Sárkány-játék (Vietnámi népköltészet)

egy-két vers a kötetből:


Cserepező

Egy cserép,
két cserép
füst száll s szikra.

Nagyapó
igazítja,
kicsi lány
adogatja,
egy cserép,
két cserép,
füst száll s szikra.

Nagyapó,
kicsi lány
rakták ügyesen,
fénylik csinosan,

egy cserép,
két cserép,
füst száll s szikra.

(Petri György fordítása)


A hímzett kendő

Reggel, hogy felkél a nap,
én a dombra indulok,
hol az indigómagot
földek földje nyelte el.

Délidőben hűsölök,
árnyékot a templom ád,
árnya hosszabb, mint a hegy;
tétován rezeg a fény.

Szövőszéknél délután
fogom a kék indigót,
az indigó kék szinét
hímzett kendő issza be.

Anyám kérdi: kire vársz?
A kendőt miért szövöd?

Int szemem észak felé.

(Dobos Éva fordítása)


Ima a szélért

Kerekedj szél, terítsd valahára
a rongyos gyékényt az aranyágra.

(Haraszti Miklós)


Dal a selyemről

Éjszaka van, fekszem ébren.
A hold szelíd, nyugodt a láthatár.
Fejemben már a munka jár,
hogy selymet szövünk férjeinknek,
fürgén, férjeinknek,
hogy szőjük a selymet.

Dolgom sok, az idő sürget,
mára befejezem.
Legott fűzöm, pergetem,
szövőszékről oldozom,
összehajtom, ledobom,
halántékom dobol:
hajt az idő, nem vár.

Ujjam szaporán jár.
Vásárkor egészben
megkapom a bérem.
Selymeimet dicsérik,
eladáskor pedig
elkél valamennyi.

(Pass Lajos)