Modern kínai elbeszélők - Tanulmányok és fordítások Galla Endre 80. születésnapjára

Szerepelnek benne a korszak legnagyobb íróinak (Lu Xun, Lao She) rövid írásai, ugyanakkor a Kínán kívül kevésbé ismert szerzők novellái és esszéi is. E művek magyarul még nem jelentek meg. 

A könyv átfogó képet ad a 20. századi kínai irodalom fejlődéséről, az egyes iskolákról, a különböző időszakok irodalmának központjában álló problémákról, s közvetve Kína egyik legviharosabb évszázadának történelméről, társadalmáról és kultúrájáról. 

Az egyes szerzőket és műveket a fordítók által írt tanulmányok mutatják be. 

Szerkesztette: Hamar Imre és Salát Gergely.

 

 

Zombory Klára (szerk.): Nők egy fedél alatt - Mai kínai kisregények

"Emberek szellemekkel pecáznak, alkudoznak, halott fiatalasszony gyermekét segítik világra, belepusztulnak abba, hogy autó gázol át a kabátjukon. Folytonos álmok, képzelgések kísérik a kisváros lakóinak életét. Hiedelmek, babonák, imák, születési csillagzatok, teljes bizonytalanság" Egy fiatal férfi (talán az író maga) elhatározza, hogy minden kockázat ellenére egy tibeti lepratelepen tölt néhány napot a nyomorult, félholt betegek között. Szinte fullasztó monotonitás és unalom veszi körül ezeket a világtól örökre elzárt, semmittevésre kárhoztatott lényeket, ám érzelmi világuk, sőt érzékiségük nem satnyult el, nem rothadt szét a testükkel együtt" Egy fiatal diáklány apja halála miatt belekényszerül egy "házasságba": egy ötvenvalahány éves kereskedő veszi házába felesége és két ágyasa mellé negyediknek. A nők csak játékszerek ebben a környezetben, életük egyetlen célja, hogy magukra vonják a ház urának figyelmét, és fiút szüljenek neki, mert akkor viszonylagos kényelemben élhetik életüket. S aki vét a tradíciók ellen, arra a "halálkút" vár...

A nagyvárosi kispolgárok szüntelen hajszája, küzdelme a fennmaradásért tönkreteszi a hétköznapok apró szépségeit is. A férj a legegyszerűbbnek tűnő dolgokat sem képes elintézni, mert nem látja át, hogyan működik a rendszer... Egy isten háta mögötti kis hegyi faluban egy testi-lelki nyomoréknak le akarják vágni a fejét, hogy így engeszteljék ki a Rizsistent, s mivel az áldozati felajánlás kudarcba fullad, háborút indítanak a szomszéd falu ellen- A modern kínai próza öt jeles képviselőjét mutatjuk be kötetünkben.

A "kulturális forradalmat" követő időszakban megjelent egy új gondolkodású, világirodalmi tájékozottságú, fiatal írónemzedék, amelynek művei a kínaiak életében, gondolkodásában végbement alapvető változásokat tükrözik.

Újszerű, igényes irodalmi alkotások születtek, különféle (nyugati és keleti) szellemi áramlatok hatnak azóta is.

Tematikai (korunk, vidék, kultúra, az értelmiség helyzete, testi és lelki szerelem, a perifériára szorult emberek mindennapjai, a történelmi események újraértékelése stb.) és stílusbeli sokszínűség jellemzi ezeket az írókat, akiknek nem egy műve Európában és Amerikában is feltűnést keltett, s a filmvásznon is népszerű lett, mint például a Zhang Yimou és Gong Li által fémjelzett Vörös lámpások, a Nők egy fedél alatt moziváltozata.

Gyutai Zsuzsa könyvismertetője

Histoire de la famille

Sommaire:
.
.
.
La famille chinoise ancienne
La famille chinoise médiévale
Le Japon traditionnel
.
.


Publisher: Les connaissances modernes / Famille 2000 (1971)

Csoma Mózes: Diszkózene a Kvangbok sugárúton

Alcím:  Észak-Korea a rendszerváltozások évében

 

1989 a szocializmus bukását jelentette Közép- és Kelet-Európában. A távol-keleti térségben ugyanakkor nem került sor rendszerváltozásokra. Kínában az évek óta tartó gazdasági reformok ellenére drasztikus eszközökkel számolták fel a rendszer kereteit fenyegető diákmozgalmat, az egyre inkább monarchikus jellegű Észak-Koreában pedig a változások gondolata sem merülhetett fel. 1989 mégis fontos korszakhatár a KNDK történetében: először és utoljára fordult elő, hogy a rezsim minden erejét megfeszítve több mint húszezer külföldi vendéget invitáljon az országba. A XIII. Világifjúsági Találkozó megnyitásának külsőségei nem véletlenül idézték az olimpiai játékokat, hisz a KNDK az egy évvel korábban lezajlott szöuli olimpia sikerét akarta elhomályosítani.

1989 nagyon fontos a magyar–koreai kapcsolatok szempontjából is. Február elsején Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesített Dél-Koreával, amire a KNDK rendkívül feszülten reagált. Az 1956-os forradalom után ugyanis másodszor fordult elő, hogy az észak-koreai vezetés nagyot csalódott a magyarok ideológiai megbízhatóságában.

„Amikor a fesztivált megnyitó beszédében Kim Ir Szen ott tartott, hogy az ifjú nemzedéknek szerte a világon elnyomás nélküli társadalomban kell élniük, a küldöttségünkből néhányan magasba akartunk emelni egy lepedőt ‹Emberi jogokat Észak-Koreában is!› felírással. A transzparenst feltartani azonban már nem volt időnk, hátulról szürke civil ruhába öltözött koreai biztonsági emberek rontottak ránk. […] Amikor a székembe kapaszkodva ülve akartam maradni a stadion lelátóján, székestül együtt téptek fel a helyemről – talán arra akarván figyelmeztetni ezzel, hogy a Nagy Vezér szavait állva illik végighallgatni.”
(Dán aktivista beszámolója a phenjani VIT megnyitóünnepségéről, 1989. július)

„Nem lehet úgy tenni, mint a lengyel kommunisták, akik önként lemondtak a hatalomról, vagy mint a magyarok, akik maguk számolták fel saját pártjukat.”
(Kim Ir Szen, 1989. október)

 

 Salát Gergely recenziója itt érhető el.

Kanazawa József: Japán-magyar közmondások öt nyelven

Vajon honnan ered ez a rejtélyes kapcsolat a japán és magyar közmondások között?- teszi fel a kérdést a szerző, aki közel negyven évet töltött Japánban, elsajátította a japán nyelvet és megismerte az ország szokásait. S bár a két nép nagyon eltérő kultúrában él, közmondásaik népi gyökerei meglepő hasonlóságot mutatnak.

A közmondások a japán és magyar nyelv mellett angolul, németül és franciául is olvashatók.

Daniel Crump Buchanan: Japanese Proverbs and Sayings

The proverbs and sayings of a people are the best source for understanding their national character. This collection of Japanese proverbs and sayings, the first published in English, provides insight into the complex and, to Westerners, often baffling tenets of Japanese civilization.

Here are 2,500 proverbs and idiomatic expressions that have been selected as illustrative of Japanese thought. Many have English parallels, but even after reading the apparently uniquely Japanese sayings, one must agree with the proverb, „Ninjo ni kokkyo nashi” (There are no barriers to human nature).

Sári László (Szerk.): Kínai közmondások

A leggazdagabb szóláskinccsel a világon alighanem a kínaiak rendelkeznek. A kínai írás nagyjából 3500 éve jelent meg, s az azóta született hihetetlenül gazdag kínai irodalom bizonyítja, hogy a kínaiak minden korban különleges vonzalmat éreztek és éreznek ma is az élet nagy igazságait vagy egy-egy élethelyzet lényegét megragadó velős mondások iránt. Ilyen lényegre törő mondásokat használt Konfuciusztól kezdve Mao Ce-tungig minden kínai, aki igyekezett meggyőzni a hallgatóságát. 

 

Kínában a bölcsmondások körül kultusz alakult ki: ünnepek idején az ablakokat, ajtófélfákat gyakran papírból kivágott vagy festett mondásokkal, szállóigékkel díszítik, s nem ritkák a szólásokkal feliratozott ajándéktárgyak sem. A bölcs ember száz nemzedéknek a tanítója - vallják. A hasznos tanítás pedig olyan viselkedési szabályok, minták bemutatását jelenti, amelyek alkalmazásával az emberek könnyebben boldogulnak a világban. Az ilyenféle útmutatásnak Kínában is leginkább a közmondások felelnek meg. A kínai szóláskincs ismerete azonban nemcsak a kínaiakat segíti eligazodni az életben.

Sári László (Szerk.): Koreai közmondások

Az ázsiaiak legnépszerűbb tanítómestere a közmondás. Közmondásokon nőnek fel a fiatalok, életük elveit, eszményeit belőlük merítik a felnőttek. Bíznak a népi bölcsességekben. A koreaiak azt mondják rájuk: arany szavak.

Sem a szatócsboltok háziasszonyai, sem az ország vezetői között ma sem zajlik olyan eszmecsere, amelyben ne kapnának döntő szerepet a bölcs mondások. A legmeggyőzőbb érvelés a közmondás. Tudják, hogy a szó nagyon erős: a szónak nincs csontja, mégis a csontot szétzúzza. Van olyan szó, mely barátságot gyilkoló. Ugyanakkor engesztelhet is az erős szó: ugyanaz a szó – hol durva, hol simogató. A szónak a hangsúly ad jelentést.

Már egy kisebb kötetnyi közmondásból szinte teljes bölcseleti rendszer ismerhető meg. Ahogy a régi ázsiai kultúrák legtöbb szereplője, a koreaiak is mindenkor türelmesek voltak, igyekeztek derűs, jó viszonyban lenni a sorsukkal. Okosabb így élni, mint örökké ütközni, sérülni. Mindig van, aki nevet, mindig van, ki sír. Ha vársz, eljön a találkozás napja. De azt is megfigyelték és följegyezték, hogy Jóság és öröm hívja a szerencsét.

Barbara Demick: Nincs mit irigyelnünk a világtól

Észak-Korea a világ egyik legelnyomóbb és legtitokzatosabb országa. A besúgást bátorítják, a média a kormány ellenőrzése alatt áll. Az Elfújta a szél veszélyes könyvnek számít, melyet száműztek a polcokról. Az 1990-es években éhínség söpört végig az országon. Milliók haltak éhen, de a rezsim továbbra is kezében tartja a hatalmat. Számos interjú segítségével Barbara Demick elsőként mutatta be, hogy milyen is az élet ebben a rendkívüli országban hat hétköznapi ember sorsán keresztül, akiknek a szívszorító körülmények ellenére sikerült túlélni a Kedves Vezető országát.

részlet

Fessen-Henjes, Irmtraud ua.(Hrsg.): Erkundungen, 16 chinesische Erzähler

Aus dem Inhalt:

Malqinhu, Die Geschichte eines Lebenden Buddha;
Bing Xin, Ein leeres Nest;
Wang Meng, Voller Besorgnis und kleinherzig; 
Ru Zhijuan, Eine falsch redigierte Geschichte; 
Ouyang Shan, Die Trauer der Erfolgreichen; 
Chen Guokai, Herr und Diener; 
Mo Yingfeng, Seine Majestät der Fleischer;
Li Zhun, Die Mangofrucht; 
Shen Rong, Ein rosenroter Abend;
Ai Wu, Ein Fest am Dashan; 
Wang Anyi, Dieser Zug endet hier; 
Lu Wenfu, Die Chronik einer Straßenhändlerfamilie; 
Gab Xiaosheng, Chen Huansheng geht in die Stadt; 
Wang Zengqi, Die Mönchsweihe; 
Zhang Xian, Ein von der Liebe vergessener Winkel; 
Deng Youmei, Suche nach Bilder-Han.

F. W. Bain: Ami az álomban valóság

Alcíme: Hindú szerelmi történet
Fordította: Baktay Ervin

Részlet a Beveztésből:

Szinte bizonyosra veszem, hogy mások éppúgy fogják szeretni ezt a kis mesét, mint én: olyan sajátságos egyszerűséggel és mégis olyan különös mélységgel süríti magába a régi-régi történet varázsát, az igaz szerelem történetét, az igaz szerelemét, amely sohasem vált sekélyessé. [...]  Az "Ami az Álomban valóság" félig szerelmi történet, félig meg tündérmese: mint ahogy igazán minden szerelmi történet tündérmese.

Kazuo Ishiguro: A lebegő világ művésze

A japán származású angol író, a Napok romjai és a Ne engedj el… szerzőjének lenyűgözően komplex lélektani regénye, mely 1986-os megjelenése után elnyerte az egyik legrangosabb brit irodalmi elismerést, a Whitbread-díjat. 
 
1948 ősze. Japán a II. világháború pusztítása után javában építi újjá városait. Az emberek igyekeznek maguk mögött hagyni a vereséget, inkább a jövőre fordítják figyelmüket. Nem így az egykor ünnepelt, majd a háború után visszavonult festő, Ono Maszudzsi, aki kertje és háza gondozásával, illetve két lányával és unokájával tölti az idejét. Kisebbik lánya közelgő eljegyzése okán fájdalmas erővel tolakodnak elő egykori döntéseinek emlékei. Vajon jól tette-e, hogy hűtlen lett a gésák és teaházak lebegő világához? Jó irányt vett ezt követően az élete? Nyugalmára sötét árnyat vetnek a múlt megidézett eseményeivel kapcsolatos gondolatai, és egyre több felkavaró kérdéssel szembesíti önmagát. Ahogy bejárja emlékezete labirintusát, sorra feltárulnak művészi és emberi pályájának döntő epizódjai.

Korábban bemutattuk az eredeti nyelvű kiadását a regénynek:
Kazuo Ishiguro: An Artist of the Floating World

Amy Tan: A Mennyei Örömök Klubja

Négy anya, négy lány, négy család története bontakozik ki a különlegesen megírt könyv lapjain. 1949-ben négy kínai emigráns fiatalasszony találkozgat San Franciscóban, hogy dim sumot egyen, madzsongot játsszon, de főleg azért, hogy meséléssel szórakoztassák egymást.

Kibeszéletlen bánat és remény hívta életre a Mennyei Örömök Klubját, ahogy társaságukat nevezik, de ami összetartja, az a fennmaradás és a felemelkedés hihetetlenül erős vágya. Negyven év múlva lányaik folytatják a történetet, ki-ki a magáét.

Amy Tan a rá jellemző‘ érzékenységgel bogozgatja az anyák és lányok bonyolult néha sérelmekkel teli máskor gyengéd szerető‘ kapcsolatának szálait. Titkok tárulnak fel míg mások kagylóhéja feltörhetetlenül bezárul és a szálak végérvényesen összekuszálódnak mert anyák és lányok elszakíthatatlanul összetartoznak matriarchális gyökerű életük misztériumában.

Az amerikai Amy Tan kínai emigráns szülők lánya. Számos regény szerzője, a Mennyei Örömök Klubja című regényéből készült film forgatókönyvét ő maga írta. 

Keleti Bűvöletben - When Anaria Went to The Bookshop
Whalemények: Könyvajánló
A kínai-amerikai kacsahattyú - Magyar Narancs
Tan, Amy: Mennyei Örömök Klubja - An-Mei Hsu: Forradás (Jakab Tünde fordítása) Magyar Napló 10. évf. 2. sz. / 1998 


Korábban bemutattuk a szerzőnek egy másik regényét: Amy Tan: A száz titkos érzék

Amy Tan : A gyógyító lánya

LuLing rohamosan romló emlékezete egyre nehezebben képes megidézni a szülőföldjén, Kínában töltött életét, anyját, az egykor híres gyógyító-csontdoktor lányát. A gyorsan elillanó múlt kísértése arra készteti, hogy megírja, amit még őriz a családja és faluja, Halhatatlan Szív történeteiből, elhallgatott titkokról, szerelmekről, csalódásokról, ősi mítoszokról, házi szellemekről, gyógyító sárkánycsontokról, csonthegyekről, magányos csúcsokról, ahol csak a szél zúg. Kalligrafikus kínai írásjelekkel papírra vetett naplóját egy fiók mélyén találja meg lánya, Ruth, aki hivatásos árnyékíróként, ahogy ő nevezi magát, mások történeteinek megfogalmazásából él, és saját életéről talán már beszélni sem képes. Anyja visszaemlékezései olyan erővel hatnak rá, hogy elhatározza, lefordítja a naplót. Ahogy halad a munkával, végre megismeri kislányként nehezen értett anyját, magyarázatot kap különös viselkedésére, és megtudja, amit LuLing már nem oszthat meg vele, de amit neki nem szabad elfelejtenie. 

A napjaink San Franciscójában és a múlt századi Kína eldugott vidékén játszódó megindító történet az emberi lélek mélyére hatol, feltárja a múlt legfájóbb sebeit, legóhajtottabb reményeit és összetört álmait.


Amy Tan, az Egyesült Államokban élő, kínai származású írónő önéletrajzi ihletésű regényében hitet tesz a szeretet ereje mellett,
amely képes arra, hogy emlékeiben az ember újra megtalálja azt, amitől a fájdalom megfosztotta az életben.

Gail Tsukiyama: A szamuráj kertje

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1937-38-ban vagyunk, egy tengerparti japán faluban, ahová gyógyulni küldik szülei a tizenkilenc éves, tüdővészes kínai fiatalembert, Stephent. Miközben anyja és testvérei Hongkongban az előrenyomuló japán csapatoktól reszketnek, apja pedig Japánban, Kóbéban bonyolítja zavartalanul jól menő üzletét, Stephen egy teljes őszt, telet, tavaszt és nyarat tölt el a hagyományai között élő japán falucskában, Tarumiban, abban a jókora japán házat formázó villában, amelyet még dúsgazdag nagyapja építtetett. A ház és főleg a hozzá tartozó kert gondnoka Macu, egy hatvan körüli japán férfi, aki már a nagyapát is szolgálta hajdanán.

Az intelligens, nagyvilági, festegető Stephen közvetítésével tárulnak elénk, mint valami szépséges képeskönyvben, a falu ünnepei, szokásai, viseletei és viszonyrendszerei, a japán kert évszakonkénti építése-újraépítése, (ahol a mesterséges tavacska fölött átívelő bakhátas kis híd a szamuráj életét jelképezi: nehéz út a csúcsra, ott egy pillanat, s aztán máris lefelé).

Ám mindez csak elbűvölő háttér egy kisebb történethez, Stephen és egy helybeli lányka románcához, meg egy hatalmashoz, tragikushoz: Tarumitól pár kilométerre, a hegyek között elrejtve van egy másik falucska, Jamagucsi, ahol már évtizedek óta a Japánból mindenhonnan összejött leprások élnek. Itt él egy rejtélyes nő, Szacsi is, már vagy harminc éve. A kertész titkon jár fel hozzá, testileg-lelkileg ápolja. Az ő több évtizedes, megrendítő közös múltjuk bomlik ki visszafelé Stephen előtt, és ér aztán katartikus végkifejlethez, mielőtt még fiú esztendeje kitelne s ő visszaindulna a háború poklának tornácára jutott Hongkongba.

A japán apától és kínai anyától származó amerikai írónő regénye világszerte nagy sikert aratott.

Fajcsák Györgyi: Az örömök kertje

Alcím: Kínaiak, mongolok és mandzsuk Eszterházán 

 A keleti művészet, a kínai porcelán és a kínai lakkművészet világa, a 18. századi chinoiserie jellegzetes formaelemei elevenednek meg Fajcsák Györgyi sinológus 2007-ben megjelent könyvében. Az Esterházy-kastély hercegi lakk-kabinetjét bemutató kötettel új sorozat indult útjára Árkádia Könyvek néven, melynek első tagja gazdag hazai és külföldi illusztrációkkal tárja elénk a lakktáblák történetét, díszítményeit, és annak ma rekonstruálható eredeti felépítését.

A gyönyörű kiállítású könyv pompás illusztrációi között Magyarországon még soha nem publikált műtárgyakban is gyönyörködhetnek az olvasók.

 

Zalka Miklós: Rizs ​és bambusz

 

Zalka Miklós kötetével a vietnami emberek közé vezeti el az olvasót. Az elbeszélések valóságos hősei nem riportalanyként nyilatkoznak, hanem megszokott, mindennapi életüket élik. Belülről, emberközelből ismerjük meg életüket, melyet ők maguk cseppet sem tartanak hősiesnek – egyszerűen csak természetesnek. Küzdelmük, melyet a maroknyi rizsért, a francia erődök vagy az amerikai bombázók ellen vívnak, éppen pátoszmentes emberségével válik emberfelettivé. Ezek az emberek rendíthetetlenül hisznek, hisznek az életben, az igazság erejében, a nép erejében és győzelmében. Szimbólummá váló egyszerű emberekkel ismerkedünk: az „elátkozott asszonnyal”, a „munkás herceggel”, az „aranyketrec lakóival”, a „mandarinnal” s mindazokkal, akik biztos léptekkel haladnak a bontakozó új világ elébe. Ma még „fantomokkal” – ellenséges repülőkkel és múltbéli árnyakkal – hadakoznak, de tudják, hogy a bambusznyélre tűzött dzsungelbalta nemcsak fegyver, hanem munkaeszköz is.

Mécs Alajos: Az ismeretlen Japán

Mécs Alajos talán az első – nyugati értelemben is kiemelkedő – magyar riporter-újságíró, aki a harmincas években két évet töltött Japánban. Természetesen megtanult japánul és nemcsak újságíró-szimatjára alapozott, hanem igen alapos előtanulmányokat is végzett, megismerkedett az ország történelmével, földrajzával, művelődéstörténetével, tudományával és intézményrendszerével, művészetével és irodalmával. Ezeknek az ismereteknek a birtokában tájékozódott a helyszínen és írta meg hazatérte után Az ismeretlen Japán című könyvét. Az először 1942-ben megjelent munka most hasonmás kiadásban látott napvilágot. Érdekes dokumentuma a magyar sztárújságírás történetének is, elsősorban azonban hasonlíthatatlanul izgalmas olvasmány.

Mécs a harmincas évek Japánját ismerteti, de olyan széles alapozással, annyira élményszerűen, és persze oly sok, később sem változó dologra figyelve, hogy a kötet mindmáig a legjobb bevezetőnek látszik a „japanológiába”. Mécset nemcsak a minden kézikönyvben megtalálható főbb adatok érdeklik, hanem minden esetben szembesíti ezeket a geográfiai, politikai, hadtörténeti stb. ismereteket saját tapasztalataival, japán ismerőseinek, kalauzainak információival. És szinte semmi sem kerüli el a figyelmét: az illemszabályokról éppoly kimerítően tájékoztat, mint a harcművészetekről, a katonáskodási szokásokról vagy az udvarlási módozatokról, az étkezésekről és a közlekedésről, a mindennapi érintkezésről vagy a kertészeti divatokról. A szerzőnek ráadásul kitűnő érzéke van a specialitások megfigyelésére, korántsem csak az tűnik föl neki, ami mindenki másnak szemet szúrna. Beszámolói intimek és meghittek, láttatóak és meglepőek. A könyvhöz nagyon részletes tárgymutatót is csatolt, ennek alapján pedig a japán élet finomszerkezetéig hatolhat az érdeklődő. Kitűnő, szenzációsan jó könyv, igen széles körben érdemes ajánlani.

Tartalomjegyzék:

Előszó 

 
AZ ÖRÖK JAPÁN 
Az ősi Nippon 
A japáni jellem 
A társadalmi élet 
A japáni ember élete 
A sicsigo szán 
A japáni anya 
A gyermekek paradicsoma 
A japáni nő és a családi rendszer 
Házasságkötés 
Az emancipáció térhódítása 
A rabszolganők 
A férj, a gésa és más egyéb női dolgok 
A világhíres teaceremónia 
A japáni életmód előnyei 

 
A FELTÖRŐ JAPÁN 
Nippon ébredése 
Nippon útja a világhatalom felé 
Japáni felderítő csapatok Európában 
Európai kémek Japánban 

 
A HÓDÍTÓ JAPÁN 
Harc a vasért, a szénért és az olcsó közlekedésért 
A mechanizált kisipar 
A japán „dömping” titka 
Munkásviszonyok Japánban 
A textilháború
A kereskedelmi flotta páratlan fejlődése 

 
A FÉLELMETES JAPÁN 
A japáni hadsereg 
A haditengerészet 
Quo vadis Nippon? 
Az új honfoglalás mérlege 
A mester és tanítványa 
Ázsia felől jön a veszély! 
Az élet-halál harc

Terebess Ázsia E-tár

Fehér Klára - Nemes László : Gésák, ​pagodák, titkok

 Az ismert újságíró-író házaspár az 1964. évi tokiói olimpia idején túristaként járt Japánban. Az úton és az ott töltött néhány hét során szerzett benyomásaik, tapasztalataik alapján írták könyvüket, amely az útinapló és riportázs keveréke. Tokión kívül jártak néhány nagyvárosban – Osaka, Hirosima és Kyoto jelzik útjukat – kiránduló és idegenforgalmi nevezetességű helyeken, igyekeztek minél többet meglátni a magyar közönség által – akkoriban jószerivel csak könyvekből – ismert keleti világból. Ami könyvükben eltér a szokványos útirajzoktól, az elsősorban a mindennapi élet megfigyelése. Áruházak, iskolák, mulatók, vendéglők, üzemek, színházak, mozik, japán otthonok látogatása, az emberekkel való közvetlen érintkezés teszi színessé, sokrétűvé a képet.

Ulrich Makosch : A mai Japán

 Alcím: Útijegyzetek Tokiótól Hirosimáig

 

Mind ez ideig (1959/1961) kevés könyv jelent meg nálunk Japánról, erről a távol-keleti országról, amely pedig méltán magára vonja az emberek érdeklődését. Ezért a „Világjárók” olvasótábora bizonyára szívesen fogadja ezt a kötetet, Ulrich Makosch német újságíró útirajzát. A szerző néhány hetet töltött Japánban, de e viszonylag rövid időt alaposan felhasználta: beutazta a hatalmas szigetországot, meglátogatta a zord éghajlatú, félig-meddig még lakatlan, nagy északi szigetet, Hokkaidót, felkereste a fősziget, Honsú többmilliós lakosú nagyvárosait és ipari centrumait, bejárta a szubtrópusi déli sziget, Kyúsú csodálatos szépségű tájait, megfordult kis halászfalvakban, parasztházakban és sokezer munkást foglalkoztató gyárakban, megcsodálta az ősi Japán műemlékeit, megismerkedett a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből való emberekkel. Érdeklődése szinte minden területre kiterjed: a gazdagságra és a politikára, a nőkérdésre és az ifjúság problémáira, az emberek életmódjára, a lakások berendezésére stb. Figyelmét éppúgy nem kerülik el a társadalom nagy ellentmondásai, mint a mindennapi élet ezernyi apró furcsasága. A jószemű újságíró könyve színes, mozgalmas képet ad erről a sokarcú ázsiai országról, amely ipari termelésével tekintélyes helyet foglal el a kapitalista világban, de mindmáig megőrizte a feudalizmus nem egy vonását, s amelyben az ősi múlt számos hagyománya fonódik egybe a modern élet eleven lüktetésével.

 

Kertész Magda: Vendég voltam Japánban

Bejrúton, Indián, Hongkongon át, a legnagyobb japán hírügynökség vendégeként érkezett Japánba Kertész Magda, a Nők Lapja ismert munkatársa. Az idegen hosszú évekig élhet Japánban anélkül, hogy átléphetné egyetlen japán család küszöbét. A hírügynökség munkatársai azonban meghívták a vendéget otthonukba, elvitték rokonaikhoz, ismerőseikhez, és hétköznapi jelenségekben mutatták meg az ősi törvényeknek és a legmodernebb vívmányoknak azt a furcsa keverékét, ami a mai japán élet fő jellemzője. 

A magyar újságírónő családtagként vehetett részt japán esküvői szertartáson, és megtudta, mi lehet válóok Japánban, megismerkedett diáklányokkal, és kereste a fiatalok öngyilkossági rekordjának okait. Részt vett teaceremónián, amelyet nem külföldiek mulattatására, hanem valóban családi körben rendeztek, megfejtette a "geisha-rejtélyt", járt japán jósnőnél, de modern gyárban is...

A sok apróságból végül összeáll a mai Japán színes, sok humorral fűszerezett, gazdag és változatos képe.

Lengyel Miklós: Dél-Korea

Szöuli olimpia, foci vébé, Samsung, Kia, Hyundai, Psy Gangnam Style-ja. És ezen túl? Mit tudunk még Koreáról? Hány koreai filmet vagy regényt tudnánk felsorolni? Hogyan élnek, mitől lettek sikeresek, mik a szokásaik? Megannyi érdekes, de többnyire megválaszolatlan kérdés.

Lengyel Miklós tíz évet élt és dolgozott Dél-Koreában. Személyes hangú, hiánypótló könyve végigkalauzol bennünket az ország történelmén és tájain, megismertet hagyományaival és villámgyors fejlődésével, hogy mi is kedvet kapjunk kultúrájának felfedezéséhez, és kicsit részesei lehessünk a koreai csodának.

Peter Hessler: Kína országútjain - A falutól a gyárig

Peter Hessler ezúttal szokatlan dolgokat művel Kínában. Autót bérel, és bár tilos lenne vele elhagynia Pekinget, heteken át tartó utazásokat tesz, egészen Belső-Mongóliáig eljut. Hétvégi házat bérel egy Sancha nevű faluban, a Nagy Fal szomszédságában, és aktívan részt vesz a helyiek életében. A vadonatúj autópályákon délre megy, hogy tudósítson a szédítő ipari fejlődés következtében szinte napról napra változó vidék lakóinak életéről. Hessler új autós szerepében persze ugyanaz a kíváncsi újságíró, akit a Két év Kínában című könyvből már jól ismerünk: szenvedélyes megfigyelő, aki közel megy az emberekhez, nemcsak felvázolja, hanem részletesen ismerteti is életpályájukat, elhelyezi őket a szédületes iramban változó ország nyugati aggyal már-már felfoghatatlan társadalmi viszonyai között. Nem elégszik meg felszínes utalásokkal, szemügyre veszi a történelmi hátteret, amely nélkül számos jelenség érthetetlen. És noha a valóságnak csak egy szeletét mutatja be, a kínai szűrőn átderengenek az általános igazságok, kétségek, kérdőjelek, sokkok és a globálisan megoldhatatlannak tetsző problémák. Peter Hessler lassacskán jobban ismeri Kínát, mint lakóinak többsége. 

– (The Wall Street Journal)

Eredeti cím: Country Driving: A Journey Through China from Farm to Factory

   

Peter Hessler: Két év Kínában - A Jangce partján

Z. Vincze György: Vendégként ​az örömök kertjében

 „A fel nem robbant petárda a sanghaji szállodautca közepén feküdt. Alattomosan, csábítóan, mint egy félretett játékszer, amelyről a gazdája megfeledkezett. Alig volt poros, valószínűleg az út szélén véletlenül rúgott bele valaki, s amikor felismerte, hogy miféle "göröngy” gurult középre, nem mert hozzányúlni.
Közölünk először Miklós vette észre, aki néhány lépéssel előttünk haladt.
Két európai ruhás kínai jött mögöttünk, s amikor egyikük meglátta, hogy Miklós forgatja, nézegeti, leteszi majd fölveszi a petárdát, mindketten sietős léptekkel igyekeztek minél távolabbra kerülni…"

Henry Kissinger: Kínáról

"Henry Kissinger (1923) az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt. A huszadik századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója és a hidegháború második szakaszában a kínaiamerikai kapcsolatok fő stratégája volt. " "Közel negyven évvel ezelőtt Richard Nixon elnök abban a megtiszteltetésben részesített, hogy elküldött Pekingbe kapcsolatot létesíteni egy Ázsia történelmében központi szerepet játszó állammal, amellyel Amerikának már több mint húsz éve nem volt magas szintű érintkezése. [...]

Az azóta eltelt időben ötvennél is többször jártam Kínában. Mint olyan sok látogató az évszázadok alatt, én is a kínai nép kitartása, kifinomultsága, családszeretete és kultúrája iránti csodálattal eltöltve jöttem el onnan. Ugyanakkor egész életemben a béke megteremtésének gondolata foglalkoztatott elsősorban amerikai szempontból. Abban a szerencsében volt részem, hogy vezető tisztviselőként, üzenetek közvetítőjeként és tudósként egyidejűleg ismerhettem meg Kínát mindkét megközelítésből.

Ez a könyv kísérletet tesz arra, hogy részben a kínai vezetőkkel való beszélgetéseimre alapozva megmagyarázza azt a szemléletet, ahogy a kínaiak gondolkoznak a béke és a háború, a nemzetközi rend kérdéseiről, valamint ennek viszonyát a pragmatikusabb, esetről esetre haladó amerikai megközelítéshez. A különböző történelmek és kultúrák időnként egymástól eltérő konklúziókra jutnak. Nem mindig értek egyet a kínai látásmóddal, s némely olvasó is bizonyára így lesz ezzel. Szükségünk van azonban a megértésére, mivel Kína kiemelkedő szerepet fog játszani a huszonegyedik században kialakuló világban."

Részlet az Előszóból

Henry Kissinger: Diplomácia

A XX. század utolsó harmadának egyik legjellegzetesebb és csak erre a korszakra jellemző vonása, hogy világsztárokat termel ki magából, szinte függetlenül azok foglalkozásától. Ahogy a művészeteknek megvannak a csillagai, úgy a tudománynak és az üzleti életnek is felépülnek a maga idoljai, a sportról, a vallási kultúráról vagy a politikáról nem is beszélve. Ezt a könyvet egy közülük való megasztár, a nemzetközi politika, a diplomácia legismertebb csillaga, a Harvard egykori professzora, a valamikori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter, a Nobel-békedíjas Henry A. Kissinger írta. Nincs, aki a diplomáciáról, a diplomácia világáról hitelesebben szólhatna, hiszen Kissinger maga az eredeti forrás.

E monumentális áttekintő munka azt mutatja be, hogy a diplomácia művészete és a globális hatalmi egyensúly hogyan teremtette meg azt a világot, amelyben ma élünk. A következtetések levonásához Kissinger három évszázad történelmét lapozza végig, amely szemében a hatalmi egyensúly keresésének története: erődemonstrációkkal, háborúkkal, békekötésekkel. A belőlük szerzett tapasztalatok – a bennük kifejlesztett és kifejlődött eszközök segítségével – vezettek el végül is a modern diplomácia megszületéséhez. Amely hozzátette a magáét Richelieu, a korszerű államrendszer atyja ugyanúgy, mint azok a korszakunkbéli államférfiak, akiknek portréit (De Gaulle-tól kezdve Nixonon, Csou En-lajon, Mao Ce-tungon, Reaganen át Gorbacsovig) Kissinger személyes ismerősként rajzolja fel a kötetben. Persze ez a könyv nem egy történelmi arcképcsarnok. Bár a szerző közreadja személyes benyomásait a világpolitika közelmúltjának legismertebb szereplőiről, megfigyeléseinek, elemzéseinek tárgya mégis az a folyamat, ahogy a titkos tárgyalásokon, vagy a kifejezetten nagy nyilvánosság számára rendezett hivatalos eseményeken a diplomácia művészetének és tudományának segítségével a világot átformálták a hatalom birtokosai.

Kissinger tudja, hogy mi az igazi hatalom, hiszen évekig a kezében tarthatta azt. Ennek segítségével gyakorta maga mozgatta a világpolitikai eseményeket. Ezért képes arra, hogy szellemesen, finom iróniával írjon a hatalom felhőjátékairól, s ne kímélje a politikusokhoz vagy a nemzetközi diplomáciához kötődő illúziókat sem. Ugyanakkor minden mondatával érzékelteti, hogy a nemzeteket összekötő, illetve szétválasztó erők tiszteletet követelnek.

Fareed Zakaria : A ​posztamerikai világ

 Fareed Zakaria számára korunk „nagy története” a „többiek felemelkedése”- az olyan országoké, mint Kína, India, Brazília, Oroszország, Dél-Afrika, Kenya és mások. Gazdasági növekedésük új globális tájat rajzol ki, amelyben megváltoznak a hatalom súlypontjai, a gazdaság és innováció „buborékai” példátlan mértékben és váratlan helyeken bukkannak fel. A gazdasági növekedést szorosan követi a politikai önbizalom és a nemzeti büszkeség feléledése. 

„A mai politikai viták… a legcsekélyebb összefüggésben sem állnak ezzel a fejlődésmenettel, inkább a terrorizmus, a bevándorlás, a belbiztonság és a gazdasági pánik kérdései körül forognak. Az igazi kihívás azonban, amellyel a nyugati világnak szembe kell néznie, az új világnak nem a vesztesei, hanem a győztesei felől érkezik.” – írja a szerző. 

Fareed Zakaria a Newsweek International szerkesztője, állandó nemzetközi szemleírója, a CNN kommentátora.

 Gondolat, Budapest, 2009 

 

 

Marosi Miklós: Japán, koreai és kínai menedzsment

A XX. század második fele nyomorral, szegénységgel köszöntött a Távol-Keletre: Japán a világháború szörnyű romjait takarította, Koreában három évig tartó háború pusztított és Dél-Korea a világ legszegényebb országai közé süllyedt, a kínai kontinensen a kommunisták hosszú, véres háborúban kerekedtek felül, Délkelet-Ázsia nyomorgó gyarmatai pedig szegény önálló államok lettek. Mégis a távol-keleti fejlődésről szóló 1979-ben megjelent első amerikai bestseller címe: „Japán az első”.

Amikor a gyors fejlődés hullámai Dél-Koreában és a tengerentúli Kínában is felpezsdítették a gazdaságot, a Világbank „Távol-Keleti csodáról” szólt. Bár a gyors fejlődés üteme az utóbbi években lassult, még mindig meghaladja a Nyugat növekedését.

A gyors fejlődés széles körben felkeltette az érdeklődést, s a különféle menedzsment módszereket a nyugati világban utánozni kezdték. Magyarországon is létrejöttek a menedzsmentben „divat modellek”, mint pl. a minőségfejlesztésben a „minőségi körök”. Érdemleges eredmény azonban nem volt megfigyelhető.

A Távol-Kelet gazdasági sikereit ugyanis nem lehet néhány ügyes gazdaságszervezési, menedzseri „fogásra”, eljárásra leegyszerűsítve magyarázni. A siker mögött – mint azt a szerző bemutatja –, összetett társadalmi tényezők vannak: a Távol-Keleten más a nemzeti és szervezeti kultúra, más a gondolkodásmód, és a konfuciánus értékvilág vezérli az emberek magatartását, cselekvését. A nyugatitól eltérő módon készíti elő a döntést, és más módon dönt a japán, a koreai és a tengerentúli multinacionális kínai cég vezetője.

                                      * * *

A szerzőnek egy korábbi könyve: Marosi Miklós: Japán ​vállalatok vezetése és szervezése

Dr. Kós Péter: Japán - mélyponttól a csúcsig (1945-1992)

Japán újjáéledése és felemelkedése a második világháborúban elszenvedett katonai vereség után századunk egyik legfigyelemreméltóbb nemzetközi fejleménye. Az az út, amit a Felkelő Nap országának népe a legutóbbi csaknem félszáz év alatt megtett, példaértékű és ösztönző hatású a világ, s azon belül hazánk számára is. Bár a sajátos helyi tényezők miatt a japán tapasztalatok csak korlátozott mértékben hasznosíthatóak, tanulmányozásuk mégis célszerű a fejlődés némely részelemeinek átvételéért. 

 

Hazánkban eddig számos olyan magyar és külföldi szerző által írt mű jelent meg, mely Japán gazdasági fejlődésének különböző kérdéseivel foglalkozott. Több könyv elemezte a japán „gazdasági csoda" okait, azt, hogy hogyan vált a távol-keleti szigetország szinte a semmiből a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává, és miként tudta ezt a pozicióját tartósan megőrizni. 

 

A magyar szerzők közül a teljesség igénye nélkül Bíró Klárát, Ehrlich Évát és Hernádi Andrást sorolom fel. 

 

A Magyarországon eddig megjelent, Japánról szóló könyvek közül azonban csak kevés foglalkozott a japán bel- és külpolitika kérdéseivel, márpedig ezek nélkül az ország tanulmányozása nem lehet teljes. A hézagot kívánja részben betölteni ez a könyv. 

 

 Egyébként a kül- és belpolitikán kívül Japán gazdasági fejlődésének különböző aspektusai is vizsgálat tárgyául szolgálnak, igaz csak vázlatos formában. Az ország belső eseményeinek ismertetése bizonyos kronológikus rendet követ. Eközben természetes aránytalanságok keletkeznek, így például viszonylag hosszú a későbbi fejlődést megalapozó megszállási időszak bemutatása. Ugyancsak aránylag nagyobb terjedelmű Nakaszone miniszterelnöksége időszakának (1982-1987) ismertetése, mely összegezést is tartalmaz. A Nakaszone utáni időszak fejleményei csak röviden szerepelnek. Végül hosszabb összefoglalóval zárul a könyv.

Ferber Katalin: Érdemeink beismerése mellett - A rendszerváltás kívülről és belülről

A kötet közgazdasági és pénzügyi elemzés a magyarországi rendszerváltásról. A 17 éve Japánban élő professzor a nemzetközi összefüggések rendszerébe, s így új megvilágításba helyezi rendszerváltásunkat.

A szerző könyvében részletesen ír a magyarországi japán befektetésekről.

Ferber Katalin: A siker ára – Japán

E kötet négy év munkája: bevezetés a japán társadalom működésébe. Jómagam is bevezetésnek tekintem ezeket a fejezeteket, hiszen egy monográfia ugyan impozánsabb, de öt év tokiói tartózkodás ehhez még mindig kevés.

1993. március 16-án érkeztem a japán fővárosba, meghívott egyetemi tanárként, s az első héten megfogalmazott kérdésem most is érvényes: miért más a japán gazdaság működése, mint a többi fejlett országé?

Gordon Győri János: Az oktatás világa Kelet- és Délkelet-Ázsiában

Alcím: Japán és Szingapúr

Noha ​a nagy nemzetközi kutatásokból évtizedek óta tudjuk, hogy a kelet- és délkelet-ázsiai régió számos országában kimagaslóan hatékony az oktatás, és ez az adott országok gyors fejlődésének egyik kulcsa, a magyar nyelvű olvasó alig rendelkezik konkrét ismeretekkel ezeknek az országoknak a pedagógiájára vonatkozóan. Gordon Győri János könyve az első hazai szakmai munka, amely átfogó, ugyanakkor igen részletes képet nyújt mindenekelőtt Japán és Szingapúr oktatásának világáról, s rajtuk keresztül az egész régió pedagógiai helyzetéről. A könyv a téma szinte maradéktalan teljességgel és naprakészen feldolgozott pedagógiai és pedagógiai-pszichológiai szakirodalma segítségével mutatja be a kelet-ázsiai pedagógiát. A sorokon, mondatokon átüt a szerző személyes tapasztalatokon nyugvó gazdag ismerete, a téma finom, saját kutatásokon is nyugvó megértése. Így a kötet, amelynek számos része szinte letehetetlenül olvasmányos is, egyszerre szakmailag hiteles, a nemzetközi kutatások és értelmezések fő áramához kapcsolódó, s ugyanakkor a téma olyanféle benső megértésén nyugszik, amely speciálisan a magyar olvasóhoz szólva teszi érthetővé napjaink kelet-ázsiai pedagógiájának jellemzőit. 

A kötet érdeme, hogy kiemeli a magyar olvasó számára a kelet-ázsiai pedagógia világát az egzotikumból, és – ugyancsak elsőként a hazai szakmunkák közül – a kulturális pedagógia eszköztárát alkalmazva úgy állítja elénk, mint amelynek ismerete elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy azt is jobban megértsük, miről szól saját pedagógiai gyakorlatunk idehaza, illetve általában a nyugati világban. Gordon Győri János könyve hézagpótló és jelentős szemléletformáló munka nemcsak a könyv közvetlen tartalmi értékei miatt, hanem azért is, mert azt a korszerű szemléletet képviseli, hogy az oktatás világa igazán csak akkor érthető meg és mutatható fel a maga összetett gazdagságában, ha szerkezeti, tartalmi és kulturális jellemzőit, társadalmi kontextusát egyaránt és együtt vesszük figyelembe.

Ian Buruma: A modern Japán (1853-1964)

Ian Buruma, napjaink egyik legkiválóbb Ázsia-szakértője Hollandiában született, de felsőfokú tanulmányait Japánban végezte, és évtizedekig élt a Távol-Keleten. Jelen kötetében Japán történelmének sorsdöntő száztíz évét írja le, attól kezdve, hogy 1853-ban a Tokiói-öbölben megjelenő amerikai hadihajók rákényszerítették a félfeudális államot a kapcsolatok felvételére a külvilággal, egészen az 1964-es tokiói olimpiáig, amely mintegy felmutatta a külvilágnak a második világháborús összeomlás után újra felvirágzó „japán csodát”.

 Mindvégig élvezetes, szellemes stílusban olvashatunk a modern Japán kialakulásának különböző társadalmi és történelmi stádiumairól: az ország államilag vezérelt gazdasági megerősödéséről a XIX. század végén, a nagyhatalmak közé kerüléséről a Kína és Oroszország elleni háborúval, veszélyes ideológiai homogenizálódásáról az 1920-as és 30-as években, Japán kelet-ázsiai küldetéstudatának kialakulásáról, arról, hogy mindez miképpen vezetett második világháborús részvételéhez, és végül arról, hogy a katasztrofális vereség után hogyan volt képes az új japán vezetés amerikai irányítással hátat fordítani ennek a száz esztendőnek, és felépíteni egy versenyképes, nyugati típusú demokráciát.

Inogucsi Takasi: Japán politika

Inogucsi Takasi Japán egyik legjelentősebb politikatudósa, a Csúó Egyetem jogi karának politikatudományi professzora. 2005 áprilisáig a Tokiói Egyetemen, A Keleti Kultúra Intézetében tanított politológiát, emellett az ENSZ főtitkár-helyettesi posztját is betöltötte.

„E kötet nem csupán úttörő jelentőségű munka a japán politikáról, de a politikatudomány általános fejlődéséhez is kiemelkedő módon járul hozzá. Inogucsi Takasi nagy tehetséggel szövi egybe a kortárs japán politika elemzését a politikai és gazdasági fejlemények történetének leírásával. Ezenfelül megvilágítja a japán politika, politikai gazdaságtan és politikai kultúra kérdéskörében jelenleg is folyó tudományos viták megannyi oldalát.”
(Lucian W. Pye)

Wintermantel Péter könyvismertetője a Kül-Világban

Paul Nagaï : Les Cloches de Nagasaki

Les Cloches de Nagasaki (長崎の鐘, Nagasaki no Kane) est un livre de Takashi Nagai paru en 1949. Il décrit de façon frappante son expérience en tant que survivant du bombardement atomique de Nagasaki. Le titre fait référence aux cloches de la cathédrale d'Urakami, dont Nagai écrit :

« Ce sont des cloches qui n'ont pas sonné pendant des semaines ou des mois après la catastrophe. Qu'il n'y ait jamais un moment où elles ne sonnent pas! Puissent-elles sonner ce message de paix jusqu'au matin du jour de la fin du monde. »

La publication du livre est d'abord refusée par les forces américaines d'occupation du Japon, jusqu'à ce qu'une annexe soit ajoutée qui décrit les atrocités japonaises aux Philippines. Cette annexe est retirée par la suite.

Takashi Nagaï

Makoto Nagai: Le sourire des cloches de Nagasaki

Le Sourire des cloches de Nagasaki est le premier livre qu'écrivit Makoto Nagai, en 1959, huit ans après la mort de son père, alors qu'il était encore un jeune homme. Après le lancement de la bombe atomique qui a tué 72 000 habitants de Nagasaki le 9 août 1945, le Docteur Nagai retrouve sa femme carbonisée dans sa cuisine. Commence alors pour lui une vie surprenante, toujours plus donnée au service des autres, tandis que la leucémie le ronge inexorablement. A ses côtés, ses deux enfants : sa fille Kayano (quatre ans) et son fils Makoto (dix ans). Un des livres de Takashi Nagai, Les Cloches de Nagasaki, devient aussi un film au succès mondial, dans les années cinquante. Son fils Makoto a choisi pour son premier livre un titre qui fait écho au best-seller de son père : Le Sourire des cloches de Nagasaki.

De 1945 à 1951, Makoto partage intimement la vie de son père malade. Il lutte de toutes ses forces, avec lui, contre la maladie. Cet élan généreux, rempli d'amour filial, lui permet de franchir le passage de l'adolescence avec une simplicité et une fraîcheur étonnantes. Avec un cœur réceptif, il communie aux découvertes spirituelles de son père. Il s'en imprègne et nous les fait revivre à travers d'émouvantes et surprenantes anecdotes.

Jake Adelstein: Tokió Vice

Alcím: Egy újságíró a japán maffia hálójában

„Az információnak nincs szaga. Nem számít, hol találtad vagy kitől loptad.”
Jake Adelstein Tokióban élő külföldiként a csodával határos módon lett újságíró Japán egyik legnagyobb napilapjánál, a Jomiuri Shimbunnál. Oknyomozó munkája olyan helyszínekre szólította, ahová átlagemberként soha nem juthatott volna el. Rádöbbent, hogy a hierarchikus, udvarias, modern és csillogó társadalom álarca mögött egy másik Japán, egy pénzhajhász, romlott, szexuális perverzióktól fűtött, kegyetlen világ lappang. Nyomozásai közben maga is egyre mélyebben belekeveredett ebbe a közegbe, és olyan információkhoz jutott, amelyek barátai, családja és a saját életét is halálos veszélybe sodorták. A jakuza, a japán maffia félmillió dollárt kínált neki, ha nem írja meg ezt a könyvet, amelynek minden szava igaz – de ő nemet mondott. A kötet japán kiadója halálos fenyegetéseket kapott, a szerző pedig hosszú ideig bújkált.

Jake Adelstein az oknyomozó újságírás legjobb hagyományait krimiszerű izgalommal, szarkasztikus elbeszélésmóddal, fekete humorral és öniróniával ötvözi. Minden mondata kaland – s e kalandok sora a modern japán társadalom képét is kirajzolja a maga ellentmondásosságával együtt: tudásalapú társadalom, felhőkarcolók, jólét, biztonság, puritanizmus, ugyanakkor mélyszegénység, elnyomott bevándorlók, letagadott múlt, bűnbandák, szexuális kizsákmányolás kavalkádja.

Kihagyhatatlan könyv mindazoknak, akiket a modern Japán vagy a maffiatörténetek foglalkoztatnak, de az oknyomozó újságírás iránt érdeklődőknek is nagy hasznára válik.

David E. Kaplan, Alec Dubro: Yakuza: The Explosive Account of Japan's Criminal Underworld

Known for their striking full-body tattoos and severed fingertips, Japan's gangsters comprise a criminal class eighty thousand strong—more than four times the size of the American Mafia. Despite their criminal nature, the yakuza are accepted by fellow Japanese to a degree guaranteed to shock most Westerners. Here is the first book to reveal the extraordinary reach of Japan's Mafia. Originally published in 1986, Yakuza was so controversial in Japan that it could not be published there for five years. But in the West it has long served as the standard reference on Japanese organized crime, inspiring novels, screenplays, and criminal investigations. David E. Kaplan and Alec Dubro spent nearly two decades conducting hundreds of interviews with everyone from street-level hoodlums and police to Japan's most powerful godfathers. The result is a searing indictment of corruption in the world's second-largest economy.

This updated, expanded, and thoroughly revised edition of Yakuza tells the full story of Japan's remarkable crime syndicates, from their feudal start as bands of medieval outlaws to their emergence as billion-dollar investors in real estate, big business, art, and more.

Yoshimura Kenichi: A japánok és a kard

Különleges ​mű. Ellentétben sok más, Ázsiáról szóló kulturális témájú könyvvel, ez az írás eredetileg nem japánul és nem is angolul, hanem francia nyelven született.

                                                       

 

A szerző, Yoshimura Kenichi, aki hosszú évekig volt a francia kendó válogatott technikai igazgatója, a japán kultúra számos aspektusát tartja megközelíthetőbbnek a kard és annak történetén keresztül.
Kifejezetten európai olvasóknak, franciául írta meg könyvét, rengeteg olyan képi illusztrációval gazdagítva az anyagot, amelyek korábban nem voltak elérhetők.

A könyv kimagasló erénye, hogy egyszerre fest történelmi és kultúrtörténeti tablót, miközben rendkívül összetetten mutatja be a japán kard fejlődését, annak technológiai hátterével együtt. Mindeközben sosem válik unalmasan részletezővé, vagy feleslegesen szakmaivá.

Finom utalásai és szórakoztató történetei révén pedig azoknak is intellektuális csemege, akiktől maga a kard témája esetleg távol áll.

Aktuális olvasmány, hisz a könyv tulajdonképpen az alkalmazkodás történetét tárja elénk. Azt bontja ki színes történelmi tablók során, hogy miként tudta egy nemzet befogadni az újat és megőrizni a régit, mindig újraépítve saját hiteles nemzeti önazonosságát. A globalizációról beszélve, vagy azzal fenyegetve, egy Európai Unióban, ahol minden nemzet keresi vagy védi a helyét, ezek a kérdések és meglátások igen gondolatébresztőek lehetnek.

 

Szugavara Makoto: Japán kardvívó mesterei

„Kengó olyan személy volt, akinek kardvívó tehetségét elismerte a nép – nem léteztek tárgyilagos ismertetőjegyek arra, hogy valaki méltó legyen a kengo elnevezés elnyerésére. Ehhez a megszólításhoz az kellett, hogy egy nevezetes kardforgató legyőzésével szerezzenek maguknak hírnevet. Az elismerés elnyerésének különböző módjai léteztek, de valójában az összes kengó valamikor az országot járta, hogy párbajok során tökéletesítse vívótehetséget. Azok, akik utazásaik során tökéletes magabiztosságra tettek szert a harci tudás terén, megalapították saját iskolájukat. A kengók számos tanítványukkal együtt dózsókat hoztak létre, hogy ott oktathassák az újonnan alapított iskola tudását. Felesleges mondanunk, hogy minden új iskola megalapítója maga választotta ki utódját. Az Edo-korszak végére (1867) több hétszáz ilyen harcművészeti iskola létezett. Ebből arra következtethetünk, hogy a Tokuvaga-sógunátus alatt rengeteg kardfrorgató mester élt Japánban. Közülük választottam ki néhányat – Cukara Bokuden, a Jagúk, Jamaoka Tessu stb. – akikről viszonylag jelentős történelmi anyagot találtam, és amennyire csak lehetett, ezek alapjánírtam meg életük történetét.”

Hacumi Maszaaki: Japán kardvívás

Alcím: A szamurájok titkai

 

 

A könyv szerzője dr. Hacumi Maszaaki, a világ legismertebb nindzsa nagymestere – jelenleg a Togakure-rjú nindzsucu 34. nagymestere –, a japán kardvívás rejtelmes világába vezeti az olvasót, és megosztja gondolatait e harcművészet rejtett lényegéről. Hacumi szenszei többek között bepillantást nyújt a páncélos harc, a kard elvételi technikák és a több támadós küzdelem világába is.

Sey Gábor: Japán kard

A szerző művében megpróbálta ezt a szinte kimeríthetetlen témát több oldalról megközelíteni.

„A japán kardot a maga korában kell csodálni, amikor valóban az egyik legjobb anyagból készült, az egyik legjobb technológiával, a korabeli páncélok és más kardok ellen. Utolérhetetlen volt, a kor viszonyai között tökéletes.”


ekultura.hu

Lumír Jisl : Japanische Schwertzierate

 

 

Das Schlachtenlärm ist verklungen, verstummt ist das Klingen der Schwerter, das Wiehern der Rosse, das Stoehnen der Verwundeten und Roecheln der Sterbenden, auf der Chrysantheme des Stichblattes hörten die Blutstropfen zu perlen auf. Es ist lange her, dass der goldene Gott des Glücks auf dem Schwertknauf im Blute desjenigen erstickte, den er beschützen sollte. Infolge des Verbots, öffentlicht Schwerter zu tragen, und der Aufloesung der Samurai-Kaste im Jahre 1877 wurden nach Ein führung europäischer Ausrüstungen in der japanischen Armee zehntausende Schwerter zerlegt, und ihr Zierat übersiedelte in Privatsammlungen und Museen. (Zitat aus der Einführung)

Tokaji Zsolt: A régi Kína fegyverei

A tehetséges, fiatal sinológus könyve a kínai kultúra magyarul ez idáig alig tárgyalt részével, a fegyverek és harci eszközök történetével foglalkozik. A kezdeti bronzfegyverektől az ópiumháborúk idején megjelenő lőfegyverekig követi nyomon a közel háromezer éves kínai haditechnikai fejlődést.

Olyan eszközöket ismerhetünk meg, amelyek méltatlanul maradtak a nagy kínai találmányok, a selyem, a papír, a porcelán árnyékában. A másfélszáz ábrával kiegészített könyv hasznos és igényes lexikona, érdekes olvasmánya lehet a harcművészet rajongóinak, a fegyvergyűjtőknek, de a sinológus szakemberek is haszonnal forgathatják a régi szövegekben előforduló fegyverek azonosításához.

 * * *

„A legszebb fegyverek is szerencsétlenséget hozó eszközök...” irta Lao-ce az Út és Erény könyvének 31. szakaszának nyitó sorában. Mi is egyetértünk a nagy bölcselő e kijelentésével, ugyanakkor vitathatatlan, hogy a fegyverek akarva-akaratlanul valamennyi kultúra szezves részévé váltak, és alaposabb ismeretük segítséget nyújt ahhoz, hogy egy teljesebb és elevenebb képet alkothassunk az adott kultúráról.

E szellemben íródott könyvünk végigkíséri a fegyverek legkülönbözőbb fajtáinak történetét, fejlődését a kínai történelem több mint háromezer esztendején keresztül. Biztosan sokakat meglep, hogy szintén a kínai lelemény szülötte a számszeríj, a katapult, a kengyel vagy a lángszóró.

A fegyverek bemutatását korabeli dokumentumok és neves műfordítók tolmácsolásában szépirodalmi idézetek, és mintegy másfél száz illusztráció teszi gazdagabbá. A régi Kína fegyvereit magyar nyelven bemutató első mű reményeink szerint hasznos olvasmánya lehet Kína és a kínai kutúra iránt érdeklődőknek.