh bírónő frissen diagnosztizált betegsége következtében el fogja veszteni emlékezetét, a beszédformálás és -értés képességét, a kommunikáció lehetőségét. Úgy dönt, hogy nyugdíjba vonul, a Cameron-felföldre utazik, ahol fiatalkorában hosszú időt töltött, és nekilát leírni emlékeit, ameddig még képes rá.
Malajzia japán megszállásának idején a fiatal Jün-ling és nővére fogolytáborba kerültek, ahonnan csak Jün-lingnek sikerült kimenekülnie. A háború végeztével úgy döntött, hogy beváltja testvérének tett ígéretét: épít egy japánkertet. Fel is kereste Aritomót, a japán császár egykori kertészét, hogy megbízza a kert megépítésével, ő azonban nem vállalta. Helyette azt az ajánlatot tette Jün-lingnek, hogy dolgozzon nála tanoncként, tanuljon tőle, hogy aztán majd megépíthesse a saját kertjét.
A történet kibontakozása során egyre több titokra derül fény Aritomo személyével kapcsolatban, s végül nyilvánvalóvá válik, hogy részt vett a háború alatt abban a titkos, Aranyliliom fedőnevű japán küldetésben, amelynek célja a megszállt területekről összerabolt kincsek elrejtése volt. Aritomo sosem beszélt erről senkinek, de titokzatos eltűnése előtt hátrahagyott egy rejtélyes térképet, amely a hozzáértő szemet nyomra vezetheti. Jün-ling úgy dönt, hogy mielőtt meghal, el kell tüntetnie a nyomokat, és újjá kell építenie Aritomo kertjét, amely kezd az enyészeté lenni – mint minden más is a világon, legyen az tárgy, emlék, érzés vagy gondolat.

Tan Twan Eng a malajziai Pinangban született 1972-ben. Jogot tanult Londonban, majd ügyvédként dolgozott Kuala Lumpurban, mielőtt minden idejét az írásnak szentelte. Jelenleg Fokvárosban él.
2007-ben kiadott, The Gift of Rain című első regényét több nyelvre lefordították, és jelölték a Man Booker-díjra. Az Esti ködök kertje a második regénye, a 2012-es Man Ázsiai Irodalmi Díj nyertese, a Man Booker-díj döntőse, 2013-ban elnyerte a Walter Scott-díjat történelmi regény kategóriában, 2014-ben pedig bekerült az IMPAC Dublin Nemzetközi Irodalmi Díj legjobb jelöltjei közé.

„Magával ragadó érzékiséggel idézi fel az 1950-es évek Malajziáját a maga buja tájaival és teaültetvényeivel... Kísérteties regény az emlékezetről.” The Sunday Times
„Szívfájdítóan eleven... Tan Twan Eng lélegzetelállító higgadtsággal és kifinomultsággal ír.” The Independent
„Elolvasása után is sokáig velünk marad.” The Daily Telegraph

 * * * 
 
A szerző honlapja.

Kyung-sook Shin: Vigyázzatok ​Anyára!

Amikor a 69 éves Szonjo (So-nyo) elszakad férjétől a szöuli metróállomás forgatagában, családja kétségbeesetten indul a keresésére. Mégis, ahogy a régóta lappangó titkok és a személyes sérelmek szépen lassan napvilágra kerülnek, mindenkiben felmerül a kérdés: vajon mennyire ismerik az asszonyt, akit anyjuknak neveznek? 
 
A szívhez szóló hangokon, a lány, a fiú, a férj és az anya szemszögéből elmesélt történet egyszerre nyújt hiteles képet a mai Koreáról és egyetemes betekintést a családi szeretet témájába.

Yi Mun-yol: Torz ​hősünk

A ​​regény a diktatúra kialakulásának, működésének majd felszámolásának folyamatát modellálja egy elemi iskola mikrovilágában.
Az ötvenes évek végén játszódó történet főhőse egy kisfiú; ő meséli el felnőttként azokat az élményeit, amelyek harminc év múltán is felkavarják. Sorsában a lényeges fordulatot az hozta, hogy apját váratlanul vidékre helyezik, és ő az egyik szöuli elitiskolából közönséges vidéki iskolába kerül. Ott meglepődve tapasztalja, hogy osztálybizalmi diáktársuk, akire az osztályfőnök kényelemből még a testi fenyítés jogát is átruházza, korlátlan, diktatórikus hatalommal bír hatvan (!) fiú fölött. Érdekfeszítő történet, lélektanilag igen hiteles a szöuli kisfiú betörésének, alattvalóvá züllesztésének rajza.
A haza kettéosztottságával foglalkozó nagyszámú koreai irodalmi alkotást azzal múlja fölül Yi Mun-yol életműve, hogy a tragédia okait nem a külső, nemzetközi körülményekben, hanem a koreai társadalom belső ellentmondásaiban s az egyéni döntésekben keresi.
Yi Mun-yol (이문열 / 李文烈) (1948) a legismertebb kortárs koreai író, műveit sok nyelvre lefordították.
Élete is mintha a koreai nép huszadik századi zaklatott sorsát példázná: családja kettészakadt. Édesapjától a koreai háború választotta el: a balos érzelmű apa Északra távozott. Délen az anya a kisfiúval megtapasztalta a szegénységet, a környezet megvetését a kommunista apa miatt, a rendőrségi felügyeletet, hiszen „ilyen rokonnal” hosszú ideig gyanúsak voltak.
A Torz hősünk című kisregényben a koreai politikai élet allegorikus ábrázolásának művészi hitelességét üdvözölte a kritika.

További információk a Széljegyzeteken olvashatók.

Tuesday, November 29, 2016

Szergej Tretyakov: Teng ​Si-Hua

A könyv alcíme: Egy kínai diák önvallomása.

Tretyakov regénye a kínai forradalom 1927-ig terjedő szakaszáról nyújt betekintést európai szemmel a kínai élet sokszor távoli világába.

A 30-as években a regény megjelent németül, angolul, kínaiul, norvégül, csehül, eszperantóul és magyarul (Pozsonyban a Práger Kiadónál).

Thursday, November 17, 2016

Hanne Chen - Henrik Jäger: KulturSchock: Mit anderen Augen sehen: Leben in Fremden Kulturen


Képtalálat a következőre: „Hanne Chen - Henrik Jäger: KulturSchock: Mit anderen Augen sehen: Leben in Fremden Kulturen”Dieser Titel ist vor allem für Frauen geschrieben, die als Mitausreisende mit ihrer Familie einen mehrjährigen Auslandsaufenthalt in Ländern Afrikas, Lateinamerikas und Asiens erwägen. Die Autorinnen haben in der Entwicklungs- zusammenarbeit und der interkulturellen Managervorbereitung gearbeitet und kennen die Materie hautnah aus eigenen Erfahrungen. Sie bieten inhaltliche und emotionale Unterstützung bei dem Vorhaben, ein Zuhause fern von zu Hause einzurichten. Ein umfangreicher Service-Teil gibt länderübergreifende Informationen, Anregungen und Tipps, um einen geplanten Auslandsaufenthalt vorzubereiten und die Zeit im Gastland aktiv zu gestalten.Aus dem Inhalt:- Jede Reise beginnt zu Hause- Den Auslandsaufenthalt realistisch bewerten- Vorbereitung für die ganze Familie- Neu Einrichten im Ausland- Vom Umgang mit Hauspersonal- Gesundheit ist das halbe Leben- Ausreise mit Kindern- Kontakte, Freizeitgestaltung und Freunde- Mitgegangen – mitgefangen: die Familie managen- Familienleben und Partnerschaft.

Caroline Mason: Egyszerű ​kínai etikett


Caroline Mason az angliai University of Durham előadója a Kínai nyelv és civilizáció tárgyból. 15 éve szerteágazó kapcsolatok fűzik Kínához. London és Harvard egyetemein végezte tanulmányait, diplomát szerzett kínai nyelvből, szociális antropológiából és nyelvészetből. Tapasztalt tolmács és fordító, jelenleg is dolgozik a China Qyarterly számára.

Helmut Morsbach: Egyszerű ​japán etikett


Japán elég messze van ahhoz, hogy minden másképp legyen, mint ahogyan Európában szokásos. Kezdődik mindjárt a bemutatkozással, aminek kézfogásos formája odaát még új módinak számít. Így ne csodálkozzunk a kézfogással párosuló főhajtáson, sőt ajánlatos, ha magunk is próbálkozunk vele – írja Helmuth Morschbach, a nemrég Magyarországon is kiadott „Egyszerű japán etikett” című könyvében.

Dean Engel - Ken Murakami: Japán


A Passport sorozat Japán számos gyakorlati tudnivalót és máshol nehezen megszerezhető információt tartalmaz a japán tárgyalási stílusról, Japán üzleti életéről, etikettjéről, kormányzatáról, munkahelyi körülményeiről a külföldiekkel szembeni viselkedésről, a hagyományokról és szokásokról.

Sille István: Az etikett és a protokoll kézikönyve

Sille István: Az etikett és a protokoll kézikönyveAlcíme: Elmélettől gyakorlatig itthon és külföldön


Minden emberi kapcsolat ősidők óta bizonyos formaságokhoz kötődik,és az emberek közötti érintkezés gyakorlatában érzékelhető a rendező elvek igénye.A kézikönyv a viselkedési formák tudatosításához kíván segítséget nyújtani.
 
Külön fejezet szól a kínai, vietnámi, mongol és japán etikett és protokoll sajátosságairól.

Wednesday, November 16, 2016

Susan Briscoe : Japán taupe patchworkblokkok

 A japán foltmunkák többsége azonnal felismerhető a kifinomult színösszeállításokról, a különleges nyomott mintákról, a finomszövésű pamutanyagokról, és a harmóniát sugárzó tónusokról. A barna és szürke árnyalatait felvonultató összeállítások megteremtették a japán stílust, ami japán taupe néven vált ismertté. A hagyományos blokkban feltűnnek modern szövött és nyomott mintás textilek is.
Válasszunk a 125 patchwork- és rátétmintás blokk közül, valamennyi japán stílusú, szürkésbarna anyagokból készült, és geometrikus, íves vagy képszerű mintákat vonultat fel, de ősi japán családok címereinek mintái is megjelennek rajtuk.
Variáljuk a különböző szövött és nyomott mintás textileket, és garantáltan egyedi alkotások születnek. A blokkok elkészítéséhez szükséges technikákat lépésről lépésre bemutatja a könyv.
Ötleteket is találunk arra, hogyan kombináljuk a különféle blokkokat. Számos blokk-kombinációra mutat példát a könyv, valamint hat tárgy elkészítését részletesen is leírja: párna, asztali futó, falikép, takaró és két táska.

A tartalomból:

- Alapanyagok, eszközök és technikák
- Textilanyagok
- Eszközök
- Vágás
- Blokk összeállítása
- Rátétminták
- Díszítések
- Befejező műveletek
- Blokkgyűjtemény
- Válasszunk blokkot!
- Patchworkblokkok
- Rátétmintás blokkok
- Vegyes technikával készült blokkok
- Sablonok 

 

Susan Briscoe: Japán taupe patchworkblokkok

Sunday, October 9, 2016

Pearl S. Buck: Keleti ​szél, nyugati szél

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az édes anyaföld Nobel-díjas irónőjének ez a regénye is Kínában játszódik. Az előkelő családból származó Kuj-lant a keleti szokásoknak megfelelően szülei már csecsemőkorában eljegyezték. Esküvőjén, tizenhét esztendős korában látja meg először férjét. Ekkor még nem sejti, hogy a felvilágosodott, modern szellemű, Nyugaton tanult orvostól világok választják el. A szép, törékeny fiatalasszony azonban nagyon szereti férjét, s van ereje hozzá, hogy legyőzze szigorúan hagyományos neveltetését, megtartsa férjét, s ezzel együtt utat nyisson lelkébe és életmódjába egyaránt a modern világ merész kihívásainak.

Pearl S. Buck: Az ​édes anyaföld

„Ez volt az évad legjobb regénye!” – kiált föl Harry Hansen, aki a legnagyobb amerikai lapok kritikáját tolmácsolja ezzel a megállapítással. 

„A közönség és a kritikusok valószínűleg eldöntik majd – írja Laurence Stallings –, hogy Pearl S. Buck könyve volt a könyvpiac legjobb regénye: a "New York Times” pedig kijelenti, hogy Az édes anyaföld fényesen beváltott minden ígéretet, amit a legoptimistább várakozás fűzött a könyvhöz. Van stílusa, ereje, átütő összefüggése és megvan benne a drámai valóság meggyőző hatalma. Mélyenszántó bonyodalma nem annyira a kínai élet külső formáit fitogtatja, mint inkább az általános, emberi élet jelentőségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a földkerekség minden részében és minden idejében átélt és átél még ma is az emberiség."


A boldogság ára címmel is megjelent.

Eredeti mű: Pearl S. Buck: The Good Earth

Eredeti megjelenés éve: 1931

Lucien Bodard: Monsieur Le Consul


 
 
C'est une Chine hallucinante que Lucien Bodard fait revivre dans ce roman. Une Chine de misère et de famine, de fastes, de mendicité, qui sent le cadavre et l'excrément, la Chine des mouches, des espions, des lépreux et des têtes coupées, un pays grouillant, un chaos livré aux ambitions rivales des étrangers et dévasté par les «Seigneurs de la guerre » qui pillent, qui brûlent, qui rançonnent. On se croirait au fond des âges. Pourtant, c'est, dans cette Chine médiévale que l'auteur est né il y a cinquante ans, et Albert Bonnard, consul de France à Tcheng Tu, capitale du Sseu Tchouan, ressemble fort à son propre père. Seul avec sa famille dans cette province du bout du monde où il règne sur une armée de serviteurs inquiétants, « le consu1 » poursuit son grand dessein : la construction d'une ligne de chemin de fer qui doit relier Tcheng Tu à Hanoi. Mais il faut manœuvrer parmi des embûches innombrables et toujours inattendues, ménager les potentats locaux qui exigent des armes et les trafiquants qui recherchent le pavot, louvoyer entre les périls quotidiens pour défendre les intérêts français contre l'âpreté britannique - sa bête noire - et l'appétit vorace des requins venus de Shanghai.

Cela ne va pas sans découragements - que l'opium atténue de rêves délirants - tandis qu'Anne Marie, sa femme, et Lulu, son fils, vivent à ses côtés une existence parallèle où splendeurs et menaces se confondent dans les mirages coloniaux.

La peur et le luxe, les massacres, les banquets, les incendies, tout semble démesuré dans cet univers à l'écart, et Lulu l'explore sans crainte avec la cruauté candide d'un « petit Chinois blanc » que n'étonnent ni les supplices ni les batailles ni les bordels, dans le prodigieux décor de crasse et de merveilles millénaires qui s'offre à ses souvenirs.

Henry S. Landor: Utazás ​a rejtelmes Tibetben

H. S. Landor elsőként írt a szélesebb olvasóközönségnek úti beszámolót a 19. századi Tibetről. Arról a világtól elzárt, rejtelmes himalájai országról, amelyről oly szívesen képzelődtek a hölgyek és urak a korabeli nyugati szalonokban. Képzelődtek, és hol rajongtak a titkokat őrző tibeti lámák kultúrájáért, hol pedig borzongtak tőle. De mindkét érzés édes volt, bódító, mert ellenállhatatlanul vonzotta őket a keleti misztika, még inkább a mágia.Landor könyvében először találkoztak helyszíni leírásokkal, olyan történetekkel, amelyek a képzeletüket is felülmúlták. Ez a könyv tette Landort világhírűvé és mérhetetlenül gazdaggá, ez az a könyv, amelyre Magyarországon is úgy emlékszik a háború előtti nemzedék, mint egyik legizgalmasabb, legmegrendítőbb olvasmányára. Pedig mindeddig az eredeti terjedelem bő egyharmadát ismertük csupán.

William Dale Jennings: A ​rónin

"Miután ​​végzett a nekigyűrkőzéssel, a rónin beletörölte tenyerét combjába, és feltartotta szétfeszített ujjait, hogy megnézze, nem remegnek-e. Minden szem az ujjaira szegeződött. Olyanok voltak, mint a kő. Kezének rezzenetlen ereje volt az egyik mozzanat, amire a legtöbb túlélő visszaemlékezett. 


Arra is sokan emlékeztek, ahogy egyetlen mozdulattal kirántotta a kardját és lesújtott. Az előtte álló férfi karja kihullt ujjasából. Döbbenten nézett a földre, összeráncolt homlokkal csendesen felnyögött, majd pokoli üvöltése végigsöpört a folyóparton…" 



A középkori Japán erőszakkal telített korszakában játszódó történet főszereplője egy félig legendás, félig valós történelmi alak, aki barbár gyilkosból népi hőssé válik. A W. D. Jennings által feldolgozott zen történetben a gazdátlan szamuráj fokozatosan halad végzete felé, amit a bölcs már csírájában lát. A rónint nyughatatlan lelkiismerete hajtja a poklok mélyéből a megtisztulás felé. A megingathatatlanul realista zen misztika hagyatéka ez a történet, amely biztos, hogy felrázza, megdöbbenti de egyben inspirálja is az olvasót.

Joan D. Vinge: 47 ​ronin


A ​​47 ronin valós eseményeken alapuló története a szamuráj becsületkódex, a busidó egyik leghíresebb példája, egyben a 18. század eleji feudális Japán egyik legvéresebb bosszúhistóriája. Asano urat, a 47 szamuráj vezetőjét rituális öngyilkosságra kényszerítik egy udvari hivatalnok bántalmazása miatt. Az úr nélkül maradt harcosok, azaz immár roninok bosszúja az erőszak valóságos láncreakcióját indítja el, és a kegyetlen küzdelemben a történelmi szereplőkön kívül a japán mitológia lényei, boszorkányok, démonok és más mesés teremtmények is részt vesznek. 

A roninok példázata a megtorláson kívül az erkölcsi tartásról, a hűségről, a becsületről is szól, talán ezért is ihletett meg már számos művészt. Már 1907-ben (!) filmet forgattak belőle Japánban, egy hagyományos bábelőadás felhasználásával. Ezt az alkotást később még számos moziadaptáció, filmsorozat követte. A legutolsó feldolgozás felvételeit épp hazánkban kezdték meg Keanu Reeves főszereplésével – jelen kötet ennek forgatókönyvén alapszik.

Thursday, September 22, 2016

Tien Huu: A rizsföldek szerelme

Alcím: Ázsia erotikus konyhaművészete

Nyisd ki a szemed, és élvezd e sorokat! Bizonyos, hogy felcsillan benne az öröm, és mohón befogad mindent: a szemelgetve ízlelt verseket, az egzotikus csábító ínyencfalatokat, melyek oly kívánatosak, mint a szerelmesed teste. Egy hídra lépsz, mely a nőiség és a végtelen tengerek mitikus világába vezet, át- meg átszőve a hétköznapok mítoszával. Szemed felragyog az örömtől, s már szinte élvezi is az ázsiai természet ehető szépségeit. Nyisd ki a szád, és ízleld meg, amin előbb csak átfutott szemed: a habkönnyű, elomló sütemény rizsszemeit, a kenyérfa gyümölcsének puha-aromás húsát, a vérvörös bételt… És ajkad mélyen belemerül a kagyló fűszeres ölébe, nyomul be a csiga rejtett házába. 

Így nyílik meg szemednek és ajkadnak az ázsiai konyha érzéki világa, egy világé, melyben az apró, hétköznapi dolgok kivallják mitikus-szimbolikus jelentésüket.
*
Tien Huu, e könyv szerzője Közép-Vietnamban született. Az etnológia doktora, aki Münchenben egy speciális vietnami éttermet tart fenn.

Wednesday, September 14, 2016

Shan Sa: A ​gójátékos

A gó a szerelem és a sors játéka. Az Ezer Szél nevű kisváros főterén egy fiatal férfi és egy kamasz lány találkozik nap mint nap a gótábla mellett. Mindketten nyerni akarnak. A férfi, a megszálló japán hadsereg álruhás tisztje, a háború elviselhetetlen borzalmai elől menekül a játékba, míg a test gyönyöreit éppen felfedező kamasz lány a családi kötöttségek és a szerelmi csalódás elől. Ők ketten még egymás nevét sem tudják, ám akaratlanul is egyre szenvedélyesebb érzelmek fűzik őket össze. Aztán egy végzetes napon lehull az álca…

Saturday, September 10, 2016

Dai Sijie: Balzac ​és a kis kínai varrólány

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​​utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt Franciaországban a kínai születésű, de közel két évtizede Párizsban élő filmrendező és író, Dai Sijie önéletrajzi ihletésű regénye. A könyv két főhősét, a tizenhét éves narrátort és barátját, az egy évvel idősebb Luót – mindketten osztályellenségnek nyilvánított burzsoá-értelmiségi, nevezetesen orvos család fiai – a kulturális forradalom idején átnevelő táborba, egy isten háta mögötti kis hegyi faluba küldik, koldusszegény és hihetetlenül tudatlan parasztok közé. A hajdani ópiumtermesztők, akiket már régen „jó útra térített”, átnevelt Mao rendszere, gyanakodva és ellenségesen fogadják a fiúkat. A két jó barát a földeken és a rézbányában dolgozik – embertelen körülmények között. Éheznek, fáznak és ami a legrosszabb, állandóan rettegnek. Ám egy napon hatalmas boldogság és szerencse éri őket: tulajdonukba kerül egy, tiltott nyugati szerzők (Balzac, Hugo, Stendhal, Dumas, Dickens) kínaira lefordított műveivel teli láda. Egy addig ismeretlen, káprázatos, új világ tárul fel előttük. A regény narrátora a kincs elvesztéséről és a leleplezéstől való félelmében Balzac egyik művének néhány sorát felírja birkabőr bekecse belső oldalára: az irodalom melegíthet-melengethet is – nemcsak a testet, de elsősorban a lelket. Na és persze a szívet, amit alkalomadtán teljesen meg is lágyíthat. Ezért olvassa fel Luo Balzac regényét szerelmének, a címszereplő kis kínai varrólánynak. A lányt azonban annyira megváltoztatják, „átnevelik” a hallottak, hogy egy napon búcsút mond egész addigi életének, még kedvesének, Luónak is, és a városba indul szerencsét próbálni. Az ifjú kínai Pügmalion és a nagy francia regényíró új életet lehel egy kis varrólányba, szabad, független nővé és emberré változtatja. A művészet hatalma végtelen. Dai Sijie regénye megrendítő, hiteles dokumentum a kulturális forradalom éveiről, Mao Kínájáról, a regény három ifjú hősének remekbe szabott, finom, intelligens humorral átszőtt Bildunsgromanja, amolyan kínai „Érzelmek iskolája”, és szívből jövő, őszinte tisztelgés az irodalom előtt, amely reményt, hitet adhat, sőt életben tarthat.

Tuesday, August 16, 2016

Dornbach Mária (szerk.): A ​sárkányhercegnő

A népmesék kedvelt hőse a sárkány. Általában hétfejű, gonosz, félelmetes, rettegésben tartja a vidéket. Ám mindig akad egy bátor vitéz, aki legyőzi a rettenetes szörnyet, vagy túljár az eszén, s elnyeri méltó jutalmát is. Gyűjteményünk két részében a világ népmesekincséből nyújtunk válogatást. A magyar, kínai, burmai, tadzsik, görög és spanyol mesék más-más helyszínre kalauzolják ugyan olvasóikat, egyvalami azonban közös bennük: főhősük a legyőzött és a lóvá tett sárkány. Manapság is születnek újabb és újabb történetek róla, csakhogy – mint sok más népmesei hősből – az írók belőle is már kedves, szeretetre méltó figurát faragnak. Ilyen szelíd, „ibolyaszemű” sárkányok tehát a szereplői kötetünk harmadik részének.

Szántai Zsolt (szerk.): A tűzmanó - japán mesék

Hogy gondolkodik egy szigetlakó a világ teremtéséről? Kik a japán népmesék hírhedt ördögei és jótündérei? Féljünk vagy barátkozzunk az ázsiai démonokkal, sárkányokkal? Mindezekre választ kaphatunk a japán népmesegyűjteményből.


Japán népmese-gyűjtemények, melyet korábban bemutattunk:

Urasima Taró, a szegény halász – japán népmesék
Japán népmesék
Az eladott álom - japán mesék
Bűbájosok versengése - japán népmesék
Japán mesék - A világ meséi sorozatból
Japán regék és mondák


Népmese-gyűjtemények, melyek japán népmeséket is tartalmaznak:

A három amulett - Ázsiai mesék
A sárkánykirály palotája - Kínai, tibeti, vietnami, japán, koreai és ujgur mesék
Schweiger Szilvia (szerk.): A róka árnyéka - Távol-keleti mesék felnőtteknek
A Távol-Kelet varázsa : népmesék, legendák, történetek

 

Ma Jian: A tollnok

A kínai Kunderaként is emlegetett író a mai kínai élet abszurd és kegyetlen jelenségeit tűzi tollhegyre Egy estén az író kifakad barátjának, hogy pártmegbízásból egy közkatonáról kell írnia, aki a forradalom ügyéért áldozta életét, csakhogy ő nem ilyen regényt akar. Olyan emberekről akar írni, akiket ismer, és akiknek az élete sokkal jobban hasonlít arra a világra, amelyben él…

Lin Yutang: A bölcs mosoly

A világhírű kínai író könyve az emberről és az ember életéről szól. Lírai filozófia, személyes, egyéni szemlélet tükre. Nem elvont okoskodás, olyan ember írta, aki „végtelenül szeret a földön heverni, hozzátapadni a talajhoz, eggyé válni a gyepes hanttal” – de némelykor megrészegszik ettől a földtől, oly könnyűnek érzi lelkét, hogy az égben képzeli magát. Elbűvölő okossággal ír a szellemről és a testről, a kínai filozófiáról, a virágokról és a versekről, a játékról és a művészetről. Soha nem nagyképű, mindig emberi, megtanít arra, hogy „az élet költemény” és hogy a legméltóbb emberi állásfoglalás a bölcs mosoly.

A szerzőtől korábban bemutattuk:

Lin Yutang: Egy múló pillanat I-II.
Lin Yutang : Peónia
Lin Yutang: Mi, kínaiak

Thursday, August 11, 2016

Gyatso, Tenzin (Quatorzième Dalai Lama): Mon pays et mon peuple : mémoires

L'année 1984 a marqué vingt-cinq ans d'exil pour cent mille Tibétians et leur chef spirituel et temporel, Tenzin Gyatso, XIVe Dalaï Lama.

A ceux des Occidentaux qui lui demandent directement ce qu'ils peuvent faire pour son peuple, Sa Sainteté répond qu'ils doivent s'attacher sans relâche à rappeler l'existence et la situation actuelle des Tibétains.

C'est dans cet esprit et à l'occasion de cet anniversaire qu'a été entreprise une nouvelle traduction de ces Mémoires, publiés en 1962 sous le titre My Land and My People. Une première édition française était déjà parue en 1963, sous le titre Ma terre et mon peuple. De plus, dans le désir de l'actualiser, ce texte a été complété d'articles récents écrits par le Dalaï Lama.

Piotr Kłodkowski: A ​Kelet csodálatos zamata

A ​​Kelet csodálatos zamatát évszázadok óta fűszerek és legendák juttatják el a mi tájunkra, Európába. Gondoljunk csak a Szöktetés a szerájból vagy a Diótörő transzportált keletiességére! 

Manapság a valóság megragadásában előbbre járunk, csak be kell fizetni egy turistaútra, a meglepetés kinek-kinek másképp jut ki. 

Egy kis előkészület ez a kötet az útra indulóknak és pótlék az itthon maradóknak. 

Piotr Kłodkowski Irántól Indiáig, Kínától Arábiáig, Kambodzsától Ceylonig keresztül-kasul bejárta a Kelet világát. 

Stílusa elegáns, könnyed, szellemes, olykor akár költői; sok váratlan fordulatot tartogat. Ír arról, hogy a nyugati mintára épült plázában egy kis mecset is húzódik, ahol a rituális mosdás helyét veszélyes vizeldének tekinteni, hogy a nyugati mintára trenírozott menedzser zug kutyahúsevő, hogy a bazár árusainak becsületessége is meglepő, hogy talán az Európából visszatérő keletiek is ugyanúgy sóvárognak Európa után, ahogy a Keletre visszavágyódó utazó teszi, és így tovább… 

Jó idegenvezetőre találunk a szerzőben!

Thursday, February 18, 2016

Bang Jong Gab (szerk.) : Koreai költők 1920–1930


Az utóbbi néhány évtizedben sok szó esett a költői magatartásról. A polgári esztéták elefántcsonttoronyban szeretnék látni a költőt, az ún. „örök dolgok” énekesének, távol kora eseményeitől, elvonatkoztatva népe mindennapi életétől, küzdelmeitől.

Ám az a négy koreai költő – a koreai költők legjobbjai –, akik ebben a kötetben felsorakoztak, ellentmondanak ennek az elvnek: ugyanis belevetik magukat az élet sűrűjébe, együtt élnek a néppel.


"Mi bántja szívedet,
Te szótlan reszkető,
Sejtelmes gyertyafény?
Beszélj!"

Így vallatják önmagukat s nem állnak félre, nem hallgatnak, hanem beszélnek. Beszélnek a nép nevében.

„Hívó hangot” hallanak, hívó, sürgető hangot:
"Jöjj utunkra, azt kövessed,
hű bajtársak várnak rád"
s ők habozás nélkül lépnek a közösség útjára.

Közös költői magatartása ez ennek a négy koreai költőnek. Művészetüket fegyvernek tekintették, s amikor kellett, puskával a kezükben álltak ki a japán hódítók ellen, az első vonalban harcolva.

Így vált művészetük teljessé, így találtak visszhangra és a népükre.

Tőkei Ferenc (szerk.): Zenepalota

Az ókori Kínában az időszámításunk előtti II. században érdekes intézményt hoztak létre: a Yo fu (樂府/乐府)-t, a Zenepalotát. 

Feladata volt a birodalom népdalainak, balladáinak és rigmusainak összegyűjtése. Az intézmény hosszú évszázadokig tevékenykedett és munkájának eredménye az a versgyűjtemény, melynek legérdekesebb darabjait ez a kötet ismerteti meg a magyar olvasóval. 

A könyvnek nagy az irodalmi ritkaság-értéke: benne maradtak fenn a kínai verses epika legrégibb és csaknem egyedülálló művei, a népballadák és a népi románcok. 

Különös érdeklődésre számíthatnak azok a darabok, melyek valószínűleg belső-ázsiai nomád törzsek népköltéséből valók, „barbár” dalokon alapszanak, vagy ilyenek fordításai – olyan korból, amelyből e népek nyelvén semmiféle szövegemlékkel nem rendelkezünk. 

        * * *

Egy-két vers olvasható a gyűjteményből a korábban bemutatott Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások c. kötetben is.

Li Taj-Po versei

Li Taj-Po neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt.

Kosztolányi és mások fordításaiban eddig megjelent versei azonban csak töredékes képet adnak sokszínű, világirodalmi rangú költészetéről.

Élete és működése a Tang-dinasztia korára esik : ebben az időben Kína a földkerekség talán legnagyobb birodalma, fővárosa nemzetközi forgalmú világváros, népek és kultúrák találkozóhelye.  (részlet a fülszövegből)

Friday, February 12, 2016

Wang Xuejun: Konfuciánus történetek


 Vajon milyen ember volt Konfuciusz? És miért foglalkoztatja az általa alapított eszmei irányzat a modern kor Kínáját?
A konfucianizmus része és következménye a kínai kultúra fejlődésének, ezért kikerülhetetlen, ha a kínai gondolkodásmóddal szeretnénk megismerkedni vagy kínaiakkal kívánunk kapcsolatot teremteni. 


Ez a klasszikus konfuciánus elméletet hordozó történetekből összeállított kötet segíti az olvasót, hogy jobban megismerhesse e keleti nép eszméinek alapjait, családi etikettjét, illetve etikai ideálját.

Saturday, January 30, 2016

Murakami Haruki: Világvége és a keményre főtt csodaország

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A talányos című regény cselekménye két szálon fut. Páratlan és páros fejezetei talán egymásról mit sem tudva és egymás elébe vágva fonódnak össze, hogy minden fordulat a meglepetés erejével hasson. A krimiszerű stílusban megírt, szenvtelen, ironikus hangvételű „keményre főtt csodaország" indul előnnyel. Matematikus-numerátor főhősének nincs neve, noha az író az ő ürügyén mondja a magáét, miközben a csodaország mélységeibe és bonyolult, megtévesztő kalandokba sodorja őt. A „Világvége" a lélek elszivárgásának lírai története, amely az önmagukba visszatérő belső erővonalak mentén kering jövő, lélek, emlékek és akarat nélküli emberek társaságában. Csodaország hősét sorsa kíméletlenül tereli a párhuzamos világ felé, és kalandjai végén be is lép az ismeretlenbe. De hogy mi vár rá, az sejtelem marad. A filozófiai, történelmi, biológiai, régészeti esszébetétekkel váltakozó kalandtörténet Murakamira jellemző módon bővelkedik irodalmi illusztrációkban, zenei utalásokban, rejtelmes világában békésen megfér egymás mellett Bob Dylan és Dosztojevszkij.

Murakami Haruki: Köddé vált elefánt

A Köddé vált elefánt című kötet Murakami Haruki korai novelláinak legjavából válogat. Rafinált olvasmányok ezek, látszólag egyszerűek, mégis súlyosak. Különös, felkavaró és elgondolkodtató élmény valamennyi. Többségünk mégis azért szereti Murakamit, mert a szerző a megismerhetetlent járja körül, az olvasó pedig szeret belemerülni a misztikus, talányos, sokszor átláthatatlan meseszövésbe. A kötet tizenkét év novellatermését fűzi egy csokorba. A rövid elbeszélések már előrevetítik azoknak a kultikussá vált nagyregényeknek a sokkal összetettebb és bonyolultabb világát, amelyek meghozták a nagy áttörést, és Murakamit a világ egyik legismertebb, legolvasottabb szerzőjévé emelték.

Korábban bemutattuk a könyv angol nyelvű kiadását.

Murakami Haruki: Férfiak nő nélkül

A Férfiak nő nélkül című kötet történetei megidézik Ernest Hemingway-t, de, nem a nők utáni hajszolt vágyról szólnak, mint az amerikai klasszikus hasonló című korai elbeszélés-válogatása. Murakami novellahősei olyan férfiak, akiket elhagyott (vagy épp elhagyni készül) egy nő, érthetetlenséget, magányt, ürességet hagyva maga után. A szerző ezeknek a férfiaknak az érzéseit írja körül a maga jellegzetesen visszafogott, talányos stílusában. Aki szereti Murakamit és a novellákat, nem fog csalódni a hét virtuóz történetben, amelyek most is váratlan fordulatokat tartogatnak, miközben semmi sem hiányzik belőlük a már ismert motívumvilágból. Férfi szemszögből megírt sorsok és életek rajzolódnak ki Beatles-számok dallamára (Vezess helyettem, Tegnap), máskor az Ezeregy éjszaka meséinek (Seherezádé) vagy Kafka átváltozás-történetének (Samsa szerelmes) elemeiből merítve, hogy végül levonhassuk a következtetést: a nő nélküli férfiak számára a világ mardosó egyveleg, egy az egyben a hold túloldala.
"Kafuku nem tudta megérteni, miért kell a feleségének más férfiakkal lefeküdnie. Most sem érti. Ők ketten ugyanis, mióta csak összeházasodtak, mindig jó viszonyban voltak, házaspárként is, de a mindennapokat együtt görgető társakként is. Amikor idejük engedte, mindenről szenvedélyesen és őszintén beszélgettek, és igyekeztek megbízni a másikban. Kafuku úgy gondolta, lelkileg és szexuálisan is összepasszolnak. A környezetük is szerető, ideális párnak tartotta őket.
El kellett volna határoznia magát, és megkérdeznie a feleségét, amíg élt, hogy akkor meg miért kellett más férfiakkal lefeküdnie. Egyszer már ott készült az ajkán a kérdés. Hogy mégis mit kerestél bennük? Hogy mégis mi hiányzott belőlem?"